Itt nem található semmi

Úgy tűnik, hogy eltévedtél, talán a keresés segíthet:

 Ezúttal filmekből fogunk idézni híressé vált, vagy a film szempontjából rendkívül meg­ha­tá­ro­zó sorokat.

Van egy felesége is. Tudjátok hogy hívják? Úgy hívják, hogy Foltissima…

 (1979-es brit film)

 Válaszként a film pontos címét várjuk, melyben ez eredetileg, a filmtörténetben leg­e­lő­ször volt hallható.

Melyik a kakukktojás a következő arányok közül?

(A) Elon Musk vagyonához képest 1000 milliárd Forint;
(B) Nena leghíresebb slágerének és a Bergengóc Zenegóc egyik dala címének a tárgya egymáshoz képest;
(C) A Szahara és Magyarország területe egymáshoz képest;
(D) Semleges állapotban az einsteinium és a hidrogén atom elektronjainak a száma egymáshoz képest;

(E) A valaha volt leggyorsabb utasszállító repülőgép és Challenge Run futópadok végsebessége egymáshoz képest.

 Sorozatunkban játékonként mindig egy-egy mozifilm címe szakad szét alkotó be­tű­i­re – ABC rendben.

 A filmekről nem tudunk semmit, sem filmtörténetileg, sem nyelvtanilag. A meg­ol­dás­hoz mindössze a film címének betűi állnak rendelkezésünkre:

Itt nem található semmi

Úgy tűnik, hogy eltévedtél, talán a keresés segíthet:

… hogy a mai napon, szeptember 26-án…

A) 1181-ben Assisiben megszületett Assisi Szent Ferenc, a ferences rend meg­a­la­pí­tó­ja, az állatok és a természet védőszentje?

Giovanni di Pietro di Bernardone néven, egy gazdag posztókereskedő fiaként látta meg a napvilágot. Fi­atalon a lovagi hírnévről és a gondtalan jólétről álmodozott, ám egy súlyos betegség és látomások ha­tására teljesen hátat fordított a világi vagyonnak. Radikális szegénységet fogadott, rongyokban járt, és a betegek, leprások gondozásának szentelte az életét. Legendásan mély kapcsolata volt a ter­mé­szet­tel: a történetek szerint értett az állatok nyelvén, prédikált a madaraknak, és megszelídítette a gub­bi­ó­i farkast. Naphimnusz című műve a világirodalom egyik legszebb vallásos és ter­mé­szet­di­cső­í­tő költeménye. 1228-ban, mindössze két évvel a halála után szentté avatták.

Szeretném tovább olvasni

                      A kép csak illusztráció!

Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

 A csillagászati ősz kezdetét az őszi napéjegyenlőség jelöli ki. Ilyenkor a Nap pontosan a földi Egyenlítő felett delel, és a nappal, valamint az éjszaka hossza az egész bolygón meg­kö­ze­lí­tő­leg egyenlővé válik. Ha azonban egy képzeletbeli megfigyelőként pontosan a Föld földrajzi Északi-pólusán áll­nánk ezen a konkrét napon, egy e­gé­szen egyedülálló, geometriailag és csillagászatilag is egzakt jelenséget tapasztalnánk a horizonton a Nap moz­gá­sá­val kapcsolatban.
 Miért? Mit lát az a megfigyelő az É­sza­ki-póluson az őszi nap­éj­e­gyen­lő­ség pontos napján?

1.) A Nap pontosan a zeniten (a meg­fi­gye­lő feje felett) áll, és egyáltalán nem mozdul el onnan.

2.) A Nap 24 óra alatt teljes 360 fokot leírva körbehalad, miközben a kö­zép­pont­ja pontosan végig a horizont vo­na­lán marad (félbevágva a Nap­ko­ron­got).


3.) A Nap egyáltalán nem kel fel ezen a napon, a pólust teljes sötétség borítja.


4.) A Nap merőlegesen (90 fokos szögben) kel fel Keleten, majd 12 óra múlva u­gyan­i­lyen egyenesen nyugszik le Nyugaton.


5.) A Nap spirálvonalban mászik fel az égbolt legmagasabb pontjára, majd ott a­zon­nal el is tűnik.

6.) A Nap 45 fokos szögben süt, és a megfigyelő árnyéka pontosan ugyanolyan hosszú, mint amilyen magas ő maga.