… hogy a mai napon, november 13-án…

A) 1635-ben Nagyszombaton kezdte meg a működését a Pázmány Péter alapította tudományegyetem?

A Nagyszombati Jezsuita Egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus alapította, hogy „a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek”. Vezetését a jezsuitákra bízta. További idézetek az 1635. május 12-én kelt alapítólevélből: „ha idő múltával (ha Isten a török igától megszabadítja) alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Jézus Társaságnak ezt a mi alapításunkat […] máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön […] Ha pedig […] az Egyetem Magyarországon nem állhatna fenn tovább, hanem külső és belső ellenség […] erőszakából […] a Társaság atyái távoznának […] köteles legyen a Társaság […] Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani az adományozott 100 000 forint tőkét és kamatát, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek felszentelésük után Magyarországra visszatérni […] változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik, a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák, és az Egyetem folytatódjék. Köteles lesz a Társaság arra is, hogy Nagyszombatban még ebben az 1635. évben egy filozófiai kurzust kezdjen, a következő években pedig állandóan három filozófiai kurzus legyen etikával és matematikával együtt a skolasztikus teológia két professzorával.”
Az egyetemet kezdetben Nagyszombati Jezsuita Egyetemnek, 1769-től Királyi Magyar Tudományegyetemnek nevezték. Az egyetemnek kezdetben csak egy kara volt, a bölcsészeti és teológiai, de fokozatszerzésére jogosított. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben; ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé. 1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessék Pestre, az Anton Erhard Martinelli tervei szerint 1716-ban épült Invalidusok házába (1052 Városház u. 9–11.). Mária Terézia nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnek Budát javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy előbb az egyetem tanulmányi rendjét alakítsák ki úgy, hogy az oktatásban a vallás és az állam érdekei is érvényesüljenek. 1777-ben a négy karral működő egyetemet a jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia királynő áthelyezte Budára. 1777 nyarán az egyetem felszereléseit szekerekre rakták, majd Kempelen Farkas vezetésével a Vágon és a Dunán hajókon, tutajokon Budára szállították. A teológiai kar a volt budai jezsuita rendházba költözött, a többit a királyi palotában helyezték el úgy, hogy a trónterem lett az egyetem aulája. A Füvészkert a Krisztinavárosba költözött. Az átköltözéssel az érseki egyetem királyi egyetemmé alakult: Mária Terézia 1780. március 15-én kelt ünnepélyes beiktató levele a Diploma Inaugurale lényegében az egyetem második alapítólevele. II. József 1784-ben az egyetemet Pestre költöztette, hogy az ország legfőbb hivatalait (Magyar Kamara, Helytartótanács, Királyi Kúria) Budára telepíthesse: a bölcsészkart a Curia utcába, a Kúria volt épületébe (az épületet a 19. században lebontották), a jogi kart a volt pálos kolostorba (Egyetem tér 1–3.), az orvosi kart az Újvilág (ma Semmelweis) utcába (Semmelweis u. 2.), a könyvtárat a volt ferences kolostorba. Budán maradt a csillagvizsgáló és nyomda, a hittudományi kar pedig egy ideig szünetelt. Ezen újabb áthelyezése után az egyetemet Pesti Királyi Tudományegyetemnek, 1873-tól 1921-ig pedig Budapesti Tudományegyetemnek nevezték. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre. 1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték. Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. 1950. szeptember 15-én új nevet kapott: Eötvös Loránd fizikus, politikus után Eötvös Loránd Tudományegyetem lett (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata). Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, ami önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel, a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultásra. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem részesült számottevő fejlesztésben, ezért épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt. Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek. Jelenleg kilenc karral működik és mintegy 28 ezer hallgatója van Budapesten, Szombathelyen és Nyíregyházán. A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint az ELTE a legjobb egyetem Magyarországon.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, október 31-én…

A) 1632-ben hollandiai Delft városában megkeresztelték Jan Vermeer van Delft-et?

