Az Állatok Világnapja az állatok jogaiért és jó­lé­té­ért folytatott nem­zet­kö­zi akciónap, a­me­lyet minden évben ok­tó­ber 4-én, Assisi Szent Ferenc, az állatok vé­dő­szent­jé­nek em­lék­nap­ján ünnepelnek.
 Az állatok vi­lág­nap­já­nak alapelve, hogy az állatok boldogabbá te­szik életünket, se­gí­tő­társ­ként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti ba­rát­sá­got erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fon­tos­sá­gá­ra.
 Az Állatok Világnapját Heinrich Zimmermann állatvédő kinológus találta fel. Ő szervezte meg az első Állatok Világnapját 1925. március 24-én a berlini Sportpalotában. Több mint 5000 ember vett részt ezen az első eseményen. A rendezvényt eredetileg ok­tó­ber 4-re tervezték, hogy egybeessen Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének ünnepével. A helyszín azonban ezen a napon nem volt elérhető. Végül 1931 má­ju­sá­ban, a Nemzetközi Állatvédelmi Kongresszus firenzei kongresszusán egyhangúlag elfogadták és határozatként elfogadták javaslatát, hogy október 4-ét tegyék e­gye­te­mes­sé az Állatok Világnapjává.
 2003 óta az Állatok Világnapját az Egyesült Királyságban működő állatjóléti jó­té­kony­sá­gi szervezet, a Naturewatch Foundation (leginkább talán Természetfigyelő A­la­pít­vány­nak fordíthatnánk le magyarra) koordinálja, a 2023-as ünnepségre pedig egy új Állatok Világnapja weboldalt indítottak.
 2018-tól kezdődően a Naturewatch Foundation konkrét témákat is beillesztett a na­pi ünnepségbe.

És akkor a kérdés:
Mi a Naturewatch Foundation 2025. évi Állatok Világnapjának a hivatalos témája?

1.) Megosztott bolygó

2.) Mentsd meg az állatokat, mentsd meg a bolygót!

