A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

   Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.

   Légköre hidrogénből és héliumból áll, de kevés metán és ammónia is van benne. A metán az atmoszféra felső részén elnyeli a vörös fényt, ami miatt a bolygó halvány kékeszöld színű. A Földéhez hasonlóan erős mágneses tere van. A mágneses tengely és a forgástengely 59 fokos szöget zár be egymással, valamint a mágneses tengely nem megy át a bolygó középpontján. A mágneses tér a bolygó belsejében alakul ki, még nem lehet tudni, hogy pontosan mi hozza létre. Újabban feltételezik, hogy a víz különleges, szuperionos rétege befolyásolja a mágneses tér szerkezetét. 11 gyűrűje és 27 holdja ismert. Nos, szerinted melyik ez a bolygó?

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban egy kérdésre keressük az alább felsorolt 6 közül az egyetlen helyes választ:

   Mi az, vagy ki az a Tarantula Nebula?


1.) Nicolas Louis de Lacaille francia csillagász álneve


2.) Alfa Centauri csillagrendszer más néven


3.) Diffúz gázköd az Aranyhal csillagképben


4.) Góliát madárpók


5.) Tejútrendszer

6.) Hans Christian Andersen meséje

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban egy kérdésre keressük az alább felsorolt 6 közül az egyetlen helyes választ:

   Mekkora a Jupiternek és a Földnek az egymáshoz viszonyított felszíni területe?


1.) A Jupiter területe megközelítőleg feleakkora mint a Földé


2.) Megközelítőleg egyforma a felszíni területük


3.) A Jupiter felszíni területe éppen tizedrésze a Földének


4.) A Jupiter pontosan tízszer nagyobb területű mint a Földünk


5.) A Jupiter területe a Föld területének valamivel több mint 120-szorosa

6.) A Jupiter épp ötszázszor nagyobb felszíni területű, mint Földünk.

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.

   A Naprendszer utolsó bolygója. Gyűrűs rendszere van, mely gyűrűrendszer szilikátokból, jégből és néhány szerves vegyületből áll, a bolygó saját magnetoszférájának hatására. Pályája lassú, és szinte kör alakú, körülbelül 164 Földév alatt kerüli meg a Napot.


1.) Jupiter


2.) Uránusz


3.) Vénusz


4.) Mars


5.) Szaturnusz

6.) Neptunusz

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.

   53 ismert holdja van, és elsősorban hidrogénből és héliumból áll. Messziről nézve a bolygó körül keringő por- és jégrészecskéket úgy tekintik, mintha egyek lennének, és össze lennének kapcsolva.


1.) Jupiter


2.) Uránusz


3.) Vénusz


4.) Föld


5.) Szaturnusz

6.) Neptunusz

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.

Az egyetlen „oldalára billentett” bolygó, amely ráadásul minden bolygóhoz viszonyítva is hátrafelé forog. A légköre a hidrogén és a hélium kivételével metánból áll. A pályáját 84 Föld-év alatt teljesíti, 5 fő műholdja van.


1.) Jupiter


2.) Neptunusz


3.) Vénusz


4.) Uránusz


5.) Merkúr

6.) Mars

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban bemutatunk egy bolygót, és a leírás alapján kell felismerni, hogy vajon melyikről szólunk.

Óriásbolygóként ismerik. Fő összetétele a hidrogén és a hélium, mely körülveszi a kőzetekből és jégből álló sűrű magot. Olyan nagy, hogy hatalmas mágneses tere van. A bolygó a Földről szabad szemmel is látható. Egy meglehetősen halvány gyűrűs rendszere is van a bolygónak, amely szabad szemmel viszont már nem észlelhető. Ez az egyik oka is annak, hogy a fotókon a bolygót láthatóan nem képviseli gyűrűs rendszer. Ha hagyományos távcsövet használunk, még akkor sem láthatjuk ezt a gyűrűs rendszert, mivel az olyan vékony és kicsi. Azt, hogy gyűrűkkel rendelkezik, 1979-ben fedezték fel, amikoris a Voyager 1 űrszonda képes volt ezt felfedezni.


1.) Nap


2.) Mars


3.) Vénusz


4.) Uránusz


5.) Jupiter

6.) Neptunusz

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban egy kérdésre keressük az alább felsorolt 6 közül az egyetlen helyes választ:

   Mi a neve annak a jelenségnek, amikor a telihold az ellipszis alakú holdpályának a Földhöz legközelebbi pontján következik be, és ezáltal a Holdnak a Földről látható látszólagos mérete a legnagyobb?


1.) Holdfogyatkozás


2.) Zöllner-illúzió


3.) Ponzo-illúzió


4.) Szuperhold


5.) Zenit

6.) Újhold

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban négy kérdésre várjuk a választ:

1.) Magyarul hogyan hívják a Discovery-program kilencedik űrszondáját?

2.) Milyen feladatára tekintve volt a többi közül a legelső ez az űrszonda?


3.) Melyik kisbolygók körül keringett?


4.) Kiről nevezték el azt a másik orbitert, amelyik Naprendszerünk legnagyobb bolygójáról volt hivatott közel 8 éven át adatokat küldeni?

A kép csak illusztráció!

   Sorozatunkban kirepülünk az űrbe a csillagok közé.

    Mostani játékunkban egy kérdésre keressük az alább felsorolt 6 közül az egyetlen helyes választ:

   Mennyi idő alatt kerüli meg teljesen a Nap a Földet?


1.) 24 óra leforgása alatt


2.) 1 holdtölte (28 nap) alatt


3.) 1 évszaknyi idő (3 hónap) alatt


4.) 1 év alatt


5.) 365,242199 nap alatt

6.) egyszer sem