A delfti Vermeer holland festőművész Rembrandt mellett a holland aranykor másik legnagyobb festője, „Észak Mona Lisájának” (Leány gyöngy fülbevalóval) alkotója. Születése időpontja nem ismert, csupán azt tudni, hogy Delftben született. Festményein a holland polgári interieurt ábrázolta: szépen berendezett szobabelsőket, amelyek lakói kézimunkáznak, festegetnek, zenélnek, olvasnak vagy beszélgetnek egymással. Történelmi, allegorikus, táj-, de leginkább zsánerképeket festett – utóbbiakon legtöbbször a középosztály életének jeleneteit megörökítve. Lassan dolgozott, élénk színeket használt. Vermeer művészetére számos olyan jegy jellemző, ami megkülönbözteti őt a többi festőtől. Az egyik ilyen fontos alkotóelem Vermeer képein a színek tökéletes összhangja, azon belül is az ultramarinkék és a sárga együttes használata. A másik tipikusan Vermeerre jellemző jegy a háttér kitöltése. Vermeer számtalan tárgyat használt a képein, de a későbbiek fő jellemzője a kidolgozott háttér: egy térkép, egy festmény, egy tükör tette a képet tökéletesebbé. A térképeket különösen szerette, így a zsánerképek olyan hatást kelthettek, mintha a modelljei módosak lennének, mivel egy térkép akkoriban még drága dolog volt. A háttérben látható térképeket annyira kidolgozta, hogy például „A festészet allegóriája” (Műterem) című képen még a hágai holland udvar (az Orániai-ház rezidenciája) is felismerhető. Vermeer legismertebb festményei: „A csipkeverőnő”, „A festészet allegóriája”, „Delft látképe”, „Leány gyöngy fülbevalóval”. Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte. Csak a XIX. század közepén, 1842-ben fedezte fel őt Étienne Joseph Théophile Thoré neves francia műkritikus, művészettörténész. A hosszú ismeretlenség miatt nem tudni pontosan, hány képet festett; ma 34-ről állítják biztosan, hogy az ő műve, és még további pár festmény kérdéses.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, szeptember 30-án…

A) 1452-ben megjelenik az első nyomtatott könyv, Johannes Gutenberg Bibliája?

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg német ötvösmester, feltaláló, a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai elterjesztője. Hosszú kísérletezés után találta meg Gutenberg a megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos arányú antimon és ón. A mozgatható betűket valamikor a 11. század közepén ugyan Kínában találta fel egy Pi Seng nevű ember, de az ő betűmintája agyagból készült, ami nem túl tartós. A koreaiak jóval Gutenberg előtt már fémből készült betűmintákat használtak, a 15. század elején a koreai kormány egy öntödét is fenntartott nyomóelemek gyártására. A mozgatható betűmintával történő nyomtatás Kínában mégsem vált általánossá egészen addig, amíg a Nyugattól át nem vették a Gutenberg-féle könyvnyomtatás műveleteit. Gutenberg jelentősége tehát nem abban rejlik, hogy feltalálta volna a könyvnyomtatást, hiszen egyáltalán nem erről van szó, hanem abban, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni.

Szeretném tovább olvasni

… hogy ettől a résztől kezdve kibővül és átalakul sorozatunk, és több információval látunk el az érintett témákban? 🙂 🙂 🙂

… és azt tudtad-e, hogy a mai napon, augusztus 09-én…

A) 1173-ban kezdődött el a pisai torony építése, amit nem terveztek ferdére?

Miután 1178-ban a torony harmadik emeletét is felhúzták, az épület olyannyira megsüllyedt, hogy a nagy riadalom miatt az építkezést azonnal leállították. Csak jó 100 év múlva láttak hozzá a további építkezésnek. Az 58 méter magas, hat emeletes szépség az itáliai román stílus gyöngyszeme.

B) 1648-ban Arnstadt városában megszületett Johann Michael Bach német zeneszerző, Heinrich Bach német orgonista és zeneszerző fiaként, és az első zenei leckéket is apjától kapta?

Munkássága alatt többnyire motettákat és kantátákat szerzett. Veje volt Johann Sebastian Bach, a barokk kori német zeneszerző, orgonista, és hegedűművész, a zeneművészet kiemelkedő egyénisége.

