Szerző: Szabó Csilla

A Találd ki Teátruma szereplőválogatást hirdetett meg az új színházi évadban előadni kívánt színdarabokhoz, a benne szereplőknek a kiválasztására. 🙂
A felvételi adminisztrációjába viszont a válogatás végére hiba csúszott, és a jelentkezők nevei teljesen összekeveredtek. Így most a felvételi listából kell az egyes színdarabokhoz kiválogatni a jelentkezők neveit.

Hogy azért annyira egyszerű ne legyen a feladat, nem mondjuk meg, hogy most éppen melyik művészeti alkotáshoz kerestük a szereplőket, de ezek mindig valósak, és vagy színdarabnak, vagy valamely más irodalmi műnek szereplői, de soha nem a mi kitalációnk. A jelentkezők rendesen és teljesen kiírt, nem elrejtett nevei erről úgy is árulkodnak, hogy melyik műben és kivel játszanak együtt, hiszen játékunkban éppen a nevük az, ami segíteni fog a helyes szereplőgárda összeválogatásában.

Mivel minden megrendezésre kerülő színházi darab is mindig különböző számú szereplőkkel játszódik, ezért nálunk is a megtalálandó és a szerepre kiválasztandó szereplők száma is mindig más, nem állandó. Játékonként mi megadunk mindig egy aktuális listát, amelyben az aktuális művészeti alkotás mind az összes szereplőknek nevei ugyan nem találhatóak meg, de az összes közül legalább 3 főt a lista mindig tartalmaz.
Tehát a feladat nem könnyű. A megadott vegyes listából kell az abban fellelhető összes egy ugyanazon műben szereplő nevét helyesen ki- illetve összeválogatni, és mi ezeket a neveket várjuk a listából megoldásként.

Felkészültél? Átadhatjuk a listát?

– Montague
– Alonso
– Bourchier bíboros
– Miranda
– Caliban
– Thomas Rotherham
– Antonio
– Tybalt

E sokak által már valószínűleg ismert játékunkban bizonyos számú gyufaszálat kell elmozdítani, és új helyre tenni, hogy az eredmény helyes legyen. De vajon hova?

A mostani feladatnak több megoldása is létezik, és most 1 gyufát kell áthelyeznünk.

Megfejtésként elfogadunk kész leírt eredményt (22-15=7), vagy akár magyarázatot is, hogy adott helyről adott helyre tettük a szálat.

Általános segítség a gyufarejtvényekhez

   Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂

   Szent István király feleségének, Gizellának voltam kedvenc tartózkodási helye, el is neveztek ezért a királynék városának. A Vár utcám végénél lévő kilátóbástyánál áll az első királyi párunkat ábrázoló szobor-pár. Ki tudod ennyiből találni, hogy melyik város vagyok?

   Válaszként a hely nevét várjuk.

Eme sorozatunknak e befejező részében is tudod, hogy mi lesz a következő számpár?

3 – 7,   7 – 11,   13 – 17,   19 – 23,   37 – 41,   43 – 47,   67 – 71,   79 – 83,   97 – 101,   ? – ?

   Ez a feladványunk egy asszociációs játék is. Felteszünk egy furfangos találós kérdést, amelyre asszociálva adandó válasz egyetlen egy, az alábbi képen elrejtett valamely tárgy, vagy valami más egyéb (a kép éppen ezért nagyon nagy felbontású, így előfordulhat, hogy lassan töltődik be, viszont cserébe szépen nagyítható). Felkészültél?

A kérdés: Péter kedvenc hangszere.

Szeretném tovább olvasni

   Szavakat keresünk, mely szavaknak az első és utolsó betűi lettek lehagyva. A szavakról azt tudjuk, hogy mindegyik szó elejéről ugyanaz a betű hiányzik, és ugyanígy az utolsó betűik is egyforma.

   Mely 5 szót keressük?

ELVON

AKAD

ORR

IRKÁL

ELTALÁL

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét (jelenleg egy teljes leírást), és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád többi tagjához, ez is négy húrral rendelkezik (melyek kvint távolságra vannak egymástól). A neve egy olasz kifejezésből jön (ami a származására is utal). Az elő- és hátlapja 75–76 cm hosszú, oldallapja 11 cm széles, van lélekfája, húrtartója, ahonnan a húrok kiindulnak – melyek a lábon végig futva a kulcstartóban található hangolókulcsokon végződnek. A háta, oldallapja, a nyaka a hangolófejjel puhább fából, a tető lucfenyőből, a fogólap és a kulcsok anyaga pedig általában valamilyen keményfából készülnek. A húrok eredetileg nyúl- vagy báránybélből készültek. Ezek a húrok könnyebben hangolódtak- és szakadtak el, mint napjaink modern fémhúrjai. A vonó 71–73 cm hosszú, melyhez a vonószőr napjainkban is hagyományosan a ló farkának a szőréből készül (bár léteznek vonók, amelyeken szintetikus anyag helyettesíti a szőrt). A vonókat általában gyantázni kell, hogy a vonó vertikálisan ne csúszkáljon, illetve hogy a húrok jobban rezegjenek. Különösen a zenetanulás folyamatának az elején szükség van az ideális játékhoz a megfelelő méretű hangszerre. Ezért (mivel a zenetanulást leggyakrabban már gyermekkorban elkezdik) többféle méret kell, hogy kövesse a gyermek növekedését. Így létezik nyolcados, negyedes is, de a növendékek általában a feles hangszerrel találkoznak először. A háromnegyedes már a végső, felnőtt hangszerhez készíti elő a növendéket. A felnőtt méretű hangszert egészesnek nevezik (létezik még női egészes is, amit hétnyolcadosnak is neveznek). A hangszert játék közben a földre kell támasztani, és (a két térddel stabilan tartva) ülve játszani rajta. A jobb kézben tartjuk a vonót, a bal kéz a hangszer nyakán nyugszik. Hangot úgy tudunk lejátszani, hogy a bal kézben az egyik ujjunkkal lenyomjuk az egyik húrt, a jobb kézzel pedig a vonót húzzuk végig a húron. A zenei vibrálás a gitárral ellentétben itt nem a húr mozgatásából, hanem a bal kéz ujjainak mozgatásából ered. Kitalálod vajon most milyen hangszeren játszunk?

…és neked is 8?
Ugyanis a sok B közt egyetlenegy 8-as bújik meg az ábrán belül… 🙂
Te megtalálod?