1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6

Készítette:

… hogy a mai napon, augusztus 20-án…

A) 1083 óta Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe?

I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent Istvánnal egyidőben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, március 23-án…

A) 973-ban kezdődött el a magyarok beilleszkedése a nyugati, keresztény társadalomba?

Géza fejedelem képviseletében 12 előkelő magyar vesz részt I. Ottó Quedlinburgban rendezett húsvéti ünnepségein. Quedlinburg I. Henrik kedvenc palotája volt, és I. Ottó uralkodásától kezdve az ottonok hagyományos húsvéti palotája. 973 húsvétján a szászországi Quedlinburgban állomásozó császári udvar népe ijedtséggel teli kíváncsisággal élhette meg a 12 állig felfegyverzett, keleties ruházatú lovas és kíséretük érkezését a városba. A városkapun szilaj lovakon átnyargaló „vadak” a magyar fejedelem, Géza küldöttei voltak. Nevüket sajnos nem őrizte meg az utókor, de vélhetően a honfoglaló törzsek vezérei lehettek. Géza saját maga, vagy családtagjai nem jelentek meg ott, míg minden más meghívott ennek eleget tett. Ez azt is jelentette, hogy Géza értékelte a szoros viszonyt a többi európai keresztény uralkodóval, de továbbra is igyekezte jelezni azt, hogy ő egy független uralkodó. A magyar küldöttség a március 23-án kezdődő birodalmi gyűlésre igyekezett, ahol személyesen jelent meg Kékfogú Harald dán király, II. Boleszláv cseh fejedelem, a lengyel fejedelem fia Bátor Boleszló herceg, és követekkel képviseltette magát VI. Benedek pápa, I. Jóannész bizánci császár, Vasfejű Pandulf itáliai herceg, a Kijevi Rusz, valamint macedóniai és bolgár hatalmasságok, és végül a hispániai arab kalifátus is. A házigazda I. Ottó, a Német-római Birodalom megalapítója volt, akit Európa szülőatyjaként jegyez a történelem. I. Nagy Ottó a Liudolfinger családból Szászország hercege és a Kelet-Frank Birodalom királya 936-tól, olasz király 951-től, római 962-től német császár. Ottó hosszú uralkodása első felében a királyság oszthatatlanságát és döntési jogát érvényesítette a hivatalok elosztásában. Ezzel mélyen beavatkozott a nemesség meglévő hatalmi struktúrájába. Ezért aztán a legsúlyosabb felkelések maguktól a királyi család tagjaitól származtak, de Otto minden felkelésből győztesen került ki. A magyarok felett aratott 955-ös lechfeldi csatában aratott győzelme a birodalom nagyjainak a király elleni lázadásainak is véget vetett, és emellett a kereszténység megmentője hírnevére tett szert, különösen mivel ugyanebben az évben győzelmet aratott a szlávok felett is. Ennek eredményeként megkezdődött a kulturális virágkor, amely az Otton Reneszánsz néven vált ismertté. A 973. március 23-i quedlinburgi húsvéti fesztivál megmutatta a császárt hatalmának csúcspontján és uralmának európai dimenzióját a kor egyik legpompásabb kastélyában. I. Ottó 973-ban járt utoljára Quedlinburgban, és kivételesen elbűvölő udvari napot tartott. Nincs kétség afelől, hogy a birodalmi gyűlés 973 húsvétján minden égtáj népeinek sorsát tekintve döntő volt, és történelmüket a mai napig meghatározta. Quedlinburgban az akkori egész Európa képviseltette magát, mindenki, aki politikailag számított. A találkozó egy ünnep volt, ahol a korabeli feljegyzések szerint „minden kérdésben békés megegyezés született”. A magyarokat ellenvetések nélkül ismerték el európai nemzetként, és intézkedések születtek a keresztény világba történő teljes bekapcsolásukra. Az ennek eredményeként Magyarországra érkező bencés szerzetesek nem sokkal később impozáns kolostor építésébe kezdtek a nyugat-magyarországi Pannonhalmán.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, május 10-én…

A) 1843-ban mutatták be először az Egressy Béni által megzenésített Szózatot?

