Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy szélmozgás által megszólaltatott hangszer, amely hangszertanilag a citerák osztályába tartozik. A romantika korában igen kedvelt volt – bár még ma is készítenek ilyen hangszereket. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy fadoboz, rajta kifeszítve különböző anyagú – vagy vastagságú – húrokkal, amelyeket általában egy hangmagasságra hangolnak. A hangszert a nyitott ablakhoz közel kell elhelyezni, hogy a légmozgás a peremhangos hangkeltés elve alapján megrezegtesse a húrokat. A hangmagasság- és erősség véletlenszerű és változó, a szél erősségétől függ. Ha a húrokat eltérő hangmagasságra hangolják, akkor akkordokat is hallhatunk.

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy Délkelet-Ázsiában használt, bambuszból készült, rázással megszólaltatható idiofon hangszer. A hangszer két vagy három bambusz hangkeltő testből áll, melyek egy szintén bambuszból készült keretre vannak felszerelve. Ehhez a nádat közvetlenül a csomó alatt vágják el, hogy egyik végén zárt csőszerű rész jöjjön létre, majd a másik végét úgy, hogy az félkör keresztmetszetű, nyelvszerű nyúlványt alkosson. Ezen a nyúlványon a rezgési csomópont helyén lyukat fúrnak, itt függesztik fel a keretre úgy, hogy bizonyos határok között szabadon lenghessen. A másik, alsó végén két kis nyúlvány van kiképezve, amik a keret alapjául szolgáló náddarab belsejébe lógnak, rázáskor ezek koccanásai szólaltatják meg a nádat. A hangkeltő nádtestekben deformációs hullámok jönnek létre hasonlóan a xilofonhoz, de ez a hangszer csak egyetlen zenei hang kiadására képes.

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy egyszerű nádnyelves fúvókával megszólaltatott fúvós hangszer, mely egy belga hangszerkészítőnek a találmánya, és az ő nevét viseli. Ennek a sokféle méretben készülő hangszernek a fúvókája a klarinétéhoz hasonló egynyelvű nádsíp. Fémből készült csöve bő, kúpos furattal rendelkezik. 19–24 billentyűvel van felszerelve, melyek a többnyire nagy átmérőjű hanglyukakat nyitják-zárják, amely hanglyukakkal és billentyűkkel lehet rajta játszani. A hangszer teste sárgarézből készül, de ennek ellenére nem soroljuk a rézfúvós hangszerek közé, mert megszólaltatási módja alapján azoktól eltér. Az a sajátossága, hogy hangsorait a hanglyukakkal és billentyűkkel lehet előállítani, a fafúvós hangszerekkel rokonítja. Fúvókájának működési elve alapján a klarinéttal rokon, de csövének kúpszerű furata alapján az oboafélékhez is hasonlítható, ugyanis ez utóbbi jellegzetessége miatt átfúváskor az oboához hasonlóan oktávval emelkedik a hangmagassága. A dzsesszben, szórakoztató zenében használják elsősorban, de előfordul szimfonikus művekben, operákban is. A hangszer híres játékosai többek közt Gerry Mulligan, vagy Charlie Parker.

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy a nádnyelves hangszerek családjába tartozó, kettős nádsíppal megszólaltatott f-hangolású transzponáló fúvós hangszer. Fából készült, kúpos furatú, billentyűzettel ellátott zeneszerszám. Az oboához hasonló a felépítése, ezért kezelése és ujjtechnikája hasonlít az oboához, de annál egy kvinttel mélyebb hangolásának megfelelően kb. másfélszer hosszabb, furata kissé bővebb. Legszembetűnőbb vonása, hogy az oboától eltérően korpusza nem tölcsérszerűen, hanem körteformájúan végződik, a nádsíp pedig hajlított fémcső közvetítésével csatlakozik a hangszerhez. Kitalálod vajon most milyen hangszeren játszunk?

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy ajaksípos aerofon hangszer, eleinte fából, napjainkban már leggyakrabban fémből készül. A hangszer játék közben a fúvás irányára merőlegesen, oldalsó helyzetben áll. A legmozgékonyabb hangú fúvós hangszer, hangképzés szempontjából a legegyszerűbb hangszerek egyike, mert nincs valódi fúvókája, a hangszert a játékos ajkai által a fejrészen lévő befúvónyílásra irányított levegőáram szólaltatja meg. A hangot eredményező rezgésfolyamat úgy jön létre, hogy a szűk résen áramló levegő éles, ék alakú akadályba ütközik, és az akadálynak hol az egyik, hol a másik oldalán leválva légörvényeket kelt gyors egymásutánban. Az így keletkező rezgés egy hozzá csatolt hangszertest légoszlopának önrezgését gerjeszti, hallható zenei hangot létrehozva. A különböző hangmagasságokat hanglyukakkal, billentyűzet segítségével lehet rajta képezni.

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy csőszerű idiofon hangszer. A hosszú, zárt üreges eszköz belsejébe spirálisan, csigalépcsőszerűen pálcikák vannak felerősítve, és apró gyöngyökkel, babbal, vagy kavicsokkal van az üreg töltve. A hangszer teste többféle anyagból is készülhet. A belső kis pálcikák és az apró szemű töltet is lehet többféle anyagú. Vagy rázóhangszerként használják a hangszert, vagy a feje tetejére állítják a megszólaltatásához, ekkor a gyöngyök lassan lecsorognak a cső aljára, de közben meg-megpattannak a pálcikákon, ezzel hangot adva ki, amely hangzásról kapta a hangszer a nevét is.

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez a hangszer egy háromszög alakú, 3-6 húros, fatestű lantféle pengetős hangszer. Egy nép kultúrájának szimbólumaként, és az ő népzenéjük jellegzetes kísérő hangszereként ismert.

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy indián eredetű, de napjainkra már a komolyzenében is használt, hagyományosan fanyéllel ellátott, kisméretű, ovális formájú idiofon hangszer. A hangszert párosával és kézben tartva használjuk, mely a kezekben való rázása által szólal meg. Általában kiszárított lopótökből készítik, a belsejébe pedig magvakat vagy apró kavicsokat tesznek, ezeknek egymással koccanásai adják a hangszer hangját. Rövid hangokból álló, pontos ritmusokat csak a két kéznek a jól összehangolt és begyakorolt mozgásával tudunk elérni.

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Ez egy ősi, eredetileg a hegyi pásztorok által használt és jelző funkciót ellátó, hagyományosan puhafából – általában fenyőből – készült, igen hosszú, tölcséres fúvókájú hangszer, melynek hangja messze hallatszik. Egy ország nemzeti szimbóluma.

   Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂

   Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.

   Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀

   Majdnem mint a magyar tenger. De mégsem az, mert ez egy afrikai, ütőkkel megszólaltatott dallamjátszó idiofon hangszer, fából készült hangkeltő testekkel és azokhoz hangolt kivájt lopótök rezonátorokkal. Kitalálod vajon most milyen hangszeren játszunk?