3.) A világ az ő otthonuk is

4.) Élet a víz alatt: az emberekért és a bolygóért

5.) Ember és kutya

 A csokoládé világnapja egy évente július 7-én ünnepelt jeles nap. Ez a nap azért nagyon je­len­tős, mert naponta egymilliárd ember eszik cso­ko­ládét. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a csokoládéfogyasztás egészségügyi előnyeire. A csokoládé világnapjának szülőföldjét Fran­ci­a­or­szág­nak tekintik. A franciák kez­de­mé­nyez­ték ezt az ünnepet 1995-ben. A világnapnak a megünneplése 2009-re nyúlik vissza, de nem té­vesztendő össze a Nemzetközi Csokoládé Nap­pal. Néhány forrás az 1550. év ezen napjára datálja a csokoládé Európába való bevezetését.
 Más csokoládénapi ünnepségek is léteznek, például az Egyesült Államokban október 28-án tartják a nemzeti csokoládénapot. Az Egyesült Államok Nemzeti Cukrász Szövetsége viszont szeptember 13-át tartja a nemzetközi cso­ko­lá­dé­nap­nak, amely egybeesik annak az amerikai csokoládékészítő üz­let­em­ber­nek a születési dátumával, aki megalapította az első amerikai csokoládégyárat. A má­so­dik legnagyobb kakaótermelő ország február 14-én ünnepli a csokoládénapot. Lettországban, Oroszországban pedig július 11-én ünneplik.
 A csokoládé Amerikából származik. A maják a kakaófa terméséből italt ké­szí­tet­tek, a gyümölcsöket összetörték és vízben főzték szójával, vaníliával és chilivel e­gyütt. Az aztékok is hasonlóan készítették el, a kakaóbabot megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták, majd megitták a keserű italt, melynek eredeti neve xocolātl. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xo­co­lātllal kínálta Cortést. A maják birodalmában a kakaóbabot más dél-amerikai kul­tú­rák­hoz hasonlóan még fizetőeszközként is használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni.
 Ma már más az elkészítés, mint régen. Mivel kifejezetten keserű ízűek, ezért a ba­bo­kat erjedni hagyják, hogy gazdag ízt fejlesszenek ki, majd szárítják, megtisztítják, megpörkölik, végül összetörik. Melegítéssel a masszát csokoládélikőrré alakítják, a­melyhez édesítőszereket, emulgeálószereket, aromákat és kakaóvajat adnak.
 A szilárd étcsokoládé formája kezdetben hengeres volt, ezért az ördög szarvának is nevezték.
 A csokoládészelet feltalálásáig a csokoládét főként csak ital formájában fo­gyasz­tot­ták.
 A csokoládénak számos egészségügyi előnye van, ha hozzáadott cukor nélkül és mér­tékkel fogyasztjuk. Növeli a szerotonin és a dopamin szintjét, amelyek segítenek javítani a hangulatot. Az étcsokoládé az antioxidánsok erős forrása, és segít javítani a véráramlást, csökkenteni a vérnyomást és csökkenteni a szívbetegségek koc­ká­za­tát.
 Az étcsokoládé a csokoládénak egy olyan formája, amely több kakaóból, ka­ka­ó­vaj­ból és cukorból készül, és tejet nem tartalmaz. Az étcsokoládé antioxidánsokat tar­tal­maz, és a hagyományos csokoládékhoz képest viszonylag alacsony a cu­kor­tar­tal­ma. Éppen ezért a csokoládé egy egészségesebb fajtájaként ismert. A csokoládénak tulajdonított temérdek jótékony hatás csak a jó minőségű étcsokoládéra jellemző.
 A fehér csokoládé cukorból, ka­ka­ó­vaj­ból és tejből készült szilárd készítmény, ami bár nem csokoládé, mégis annak nevezik.

És akkor a kérdések:

1.) Ki volt az az amerikai csokoládékészítő, üzletember és filantróp, aki az első a­me­ri­kai csokoládégyárat megalapította?

2.) Melyik a második legnagyobb kakaótermelő ország?

3.) Melyik évben találták fel a csokoládészeletet?

4.) Amerika melyik részéről származik a csokoládé?

 Az óceánok világnapjának célja, hogy fel­hív­ja a figyelmet a ten­ge­rek és óceánok fon­tos­sá­gá­ra, a tengeri é­lő­vi­lág gazdagságára és sé­rü­lé­keny­sé­gé­re. E napot az ENSZ 1992-ben, a Rio de Janeiro-i kör­nye­zet­vé­del­mi csúcstalálkozón je­löl­te ki. Az óceánok világnapja egyedülálló le­he­tő­sé­get kínál arra, hogy egyesítsék a világot a természetvédelmi akciók érdekében.
 A hagyományos természetföldrajz ugyan há­rom óceánt különböztetett meg a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánt, ám a modern be­so­ro­lás szerint, a Déli-óceán és Északi-Jeges-ten­ger is ebbe a kategóriába tartozik.
 Hazánkban a tengerek világa távolinak tűn­het, mégis mindannyian függünk tőlük.
 Még ha nem is érezzük közel magunkhoz a tengereket, jó, ha tudjuk, hogy mindannyiunk léte alapvetően függ az óceánoktól és azok e­gész­ségétől. Ezek a hatalmas vízfelületek a Föld felszínének nagy százalékát teszik ki, az általunk belélegzett oxigén felét termelik és a kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik. E­mel­lett élelmiszert és megélhetést biztosítanak több mint egymilliárd ember számára.
 Minden második lélegzetvételt az óceánok biz­tosítanak, egészségük mégis veszélyben van: a tengeri gerinces állatok populációi felére zsugorodtak, korallzátonyaink 50 szá­za­lé­kát el­ve­szí­tet­tük, és a tengereinkben lebegő rengeteg műanyag hulladék is na­pi szinten veszélyezteti az élővilágot, így bennünket is.
 A tengerek halállománya több milliárd ember fehérjeforrását biztosítja, a halászat és a haltenyésztés a lakosság 10-12 százaléka számára nyújt megélhetést. Az em­be­rek 60 százaléka él a partvonalak 100 kilométeres körzetében. Az élőhelyek 95 szá­za­lé­ka a tengerekhez kötődik, és temérdek fajnak adnak otthont.
 Ez a kimeríthetetlennek tűnő erőforrás egy ideje veszélyben van – mindannyiunk érdeke és felelőssége, hogy ezen változtassunk.
 A tengeri gerinces fajok populációi 1970 és 2012 között 49 százalékkal zsugorodtak. Ez az adat 1234 gerinces faj 5829 populációjának vizsgálatán alapszik. A leg­drasz­ti­ku­sabb csökkenés az 1970-es években, egészen a ’80-as évek derekáig ment végbe, a­mi­kor jelentős mértékben megindult a globális túlhalászat. Az elmúlt időszakban a trópusi és szubtrópusi területeket érintette leginkább a biológiai sokféleség pusz­tu­lá­sa.*