A pesti Nemzeti Színházban mutatták be és énekelték először a nyilvánosság előtt Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Egressy Béni megzenésítésében. A korabeli tudósítás szerint Egressy műve „annyiban sokkal jobb, mivel népiesb jellemen alapszik … és az összetűzdelt népdali reminiscentiáji miatt olly népies szellemű, hogy zajosan ismételtetett.” Egressy Szózata hamar nemzeti énekké, „a nemzet béke- és harci dalává” lett. Az ország minden nagyobb városában előadták, az 1843-44-es pozsonyi országgyűlés alkalmából bemutatták a pozsonyi magyar színkörben is. Hatásáról így írt a Pesti Hírlap: „A szívrázó költemény és melódia hallatára egészen el volt ragadtatva a közönség, elannyira, hogy a végső verseket a hallgatók közül többen együtt kezdték énekelni a színészekkel…” Egressy Béni pályadíjas zeneműve, a Szózat Vörösmarty szavait a zene szárnyaira emelve máig ható népszerűséghez segítette a költeményt. E nemzeti imádsággá vált mű egy akkor épp huszonkilenc esztendős fiatalembernek az alkotása, akinek az egész életútja is rövidke volt, mivel elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt mindössze harminchét évet élt. Élete fő művét, a Szózat muzsikáját még azok is ismerik, akik a zeneszerző nevét még soha nem hallották. A fiatalembert eredetileg egresi Galambos Benjaminnak hívták, és 1814. április 21-én született a Borsod megyei Sajókazincon. Apja kedvéért vette fel az Egressy nevet, és onnantól Egressy Béni volt a neve. Bátyja, Gábor híres színész volt, Petőfi Sándor barátja. Béni az iskolái végeztével tanítóskodni kezdett, majd követte testvérét a teátrum világába. Kolozsvárott, a magyar opera első fellegvárában kezdte a színi pályát, aztán Pest-Budára került, és amikor a budai színtársulat 1837-ben Pestre, a nemzeti színházba költözött, minden reménye füstbe ment, és onnantól operaénekes akart lenni. Hogy képeztesse hangját, Olaszországba ment énekelni tanulni. Más lehetőség híján gyalog indultak útnak, és megjárta Fiumét, Triesztet, Velencét, Padovát és Milánót. Másfél évet töltött ott el nélkülözés és tanulmány, szenvedés és gyönyör közt. És bár operaénekes soha nem lett, de a színpadhoz mindvégig hű maradt. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Összesen 47 zeneművet írt, melyek közül 35 jelent meg nyomtatásban. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget németből, franciából és olaszból, és egyre több magyar dalt írt. Ezekben úttörőnek, korszakalkotónak bizonyult, hiszen előtte alig volt hagyománya a magyar műdalnak. Ilyen műveiben mintegy átmenetet teremtett a hangszeres verbunkos, a csárdásmuzsika és a magyar operai dallamosság között. Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera megteremtőjéhez művészi barátság szoros szálai fűzték. Erkel három legjelentősebb, legsikeresebb operái: a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán nagy színpadi művei mind Egressy szövegére íródtak. A Szózat keletkezéstörténete különös és egyszerű; a ma embere aligha képzeli ilyennek egy nemzeti imádság születését. Bartay András zeneszerző, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban pályázatot hirdetett a Vörösmarty-versre komponálandó legszebb népmelódia írására. A bírálóbizottságban helyet foglalt maga Vörösmarty is, mellette az akkori Pest-Buda legkiválóbb két muzsikusa: Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály. Egybehangzó ítéletük szerint a pályadíjat, és ezzel a 20 aranyat Egressy Béni műve nyerte el.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, február 01-én…

A) Imbolc – télbúcsúztató, Brigid kelta istennő ünnepe van?

