Egy kisvárosi, rendkívül szigorú és pedáns középiskolai tanár (akit a diákjai egymás közt csak „Ronda tanár úrként” emlegetnek) felháborodva fedezi fel, hogy a növendékei egy kétes hírű éjszakai mulatóba járnak. A tanár elhatározza, hogy személyesen tesz rendet, és a diákjai nyomába ered a füstös, bűnös szórakozóhelyre. Amikor azonban belép a klubba, és megpillantja a színpadon a kihívó, igéző hangú énekesnőt, a lány nyers szexualitása és hideg eleganciája teljesen megbabonázza az addig makulátlan életű professzort. A fegyelmezett, vaskalapos pedagógus kontrollja pillanatok alatt darabokra hullik: a vágytól elvakítva feladja a munkáját és a társadalmi megbecsülését, hogy elvegye a nőt, és rabszolgaszerűen kövesse őt a züllött, vándorcirkuszi világba. Az abszolút morális dráma akkor éri el a tetőpontját, amikor a társulat évekkel később visszatér a tanár szülővárosába. Az egykori tekintélyes professzort a színpadon egy megalázó varieté-bűvészmutatvány segédjeként, fehér arcú, szomorú bohócnak maszkírozva kényszerítik a közönség elé. Az előadás részeként a saját méltóságát végleg sárba tiporva kell komédiáznia egykori diákjai és kollégái előtt, ami teljesen összeroppantja a lelkét. A megaláztatástól megtörve, az éjszaka leple alatt utoljára még visszalopózik egykori iskolájába, és a sötét, üres tanteremben, a katedrájára borulva búcsúzik el az élettől, görcsösen kapaszkodva abba az iskolapadba, amely egykor a tiszteletet és a rendezett múltját jelentette.
(1930-as német film)
Válaszként csak a film címét várjuk.
Itt nem található semmi
Úgy tűnik, hogy eltévedtél, talán a keresés segíthet:
Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.
Mai helyszínünk egy olyan ókori város romjai között vezet, amely a sivatag peremén, fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál emelkedett fel. A település a Kr. u. első évszázadokban élte virágkorát, amikor a környező birodalmak között közvetítve jelentős szerepet játszott a távolsági áruforgalomban: fűszerek, fémek, textíliák és más értékes áruk haladtak át kapuin. A várost körülölelő, több kilométer hosszú falrendszer és a belső épületek sajátos stílusa egyszerre tükrözi a keleti és a nyugati hatásokat, jelezve, hogy lakói több kultúra találkozási pontján éltek. Bár később pusztulás és elhagyatottság sújtotta, megmaradt részei ma is tanúskodnak egy egykor gazdag, önálló városállam erejéről és jelentőségéről.
Mi a neve ennek a mostani helyszínünknek, és melyik országban találod?
Ebben a játékban hiányos szavakkal játszunk. Minden szónak hiányzik az első, vagy az utolsó szótagja, vagy mindkettő. Az első szónak az utolsó szótagja hiányzik, a közbensőknek mindkettő, míg az utolsónak csak az első szótagja hibádzik. A szavak a megfelelő sorrendben állnak, és az egymást követő szavak szomszédos, hiányzó szótagjai pontosan megegyeznek.
A hiányzó közös szótagok összes írásjegyeinek felhasználásával 1 új értelmes (az általunk elfogadott magyar értelmező szótárak valamelyikében címszóként is megtalálható) szót kell képezni az anagramma szabályai szerint. Csupán azt az 1 szót (főnév) várjuk megoldásként.
A HITORI egy japán eredetű besatírozós táblázatos játék. A cél — akár a SUDOKU-nál — , hogy egy oszlopban illetve sorban egy szám csak egyszer forduljon elő, ezért az ott egynél többször előforduló számokat kell besatírozni, de a besatírozott számok négyzetei egymással csak sarkukkal érintkezhetnek. Helyes megoldáskor a világosan hagyott négyzeteknek egybefüggő területet kell alkotni.
E jelenlegi játékunkban megoldásként beküldeni mindössze azt várjuk, hogy az ábra helyes kitöltését követően a (kizárólag segítségképpen beszínezett) második sorban melyik pozíció(k)ban álló számjegy(ek) kerül(nek) besatírozásra.
Ezt az online táblázatos logikai feladványt, amelyben egy képzeletbeli lakótelepet modellezünk le, ki tudod itt, az oldalon is tölteni. És ha úgy érzed, elkészültél vele, az ábra kitöltése helyes, akkor alatta a „Válasz beküldése” gombra kattintva tudod az eredményt számunkra elküldeni, és annak helyességéről azonnal kapsz is egy üzenetet.
Minden egyes négyzetrácsban különböző szintű emeletes házakat találsz. Soronként, és oszloponként viszont egy-egy fajta magasságú ház csak egyszer fordulhat elő (ebben megegyezik a SUDOKU szabályával). A házakat az emeleteik szintszámának megfelelő számok jelzik. A te dolgod kitalálni, hogy a számok (az emeletes házak) a lakótelepen hogyan helyezkednek el. A segítségedre megadott számok azt jelzik, hogy ha ott állsz a lakótelep szélén, és betekintesz az adott sorba, vagy oszlopba, akkor abból a pozícióból mennyi darab házat vagy képes látni (hiszen egymást eltakarhatják, ha közvetlen elől például egy 3 emeletes ház áll, a mögötte esetlegesen 1, vagy 2 emeletest nem láthatod, míg a 4 emeletest, vagy magasabbakat már igen).
Ha az ábrát nem sikerült volna mégsem helyesen kitöltened, a kapott üzenetből azonnal megtudhatod, mennyi szám nem stimmelt az ábrádban, és a többi feladathoz hasonlóan van javítási és beküldési lehetőséged, amíg csak a hibátlan kitöltést el nem éred.
Ebben a feladványban a házak 1 – 6 emelet magasak, és mindet nem látjuk az előttünk magasodó fáktól.
Ez a sorozatunk a KÁOSZ SUDOKU. Ez a játék egy olyan, a SUDOKU szabályaira épülő táblázatos logikai játék, amely elvileg ugyanúgy működik, mint a normál SUDOKU, bár az egyes mezők nem négyzetesen, hanem eltérően vannak elrendezve. Az alapszabály viszont ugyanaz, mint a normál SUDOKU esetében, hogy minden sorban, oszlopban és az alakzatokban is egy szám csak egyszer szerepelhet. Ahogy a neve is sugallja, ez az elrendezés kaotikus módon történik. A KÁOSZ SUDOKU-ban nincs négyzetes áttekintés, hanem az egyes számokat olyan alakzatokba kell helyezni, amelyek nagyon eltérők lehetnek, de az alakzatokon belül is a SUDOKU szabályai érvényesek. Ezeket az eltérő alakzatokat a határukon húzott vonallal jelöljük meg.
E jelenlegi feladványunkban a megfejtést követően az ábra (e célból kék színnel jelölt) 4. oszlopába kerülő számokat (fentről lefelé haladó sorrendben) kérjük beküldeni.