* Forrás: https://ng.24.hu/fold/2019/06/08/az-oceanok-vilagnapja/

És akkor a kérdések:

1.) Ezek a hatalmas vízfelületek, a tengerek és óceánok a Föld felszínének összesen hány százalékát teszik ki?

2.) A tengerek halállománya hány milliárd embernek a fehérjeforrását biztosítja?

3.) Az élőhelyek 95 százaléka a tengerekhez kötődik, és hány millió fajnak adnak ott­hont?

4.) Melyik óceánnak a része a Mariana-árok?

5.) Melyik óceánban vonul a Golf-áramlat?

6.) Melyik ez a következő állat, mely az egyik óceán területén él, és a természetes é­lő­he­lyén a kihalással ve­szé­lyez­te­tett? Ha teheti, elkerüli a nyílt vizeket, ezért úszó jég­táb­lá­kon is ta­lál­koz­ni vele, de táplálékot keresve 10 percig és akár 30 méter mély­re is alábukik a ten­ger­fenékre. A hím átlagos hossza 3,2 méter, testtömege 1,2-1,5 tonna; a nőstény át­la­gos hossza 2,7 méter, testtömege 600-850 kilogramm. Kültakarója más em­­lő­­sö­ké­hez hasonlóan: felhámból, irhából és a bőr alatti zsírrétegből áll, a felhámot és az ir­hát é­ven­te levedli. Az első szemfogak hatalmas agyarakká alakultak át. Több­nyi­re csa­­lád­­ban vagy csordában él, a tápláléka igen vegyes, túlnyomóan rákokat, kagy­­ló­­kat, eszik, de ritkán halat is fogyaszt.