A kelta tradíció szerint imbolc a tavasz első napja, amikor a télre akolba zárt állatokat ismét kiengedték legelni a rétekre. Az imbolcot régtől fogva Brigid istennőhöz társították, aki a kelta főisten, Dagda leánya, a termékenység, a női foglalatosságok és mesterségek istennője (ebben hasonló a görög Hesztiához), az orvoslást, a földművelést, az ihletet, a tudást, a költészetet, a jövendőmondást, a látnoki képességeket, a kovácsmesterséget, az állattenyésztést, a szerelmet, a boszorkányságot és az okkult ismereteket is felügyelte, még a harcművészetek istennőjének is tartották, ő a druidák patrónusa, a gyermekáldás úrnője, és mind emellett a tűz istennője is (ezért a korai hagyományokban jellemző volt ekkor az örömtüzek gyújtása is). Brigid három arcát (az Ihlet Lángja – mint a költők istennője; a Tűzhely Lángja -mint a gyógyítás és a termékenység úrnője; a Kovából Kipattanó Szikra – mint a kovácsok és a harcművészetek istennője) olykor három istennőként szokták emlegetni, úgy mint Brigid a költészet istennője, és két nővére. Brigid szent szimbóluma a háromkarú spirál, mely a három világ (Alvilág, Föld és Isteni Világ) mellett Brigid három arcát is jelképezte. Az Excaliburt, Artúr kardját a mítosz szerint a Tó Hölgye kovácsolta, akit ebben az aspektusában szintén Brigiddel azonosítanak. Brigid szent napja az imbolc, a gyertyaszentelő, a megtisztulások és beavatások ősi ünnepe. A kelták hite szerint imbolc előestéjén a Tél Banyája elutazik a mágikus szigetre, melynek erdeiben található a Fiatalság Forrása. A hajnal első sugarakor iszik a forrásból, mely egy sziklából bugyog elő, és a szőke szűzzé, Brigiddé változik, aki a fehér pálcájával a földre mutat, mellyel elővarázsolja a zöldellő sarjakat. Imbolckor a ház úrnője dalokkal és kántálással hívta Brigidet, hogy őrizze és óvja a ház tüzét. Ugyancsak ilyenkor volt szokás, hogy éjszakára egy szelet kenyeret, egy csupor tejet és egy gyertyát helyeztek ki Brigidnek. A későbbi hagyományokban, a kereszténység elterjedése után Brigid keresztény megfelelője, Kildare-i Szent Brigitta lett az ünnep jelképe. Írországban február 1. Kildare-i Szent Brigitta ünnepnapja is. A kereszténység elterjedésével a pogány hagyományok nagy része már eltűnt az ünnepből. De ez a nap továbbra is előnyös a jövendőmondásra, időjóslásra. Párhuzam vonható ezen tradíció, és a Mormotafesztivál, valamint a magyar hagyomány, a barlangjából kijövő medve között is.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, november 13-án…

A) 1635-ben Nagyszombaton kezdte meg a működését a Pázmány Péter alapította tudományegyetem?

