1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A téma egy tájkép.

    2. A mű a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.

    3. XIX. század, 149 × 215 mm, akvarell és ceruza, papíron.

    4. A festmény történetéről a művész az Önéletrajzában is ír.

    5. A festmény hátterében világos tónusú hegyek, míg az előtérben a tenger egy vitorlás ladikkal, és annak pár utasával.

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A kép témája négy gyermek.

    2. A mű a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.

    3. XIX. század végi mű, 39 cm x 80 cm méretű, olajfestmény vásznon.

    4. A festmény az akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakjának műve.

    5. A kép központja a négy egymástól eltérő korú és arckifejezésű gyermek. A gyermekek profiljai eluralják és beragyogják a képet. Ezt a hatást megerősítendő a festő nem is festett csak egy semleges sötét hátteret a képének.

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A négy eredeti változatban (és plusz egy litográfiában) is létező kép témája tulajdonképpen a természet, illetve egy tengeröböl.

    2. A művek két osloi múzeumban tekinthetők meg.

    3. A XIX. század végi – XX. század eleji művek 91×​​73,5; 74×56; 79×59; 83×66 cm méretűek, és a technikájuk is vegyes: pasztell-, viaszkréta, tempera- és olajfestmények kartonon (a litográfia 49,4×37,3 cm).

    4. Noha az expresszionista festő alkotásai a világ számos nagy múzeumjaiban megtalálhatóak, ez az alkotása mégis a legismertebb.

    5. A parti sétány mellett egy csendes tengeröböl terül el előttünk, amelyet és a környékét a lemenő nap – és vélhetőleg egy indonéziai vulkánkitörés – szinte természetellenes, félelmetes színekkel fest meg.

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A kép témája kettős portré.

    2. A mű a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.

    3. XX. század eleji mű, 68 cm x 100 cm méretű, olajfestmény kartonon.

    4. A posztimpresszionista festőnek ezt a festményét tartják a munkássága egyik legfontosabb állomásának.

    5. Vélhetően egy szobában vagyunk, amit csak a foltokban megjelenített ülőalkalmatosságokból és az előttük álló asztalból lehet megtudni, ugyanis a háttér nem kidolgozott, egyszerű, egyöntetű sárga árnyalatú. A kép a két alakot a közös meditáció alaphelyzetében ábrázolja: míg az egyik a bensőséges, patriarchális múltat idézi, addig a másiknak a feje méltóságot sugároz, földre szegezett szemében belső nemesség és öntudat tükröződik. Az alakokat csend veszi körül – ezt a csendet hivatott a kidolgozatlan háttér is szolgálni -, amely szinte “hallható” eleme a képnek. A két, egymást metsző tekintet és az egész kép szuggesztivitásának egyik fő forrása a befelé fordulás és elmélkedés, a teljes testi és szellemi nyugalom, a belső megállapodottság, és harmónia. Tekintetünk egyszerre csapong a két pólus közt, és hol az egyik, hol a másik alakra terelődik.

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A kép témája egy férfi.

    2. A mű a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg.

    3. XX. századi mű, 59,5 cm x 45 cm méretű, olajfestmény vásznon.

    4. A napút festőjének ez talán a legtöbbször elemzett és legsűrűbben vitatott festménye.

    5. A festményen az azúr- és tengerzöld színek uralkodnak. A férfi alakjának megfestéséhez a művész meleg tónusú színeket is használt, de ezzel együtt mélysötét is. A kritikusok ezt a titokzatos, szélsőséges érzelmeket tömörítő szimbolikus figurát a művész egyfajta mitikus önarcképének is tekintik.  

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A téma egy gondolataiban mélyen elrévedő férfi.

    2. Lágy vonalak és erős kontúrok, a barna színárnyalatainak mesteri játékával.

    3. XIX. századi festmény, 163 cm x 126 cm, olaj, vásznon, a mű a velencei Gallerie dell’Accademia múzeumgalériájában tekinthető meg.

    4. Az alkotó a hazájában a klasszicista és a romantikus irányvonalat képviselte.

    5. A festmény egy közismert, híres tudóst ábrázol egy palotának a talpkövén, vagy egy sírbolt előtt, amit nagyon nehéz a szinte csak sejtettető háttérnek a kidolgozása miatt pontosan megállapítani, de mindenesetre egy oroszlános robusztus kő alatt hűsöl az árnyat adó lombok közt a földön ülve, miközben talán épp következő filozófiai művén mereng, és jegyzeteli azt.

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A kép témája egy hölgy.

    2. A mű a párizsi Louvre múzeumban tekinthető meg.

    3. XVI. századi mű, 77 cm x 53 cm méretű, nyárfatábla, olajfestmény.

    4. A reneszánsz zseniális polihisztornak ez a festménye a világon a legismertebb, de ez az állítás másképp fogalmazva is igaz, hogy ez a világ legismertebb festménye.