C) 1783-ban Szentpéterváron megszületett Alekszandra Pavlovna, a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyhercegnő, I. Pál minden oroszok cárja és Marija Fjodorovna cárné legidősebb leánya?

A Habsburg–Lotaringiai József Antal főherceggel (József nádor) kötött házassága révén osztrák főhercegné, valamint magyar nádorispánné lett. Az ortodox vallású nádornét szeretettel fogadták a magyarok, aki hamar meg is kedvelte a magyar zenét és táncokat. Állítólag az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld és trikolór a magyar zászló.

D) 1866-ban Xántus János természettudós közreműködésével és igazgatásával megnyílt a Budapesti Állat- és Növénykert, amely első állatkert volt Magyarországon?

Megnyitásakor a kertben közel 500 állatot láthatott a közönség, napjainkban több mint 850 állatfajjal ismerkedhetnek a látogatók. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente 1–1,1 millió látogatója van. A jelenlegi területet határoló utak közül az alapításakor csak az 1842-ben épített vasút volt meg, az összes többit már az állatkert megnyitása után, nagyrészt a kert területének rovására alakították ki. Az állatkertből hasítottak ki területet a Vidám Park egy részéhez, a Fővárosi Nagycirkuszhoz, és a két szomszédos étteremhez is. A területcsonkítások következtében az eredeti 18 hektáros területből 1912-re csak 11 hektár maradt, az 1950-es években további területvesztést okozott a Dózsa György út szélesítése, de a 2010-es években visszakapta a területeit, ismét 18 hektáron működik.

E) 1921-ben Kaposváron megszületett Hanák Péter, Deák Ferenc- és Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja?

Neves kutatója volt a dualizmus korának, annak művelődés-, társadalom- és eszmetörténetének. Kutatásaival jelentős szerepet vállalt abban, hogy megváltozzon a szocialista Magyarország egyértelműen negatív dualizmus-képe.

F) 1932-ben Kaposváron megszületett Nádas Gábor magyar zeneszerző, zongorista, Nádas György humorista apja?

Musicaleket, zenés vígjátékokat (pl.: Potyautas, Imádok férjhez menni, A kaktusz virága, Charley nénje, Kisorsolt menyasszony, Nem vagyunk angyalok), táncdalokat szerzett (pl.: Jamaikai trombitás, Különös éjszaka volt, Kicsit szomorkás, Engem nem lehet elfelejteni). Több mint 400 táncdala jelent meg hanglemezen Magyarországon, Dániában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Finnországban. Zenés darabjait hazánk több színházában is bemutatták, de még Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában is.

G) 1974-ben Richard Nixon, az akkor 61 éves amerikai elnök 5 és fél év hivatalban eltöltött idő után lemond a Watergate-botrányban való érintettsége miatt?

1972. június 17-én öt férfit fogtak el a Washingtonban található Watergate-épületkomplexumban, akik éppen lehallgató berendezéseket helyeztek el, illetve iratokat fényképeztek a Demokrata Párt által bérelt irodákban. Később kiderült, hogy a betörők megbízói Richard Nixon újraválasztási kampányának szervezői közül kerültek ki, így a bűncselekmény szálai egészen a Fehér Házig, és a titkosszolgálatokig vezettek, a botrányba maga az elnök is belebukott. Nixon hogy megelőzze a leváltását célzó kongresszusi eljárást, jobbnak látta lemondani.

H) 2005 óta az állatkertek napja Magyarországon?

Az állatkertek népszerűsítésére tartják hazánkban az Állatkertek Napját. Manapság az Állatkertek éjszakája (ÉjszakáZOO) rendezvény tölti be ezt a népszerűsítő szerepet, amely viszont nem ugyanezen a napon, hanem pár héttel később, és változó időpontban van. Hazánk állatkertjei az idei, 2021-es évben augusztus 27-én várják az ÉjszakáZOO-n meghosszabbított nyitva tartással és helyszínenként különböző attrakciókkal a látogatókat.

Szeretném tovább olvasni