Ebben a sorozatunkban, az Óceániában a torpedó típusú játékokhoz hasonlóan játszunk, táblázatban, négyzetrácsokkal. Az egyik fő különbség a két játék közt, hogy itt nem hajókat keresünk, hanem szigeteket. A másik szembetűnő különbség, hogy egy több pontból álló szöveges feladvány is tartozik az ábrához. E megadott szöveg alapján lehet a szigetek pozícióját az ábra külső területén látható számok és betűk segítségével pozícionálni. Az ábra szélein látható továbbá még két égtáj megjelölése is, ami a játék megfejtéséhez és a tájékozódáshoz szükséges. A feladványok különbözőek, de a szabályok mindig ugyanazok maradnak.
A szabályok:
A szigetek között kell lennie mindig egy üres négyzetnek.
A szigetek a “sarkukkal” sem találkozhatnak.
A partszakaszok sem találkozhatnak a szigetekkel, azok között is lenni kell mindig legalább egy üres négyzetnek.
Az összes sziget egyforma nagy, mind csak egyetlen négyzeten belül terül el.
A megadott útvonalak minden szigetet csak egyszer érintenek, azaz egy szigetet tartalmazó négyzeten csak egyszer haladhatunk át.
A szövegben a négyzeteket egységnek nevezzük, ahol 1 egység mindig pontosan 1 db négyzetet jelent.
A part is egységekből áll, még ha négyzetráccsal nincs is ábrázolva. A partszakaszok szélessége mind a négy égtájon és a teljes hosszokon egységesen 1 egység (az öblöktől függetlenül).
Minden partnak (homokszín, és nincs négyzetrácsozva) ott van a határa, ahol a víz (kékszínű és négyzetrácsozott) elkezdődik. Tehát amikor azt állítjuk, hogy egy egységnyit haladunk a Déli part “D” pontjából észak felé, akkor a D-8 mezőbe értünk, nem pedig a D-7-be; vagy másképp fogalmazva, ha azt mondjuk, hogy a Keleti partot elhagyva 9 egységet teszünk meg nyugat irányába, akkor biztosak lehetünk abban, hogy átértünk a Nyugati partra.
Noha a mi kis tengeri ábránk csak közel egy arasznyi, addig a játék képzeletbeli tengerének egy-egy egysége lehet akár 10000- vagy akár 1000000 négyzetkilométer területű is. Így fordulhat elő ez olykor, hogy bár azt gondolhatnánk, mindjárt szigetnek vagy partnak ütközünk, ám a játék szerint a következő négyzetrácsban található tájegységek még bizony nagyon távol lehetnek tőlünk.
Legújabb sorozatunk az Óceánia. Játékunkban a torpedó típusú játékokhoz hasonlóan játszunk, táblázatban, négyzetrácsokkal. Az egyik fő különbség a két játék közt, hogy itt nem hajókat keresünk, hanem szigeteket. A másik szembetűnő különbség, hogy egy több pontból álló szöveges feladvány is tartozik az ábrához. E megadott szöveg alapján lehet a szigetek pozícióját az ábra külső területén látható számok és betűk segítségével pozícionálni. Az ábra szélein még látható továbbá két égtáj megjelölése is, ami a játék megfejtéséhez és a tájékozódáshoz szükséges. A feladványok különbözőek, de a szabályok mindig ugyanazok maradnak.
A szabályok:
A szigetek között kell lennie mindig egy üres négyzetnek.
A szigetek a “sarkukkal” sem találkozhatnak.
A partszakaszok sem találkozhatnak a szigetekkel, azok között is lenni kell mindig legalább egy üres négyzetnek.
Az összes sziget egyforma nagy, mind csak egyetlen négyzeten belül terül el.
A megadott útvonalak minden szigetet csak egyszer érintenek, azaz egy szigetet tartalmazó négyzeten csak egyszer haladhatunk át.
A szövegben a négyzeteket egységnek nevezzük, ahol 1 egység mindig pontosan 1 db négyzetet jelent.
A part is egységekből áll, még ha négyzetráccsal nincs is ábrázolva. A partszakaszok szélessége mind a négy égtájon és a teljes hosszokon egységesen 1 egység (az öblöktől függetlenül).
Minden partnak (homokszín, és nincs négyzetrácsozva) ott van a határa, ahol a víz (kékszínű és négyzetrácsozott) elkezdődik. Tehát amikor azt állítjuk, hogy egy egységnyit haladunk a Déli part “D” pontjából észak felé, akkor a D-8 mezőbe értünk, nem pedig a D-7-be; vagy másképp fogalmazva, ha azt mondjuk, hogy a Keleti partot elhagyva 9 egységet teszünk meg nyugat irányába, akkor biztosak lehetünk abban, hogy átértünk a Nyugati partra.
És amíg a mi kis tengeri ábránk csak közel egy arasznyi, addig a játék képzeletbeli tengerének egy-egy egysége lehet akár 10000- vagy akár 1000000 négyzetkilométer területű is. Így fordulhat elő ez olykor, hogy bár azt gondolhatnánk, mindjárt szigetnek vagy partnak ütközünk, ám a játék szerint a következő négyzetrácsban található tájegységek még bizony nagyon távol lehetnek tőlünk.
Legújabb sorozatunk debütál most, az Óceánia. Játékunkban a torpedó típusú játékokhoz hasonlóan játszunk, táblázatban, négyzetrácsokkal. Az egyik fő különbség a két játék közt, hogy itt nem hajókat keresünk, hanem szigeteket. A másik szembetűnő különbség, hogy egy több pontból álló szöveges feladvány is tartozik az ábrához. E megadott szöveg alapján lehet a szigetek pozícióját az ábra külső területén látható számok és betűk segítségével pozícionálni. Az ábra szélein még látható továbbá két égtáj megjelölése is, ami a játék megfejtéséhez és a tájékozódáshoz szükséges. A feladványok különbözőek, de a szabályok mindig ugyanazok maradnak.
A szabályok:
A szigetek között kell lennie mindig egy üres négyzetnek.
A szigetek a “sarkukkal” sem találkozhatnak.
A partszakaszok sem találkozhatnak a szigetekkel, azok között is lenni kell mindig legalább egy üres négyzetnek.
Az összes sziget egyforma nagy, mind csak egyetlen négyzeten belül terül el.
A megadott útvonalak minden szigetet csak egyszer érintenek, azaz egy szigetet tartalmazó négyzeten csak egyszer haladhatunk át.
A szövegben a négyzeteket egységnek nevezzük, ahol 1 egység mindig pontosan 1 db négyzetet jelent. A part is egységekből áll, noha a négyzetrács csak a “vízben” van ábrázolva. A partszakaszok szélessége mind a négy égtájon és a teljes hosszokon egységesen 1 egység (az öblöktől függetlenül).