A Nagyszombati Jezsuita Egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus alapította, hogy „a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek”. Vezetését a jezsuitákra bízta. További idézetek az 1635. május 12-én kelt alapítólevélből: „ha idő múltával (ha Isten a török igától megszabadítja) alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Jézus Társaságnak ezt a mi alapításunkat […] máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön […] Ha pedig […] az Egyetem Magyarországon nem állhatna fenn tovább, hanem külső és belső ellenség […] erőszakából […] a Társaság atyái távoznának […] köteles legyen a Társaság […] Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani az adományozott 100 000 forint tőkét és kamatát, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek felszentelésük után Magyarországra visszatérni […] változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik, a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák, és az Egyetem folytatódjék. Köteles lesz a Társaság arra is, hogy Nagyszombatban még ebben az 1635. évben egy filozófiai kurzust kezdjen, a következő években pedig állandóan három filozófiai kurzus legyen etikával és matematikával együtt a skolasztikus teológia két professzorával.”
Az egyetemet kezdetben Nagyszombati Jezsuita Egyetemnek, 1769-től Királyi Magyar Tudományegyetemnek nevezték. Az egyetemnek kezdetben csak egy kara volt, a bölcsészeti és teológiai, de fokozatszerzésére jogosított. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben; ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé. 1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessék Pestre, az Anton Erhard Martinelli tervei szerint 1716-ban épült Invalidusok házába (1052 Városház u. 9–11.). Mária Terézia nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnek Budát javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy előbb az egyetem tanulmányi rendjét alakítsák ki úgy, hogy az oktatásban a vallás és az állam érdekei is érvényesüljenek. 1777-ben a négy karral működő egyetemet a jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia királynő áthelyezte Budára. 1777 nyarán az egyetem felszereléseit szekerekre rakták, majd Kempelen Farkas vezetésével a Vágon és a Dunán hajókon, tutajokon Budára szállították. A teológiai kar a volt budai jezsuita rendházba költözött, a többit a királyi palotában helyezték el úgy, hogy a trónterem lett az egyetem aulája. A Füvészkert a Krisztinavárosba költözött. Az átköltözéssel az érseki egyetem királyi egyetemmé alakult: Mária Terézia 1780. március 15-én kelt ünnepélyes beiktató levele a Diploma Inaugurale lényegében az egyetem második alapítólevele. II. József 1784-ben az egyetemet Pestre költöztette, hogy az ország legfőbb hivatalait (Magyar Kamara, Helytartótanács, Királyi Kúria) Budára telepíthesse: a bölcsészkart a Curia utcába, a Kúria volt épületébe (az épületet a 19. században lebontották), a jogi kart a volt pálos kolostorba (Egyetem tér 1–3.), az orvosi kart az Újvilág (ma Semmelweis) utcába (Semmelweis u. 2.), a könyvtárat a volt ferences kolostorba. Budán maradt a csillagvizsgáló és nyomda, a hittudományi kar pedig egy ideig szünetelt. Ezen újabb áthelyezése után az egyetemet Pesti Királyi Tudományegyetemnek, 1873-tól 1921-ig pedig Budapesti Tudományegyetemnek nevezték. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre. 1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték. Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. 1950. szeptember 15-én új nevet kapott: Eötvös Loránd fizikus, politikus után Eötvös Loránd Tudományegyetem lett (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata). Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, ami önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel, a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultásra. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem részesült számottevő fejlesztésben, ezért épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt. Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek. Jelenleg kilenc karral működik és mintegy 28 ezer hallgatója van Budapesten, Szombathelyen és Nyíregyházán. A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint az ELTE a legjobb egyetem Magyarországon.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, október 16-án…

A) 1701-ben alapították meg a Yale Egyetemet?