 Az ENSZ 1972-ben nyil­vánította ezt a na­pot a környezetvédelem világnapjává, és azóta minden évben ebben a dátumban hívja fel a fi­gyelmet a környezeti prob­lémákra, és ösz­tön­zi a cselekvésre egy fenn­tarthatóbb jövő ér­de­kében.
 Ez a legnagyobb nem­zet­kö­zi kör­nye­zet­vé­del­mi e­se­mény. Világszerte emberek milliói vesznek rajta részt, és idővel a környezettudatosság e­rő­sí­té­sé­nek fontos globális platformjává vált.
 A környezeti válság – a klímaváltozás, az élővilág pusztulása, a mű­a­nyag­szennye­zés és az erdőirtások – olyan globális kihívások, melyek közvetlenül hatnak é­let­mi­nő­sé­günk­re, egészségünkre és a Föld jövőjére. Komoly problémát jelent a globális lég­szennyezés. Bár egyes országokban, például Európában, javulás tapasztalható, szá­mos fejlődő országban, különösen Ázsiában, a levegőminőség romlott. A WHO a­da­ta­i szerint évente több mint 7 millió ember hal meg a légszennyezés kö­vet­kez­té­ben. Egyes városokban, például Delhiben, a levegőminőség olyan rossz, hogy az em­be­rek gyakran maszkot viselnek a szabadban.
 Bár Magyarország levegőminősége az európai átlaghoz képest kedvezőbbnek tű­nik, a finom részecskék koncentrációja 2023-ban még mindig 2,4-szerese volt a WHO ajánlott határértékének. A legszennyezettebb települések közé tartozik Ka­zinc­bar­ci­ka, Sajószentpéter, Miskolc, Komárom és Szeged. A szennyezés fő forrásai közé tar­to­zik a közlekedés (különösen az elavult járművek), a fűtés (tüzelőanyagok elégetése) és az ipari kibocsátások. A téli hónapokban a fűtési szezonban a szennyezés mértéke jelentősen megnövekszik.
 Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben csökkent a biológiai sokféleség. A WWF 2020-as jelentése szerint az élővilág egyedszáma globálisan nagy mértékben csökkent 1970 óta. Az erdőirtások, élőhelyek pusztulása és az éghajlatváltozás mind hozzájárulnak ehhez a folyamathoz.
 Magyarország gazdag biológiai sokféleséggel rendelkezik, de az elmúlt év­ti­ze­dek­ben számos élőhely és faj állapota romlott.
 A legnagyobb nyomás az intenzív mezőgazdaság, az erdőirtás, az inváziós fajok ter­je­dé­se miatt alakult ki. Az ország erdőterületének növekedése elsősorban nem ős­ho­nos fafajok telepítésének köszönhető. A közlekedési infrastruktúra bővítése is hoz­zá­já­rult az élőhelyek szétszabdalt szerkezetéhez.
 A kormány 2023 augusztusában elfogadta a 2030-ig szóló új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát, amely a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitási Keretrendszerhez és az EU 2030-as Biodiverzitás Stratégiájához igazodik. A stratégia célja a természetes élőhelyek és fajok védelme, a fenntartható mezőgazdaság.
 A műanyaghulladék mennyisége az óceánokban az elmúlt évtizedekben drámaian megnövekedett. A legnagyobb ismert szemétsziget, a Csendes-óceáni szemétsziget (Great Pacific Garbage Patch), több mint 170 billió műanyagdarabot tartalmaz, és te­rü­le­te meghaladja a 620 000 négyzetmérföldet. Évente sok millió tonna műanyag ke­rül az óceánokba, ami súlyosan veszélyezteti a tengeri élővilágot és az emberi e­gész­sé­get.
 Ez a probléma már hazánkban is érezhető. A Tisza folyó mentén évente több tonna műanyagot gyűjtenek össze önkéntesek egy rendezvény keretében. Az esemény cél­ja, hogy megakadályozza a hulladék továbbjutását a folyókon keresztül az ó­ce­á­nok­ba.
 A Tisza és a Duna is jelentős mennyiségű műanyaghulladékot szállít, ami globális szinten is problémát jelent. A műanyaghulladék forrásai közé tartozik a nem meg­fe­le­lő hulladékgazdálkodás, az illegális szemétlerakás és az elavult infrastruktúra. A helyi közösségek és önkéntesek aktívan részt vesznek a folyók megtisztításában, de a probléma átfogó megoldása érdekében a hulladékgazdálkodási rendszerek fej­lesz­té­se és a tudatosság növelése szükséges.*

* Forrás: https://www.jamk.hu/hu/zoldkonyvtar/kornyezetvedelmi-vilagnap-junius-5

És most a kérdések:

1. A WWF 2020-as jelentése szerint 1970 óta globálisan átlagosan hány százalékkal csök­kent az élővilág egyedszáma?

2. Hány millió tonna műanyag kerül az óceánokba évente – amely ezáltal súlyosan veszélyezteti nemcsak a tenger élővilágát hanem az emberi egészséget is -?

3. A Tisza folyó mentén évente több tonna műanyagot gyűjtenek össze önkéntesek. Melyik rendezvény keretében?