    5. A zöldben és barnában játszó érdekes háttér előtt a kép középpontjában egy nyugodt tekintetű ám rejtelmes mosolyú hölgy néz szembe velünk, akihez máig vitatott, hogy ténylegesen ki ült modellt.  

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A kép témája két, hangszeren játszó fiatal lány.

    2. A mű a párizsi Musée d’Orsay-ban tekinthető meg.

    3. XIX. századi mű, 116 × 90 cm méretű olajfestmény, vásznon.

    4. Az impresszionista stílusban festő művész ezt a festményét még négy ízben is feldolgozta, melyek különböző múzeumokban megtekinthetőek, különböző kidolgozottságúak – vagy címűek. Megegyezik rajtuk – természetesen – a hangszer, továbbá a zene által átitatott és családias hangulat, a báj, a fiatalság, az odaadás. A különbözőségek a nézőszemszögön és a kidolgozottságon kívül a lányok korában, testtartásában, a festmény háttereként szolgáló szoba elrendezésében és tónusában is eltérnek.

    5. A vidám és világos tónusú kép hátterében lágy esésű nehéz drapéria, jómód hangulatát árasztó virágokkal díszített és aranyozott, bársonybevonatú bútorzat, az előtérben láthatóak a hamvas gyöngyház-bőrű fiatal lányok. Egyikük áll, kezei a hangszeren és a szék támláján pihennek, míg másikuk ül és egyik kezével kecsesen játszik a hangszeren, a másikkal – vélhetőleg – a kottát lapozta át épp a következő oldalra. Mindegyikük figyelme a játékon és a zenén összpontosul. Ruhájuk egyszerű, ámde igényes, és az ártatlanságot árasztja, hajzuhataguk lágyan omlik alá, és szinte érezni, mintegy hallani ahogy együtt játszanak és énekelnek. A kép árasztja magából a zene élvezete mellett a fiatalság, az örömérzet és a harmónia érzését. Nem mellesleg ennek a festménynek köszönhető, hogy az alkotót végre elismerték.  

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A kép témája egy gondolataiba elmélyülő ember.

    2. A mű a frankfurti Städel Múzeumban tekinthető meg.

    3. XVII. századi mű, 53 cm x 46,6 cm méretű olajfestmény.

    4. A barokk stílusban festő művésznek ez a festménye párt alkot egy másikkal, amelyen ugyanaz a modell látható csak más színű ruhában és más elfoglaltságot végezve, eltérő testhelyzetben és testtartással, és némileg eltérő képi részletekkel. Egy fő eltérés a két kép között, hogy a másik képen a szekrény tetejéről itt az asztalra került a földgömb. Dacára, hogy a két festményt párt alkot, a másik festmény másik ország múzeumában tekinthető meg.

    5. Az aprólékosan kidolgozott kép középpontjában egy férfi áll háziköntösben, hosszú haja a füle mögé kötve, és elgondolkodva néz ki a drága üvegezett ablakon, miközben a kezével az asztalra támaszkodik. Szépen esik a magas oldalsó ablakból az éles fény az arcára, a kezeire és az asztalra, amelyen kissé félretolva többek közt egy nehéz keleti szőnyeg is fekszik. A háttérben a falon egy bekeretezett és aprólékosan kidolgozott Európa tengeri térkép kis része látható, felette a falra róva kiolvasható a festmény elkészítésének dátuma is. A térkép alatt egy gobelinnel borított szék áll. Összességében, a bútorok, a drága üvegezett ablakok és a szoba berendezése a térképpel együtt jelzik a modellnek az abban a korban élvezett különleges rangját.

Készítette:

   Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.

    1. A kép témája egy szenvedélyes pár.

    2. A mű a milánói Palazzo di Brera palotában található Brera-képtárban tekinthető meg.

    3. XIX. századi mű, 110 cm x 88 cm méretű olajfestmény, vásznon.

    4. A klasszicista és romantikus irányvonalat képviselő festőművész ezt a festményt 8 éven belül különböző megrendelők kérésére háromszor – színárnyalatokban és a háttér apró részleteiben eltérően, de lényegében és méretében hasonlóan – is megfestette.

    5. Az előtérben álló középkori ruhát viselő fiatal pár szinte fényárban áll és ölelkező alakjuk az apró részletekig kidolgozott. Árnyékuk élesen vetül a mögöttük álló kőfalra, míg a kép baloldali háttere teljesen sejtelmes, szinte sötét. A pár vélhetőleg egy gótikus középkori vár csarnokában áll, és bár szentimentálisnak gondolhatjuk az ábrázolt jelenetet, de a háttérben baloldalt épp csak homályosan látható alak, továbbá a kép központjában a lábát a lépcsőn tartó férfinek a testtartása (és a három közül az első két verzióban az övében látható tőrrel) is azt engedi sejteni, hogy a férfi épp sietősen távozni készül, és ezért is búcsúzik a két fiatal ily odaadóan egymástól.

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4