Collegiate School néven alapították az amerikai magánegyetemet New Haven városában, Connecticut államban. A Yale az USA harmadik legrégebbi felsőoktatási intézménye. Az egyetem címerén az egyetem mottója látható héber betűkkel: אורים ותמים (urim v’tumim), ami azt jelenti: fény és igazság. Az egyetem beceneve Elis, míg hallgatóira a Yalies kifejezéssel szoktak utalni. Itt tanult többek közt George Herbert Walker Bush és fia, George Walker Bush elnökök; valamint Bill Clinton elnök és neje Hillary Clinton; George Elmer Pataki kormányzó; Morris Swadesh nyelvész; vagy Meryl Streep, Edward Harrison Norton, Jodie Foster színművészek. Az egyetem története egészen a 17. század kezdetére nyúlik vissza, egészen a New Haven-i gyarmati kolónia megjelenéséig, melynek tagjai az Anglikán egyház elől menekülve jutottak el az Új Világba. Már az akkori spirituális vezetőben felvetődött az igény és az elképzelés egy vallási alapokon működő oktatási intézmény létrehozatalára. Az egyetemi könyvtár alapkövének lerakása 1656-ra datálódik, de az intézmény a kezdetleges formájában nem sokáig állhatott fenn, mert II. Károly angol király 1665-ben felfüggesztette a működésüket. Az egyetem újra szervezésére 35 évet kellett várni, amikoris John Davenport angol puritán tiszteletes és tíz lelkésztársa kitartva a nemes indíttatású céljaik mellett 1700-ban közös felajánlásból megteremtették a kollégium működését biztosító anyagi bázist. Az oktatási intézmény alapításának a híre eljutott Fitz-John Winthrop kormányzóhoz, aki azonnal a támogatásáról biztosította az intézményt alapító atyákat. Az egyetem első rektorának a szomszédos Killingworth városának fő lelkészét, Abraham Piersont választották. Pierson halála után 1707-ben az intézet új helyre került át, a valamennyivel távolabbi Saybrook városába, de utóbbi nem bizonyult megfelelő választásnak. 1716-ban ezért a minden szempontból tekintélyesebb anyagi és szellemi támogatást is maga mögött tudó New Haven városa lett – immáron véglegesen – az új tanintézmény székhelye. 1718-ban a gazdag londoni kereskedő és mecénás, Elihu Yale nagy összegű anyagi és pénzügyi támogatást ajánlott fel az iskolának, amely így tiszteletből felvette a Yale College nevet. 1887-ben változtatta a nevét a mostani Yale Egyetem-re. Ekkor a beiratkozott hallgatók száma már jóval meghaladta az 1000-et. 1892-ben a Yale elsőként engedélyezte nők számára az egyetemre történő beiratkozást. Az egyetemi oktatás alapfilozófiája a századok során mindig is szabadelvűnek számított. Érdekes tény, hogy az egyetem teljesen koedukálttá csak 1969-ben vált. Híres magyarok is “megfordultak” a Yale-en: Horváth Csaba akadémikus és tudós professzorként; Lovász László magyar matematikus, egyetemi tanár, a MTA és az amerikai National Academy of Science rendes tagja professzorként; Szelényi Iván magyar szociológus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja professzorként; Tamás Gáspár Miklós erdélyi magyar filozófus, politikus, közíró vendégprofesszorként; George Elmer Pataki magyar származású amerikai ügyvéd és politikus (1995-2006 között New York állam 53. kormányzója) hallgatóként.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, szeptember 04-én…

A) 1834-ben Kassán megszületett Doby Jenő grafikus, rézmetsző, rézkarcoló, festőművész, Doby Géza Károly (1877- 1968) biokémikus apja? 

