Kategória: Csillagközi kalandozás
Csillagászati témakörű képi, szöveges feladványok.
Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.
A Naprendszer utolsó bolygója. Gyűrűs rendszere van, mely gyűrűrendszer szilikátokból, jégből és néhány szerves vegyületből áll, a bolygó saját magnetoszférájának hatására. Pályája lassú, és szinte kör alakú, körülbelül 164 Földév alatt kerüli meg a Napot.
Csillagközi kalandozás 29.

Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.
Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.
53 ismert holdja van, és elsősorban hidrogénből és héliumból áll. Messziről nézve a bolygó körül keringő por- és jégrészecskéket úgy tekintik, mintha egyek lennének, és össze lennének kapcsolva.
1.) Jupiter
2.) Uránusz
3.) Vénusz
4.) Föld
5.) Szaturnusz
6.) Neptunusz
Csillagközi kalandozás 28.

Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.
Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.
Az egyetlen „oldalára billentett” bolygó, amely ráadásul minden bolygóhoz viszonyítva is hátrafelé forog. A légköre a hidrogén és a hélium kivételével metánból áll. A pályáját 84 Föld-év alatt teljesíti, 5 fő műholdja van.
1.) Jupiter
2.) Neptunusz
3.) Vénusz
4.) Uránusz
5.) Merkúr
6.) Mars
Csillagközi kalandozás 27.

Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.
Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.
Óriásbolygóként ismerik. Fő összetétele a hidrogén és a hélium, mely körülveszi a kőzetekből és jégből álló sűrű magot. Olyan nagy, hogy hatalmas mágneses tere van. A bolygó a Földről szabad szemmel is látható. Egy meglehetősen halvány gyűrűs rendszere is van a bolygónak, amely szabad szemmel viszont már nem észlelhető. Ez az egyik oka is annak, hogy a fotókon a bolygót láthatóan nem képviseli gyűrűs rendszer. Ha hagyományos távcsövet használunk, még akkor sem láthatjuk ezt a gyűrűs rendszert, mivel az olyan vékony és kicsi. Azt, hogy gyűrűkkel rendelkezik, 1979-ben fedezték fel, amikoris a Voyager 1 űrszonda képes volt ezt felfedezni.
1.) Nap
2.) Mars
3.) Vénusz
4.) Uránusz
5.) Jupiter
6.) Neptunusz
Csillagközi kalandozás 26.

Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.
Mostani játékunkban egy kérdésre keressük az alább felsorolt 6 közül az egyetlen helyes választ:
Mi a neve annak a jelenségnek, amikor a telihold az ellipszis alakú holdpályának a Földhöz legközelebbi pontján következik be, és ezáltal a Holdnak a Földről látható látszólagos mérete a legnagyobb?
1.) Holdfogyatkozás
2.) Zöllner-illúzió
3.) Ponzo-illúzió
4.) Szuperhold
5.) Zenit
6.) Újhold
Csillagközi kalandozás 25.

Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.
Mostani játékunkban négy kérdésre várjuk a választ:
1.) Magyarul hogyan hívják a Discovery-program kilencedik űrszondáját?
2.) Milyen feladatára tekintve volt a többi közül a legelső ez az űrszonda?
3.) Melyik kisbolygók körül keringett?
4.) Kiről nevezték el azt a másik orbitert, amelyik Naprendszerünk legnagyobb bolygójáról volt hivatott közel 8 éven át adatokat küldeni?
Csillagközi kalandozás 24.