Doby Jenö: Parti malom, rézmetszet

Apja kassai kereskedő, anyja nővére volt Henszlmann Imre régész, műtörténész, egyetemi tanárnak, akitől gyermekkorában rajzolni tanult. Rézkarcolást és rézmetszést Fuchsthaler Alajos pesti metszőtől tanult, aki ekkor Henszlmann Kassa ónémet stílusú templomai című művéhez készített metszeteket. 1852-ben Bécsbe, Bőhm Farkas festőhöz került, akitől festészetet tanult, és akit a római tanulmányútjára is elkísért, s ott a képtárakban számos régi itáliai mesterek festményeit másolta. Másféléves olaszországi tartózkodás után hazament Kassára és főként arcképfestéssel foglalkozott. 1855 októberében Párizsba ment, ahol tovább tökéletesítette művészeti ismereteit és Charles Gleyre francia festő műtermének alkalmazottja lett, közben tanulmányozta a párizsi világkiállítást és nagybátyja, Henszlmann munkáihoz rajzokat készített. 1862-től Alexandre Marie Soudain francia metsző műtermében lett alkalmazott, ahol megtanulta az architektúrai rézmetszést is. Metszeteket készített a Tudományos Akadémia, a Magyar Archeológiai Bizottság, a bécsi Királyi Műemléktudományi és Műemlékvédelmi Központi Bizottsága, Rómer Flóris bencés szerzetes, régész és művészettörténész, továbbá Henszlmann Imre számára. 1867-ben a főkamarási hivataltól öt évre ösztöndíjat kapott, hogy a budai királyi várban levő Engerth Vilmos magyar festő-litográfus Zentai csata című képét rézbe metssze. Munkája közben többször járt Bécsben, ahol megismerkedett Jacoby Lajossal, az Akadémia rézmetszés tanárával, kinek hívására 1869-ben Bécsbe költözött. Az 1873-as bécsi Világkiállításon a magyar művészeti kiállítás felügyelője volt. Dolgozott a bécsi Sokszorosító Egyesület és a Magyar Országos Képtár számára is. 1873-ban elkészült a Zentai csata metszésével. Ezután Wilhelm von Tegetthoff osztrák császári és királyi tengernagy arcképének rézbe metszésére ismét kapott ösztöndíjat. 1884-ben Trefort Ágoston miniszter kinevezte a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola rézmetszés szaktanárának. A szakirodalom Doby Jenőtől 126 metszetet tart számon. Számos műve található a Magyar Nemzeti Galériában. Kiváló grafikai munkásságán kívül nagy érdeme, hogy egész grafikus nemzedékeket nevelt a magyar művészetnek.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, május 04-én…

A) 1925-ben Újdombóváron megszületett Buzánszky Jenő, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető?

Újdombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el. Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt, az NB II-ben 56 mérkőzésen lépett pályára. Grosics Gyulával ketten voltak az aranycsapat dorogi tagjai. 1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal. A Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát szakedzői tagozaton 1964-ben. 1985–1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993–97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese. Dorog stadionja a képviselő-testület döntése alapján 2010 májusától a Buzánszky Jenő Stadion nevet viseli. 2015. január 11-én halt meg, az Aranycsapat tagjai közül utolsóként.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, március 15-én…

   A) 1655-ben Wesselényi Ferencet a pozsonyi országgyűlésen nádorrá választották?

Wesselényi Ferenc nevét leginkább a Wesselényi-összeesküvés okán ismerjük, mely egy 1664. és 1670. közt szerveződött, kudarcban és azt követően megtorlásokban végződő főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen. Az összeesküvésben a Magyar Királyság legtekintélyesebb főnemesi családjainak tagjai vettek részt, akik kiábrándultak a Habsburg-kormányzat gyengekezű törökellenes politikájából. Az indító ok az 1664-es vasvári béke volt. A felháborodott főurak eltökélték, hogy az ország politikai függetlenségét csorbító, és a törökkel lepaktáló kormányzat ellen összefognak, és akár magával a törökkel is. De hogy az összeesküvéstől a II. Ferdinánd császár által grófi rangra emelt Magyarország főtábornagyához, a bárói családból származó, hatalmas testi erővel és heves vérmérséklettel rendelkező Wesselényi Ferenchez visszakanyarodjunk, aki élete 62 éve alatt többször és több csatában is harcolt az oroszok, a tatárok, a svédek, és a törökök ellen, ő az 1655-ös választáskor a 97. lett a nádorok sorában.
Na de kik is voltak a nádorok? A nádor a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban, más néven a király helyettese. Szent István hozta létre a tisztséget a német-frank palotagróf mintájára. (Szent István a királyi udvar élére a történelem első nádoraként Aba Sámuelt nevezte ki. István király 1038-as halála után az új uralkodó, Orseolo Péter eltávolította a nádort a posztjáról, de a magyar nemesek trónfosztást követtek el Orseolo ellen, és királynak Aba Sámuelt választották meg.) A nádor a 13. századtól rendi méltósággá vált, a rendek hatalmi törekvéseit szolgálta a királlyal szemben is.
Az Aranybulla 8. pontja a nádor bírói jogköréről többek közt így rendelkezett: „A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék.”
Az 1485-ös váci országgyűlésen pedig részletesen szabályozták a nádori tisztség hatáskörét. A nádori cikkelyek a következők voltak:
– A király választásánál övé az első szavazat,
– A kiskorú király gyámja vagy gondnoka;
– Király nem létében vagy a király serdületlen kora alatt országgyűlést hirdethet;
– Nemesi felkelés esetében ő az országnak főkapitánya;
– A honfiak között felmerült meghasonlásokat kiegyenlíti,
– A király és ország között felmerült meghasonlás esetében közbenjár;
– Ha a király gyengeelméjűségnél vagy hanyagságnál fogva azt nem tehetné, vagy nem tenné, az ország szónokait meghallgatja, és azoknak válaszol;
– A királyi adományok alkalmánál felmerült panaszokat a király elé terjeszti;
– Ő az országnak első nagybírája oly értelemben hogy a királyi méltóságon kívül, nagyobb vagy az övéhez hasonló bírói hatalma senkinek sincs,
– A király távollétében annak helytartója;
– A kunoknak főkapitánya és bírája s ezért tőlük évenként 3000 aranyat húz;
– Dalmáciának bírája, amiért bizonyos dalmátszigeteknek jövedelmei illetik.

Szeretném tovább olvasni

Készítette:

… hogy a mai napon, október 31-én…

A) 1632-ben hollandiai Delft városában megkeresztelték Jan Vermeer van Delft-et?

A delfti Vermeer holland festőművész Rembrandt mellett a holland aranykor másik legnagyobb festője, „Észak Mona Lisájának” (Leány gyöngy fülbevalóval) alkotója. Születése időpontja nem ismert, csupán azt tudni, hogy Delftben született. Festményein a holland polgári interieurt ábrázolta: szépen berendezett szobabelsőket, amelyek lakói kézimunkáznak, festegetnek, zenélnek, olvasnak vagy beszélgetnek egymással. Történelmi, allegorikus, táj-, de leginkább zsánerképeket festett – utóbbiakon legtöbbször a középosztály életének jeleneteit megörökítve. Lassan dolgozott, élénk színeket használt. Vermeer művészetére számos olyan jegy jellemző, ami megkülönbözteti őt a többi festőtől. Az egyik ilyen fontos alkotóelem Vermeer képein a színek tökéletes összhangja, azon belül is az ultramarinkék és a sárga együttes használata. A másik tipikusan Vermeerre jellemző jegy a háttér kitöltése. Vermeer számtalan tárgyat használt a képein, de a későbbiek fő jellemzője a kidolgozott háttér: egy térkép, egy festmény, egy tükör tette a képet tökéletesebbé. A térképeket különösen szerette, így a zsánerképek olyan hatást kelthettek, mintha a modelljei módosak lennének, mivel egy térkép akkoriban még drága dolog volt. A háttérben látható térképeket annyira kidolgozta, hogy például „A festészet allegóriája” (Műterem) című képen még a hágai holland udvar (az Orániai-ház rezidenciája) is felismerhető. Vermeer legismertebb festményei: „A csipkeverőnő”, „A festészet allegóriája”, „Delft látképe”, „Leány gyöngy fülbevalóval”. Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte. Csak a XIX. század közepén, 1842-ben fedezte fel őt Étienne Joseph Théophile Thoré neves francia műkritikus, művészettörténész. A hosszú ismeretlenség miatt nem tudni pontosan, hány képet festett; ma 34-ről állítják biztosan, hogy az ő műve, és még további pár festmény kérdéses.

Szeretném tovább olvasni

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6