A város nevét kell kitalálni, úgy, hogy felsoroljuk az egyik főbb terének a nevezetesebb épületeit.
A tér szinte évszázadok óta változatlanul áll. A város első középülete tornyosodik előttünk, aztán egy árkádos múzeum, a harmadikat egy király ajándékozta a városnak, eleinte ez volt a Városház is, aztán jön egy koronázási templom, egy borozó, mely a király szállása is volt eredetileg, a hatodik a megyeháza klasszicista korinthoszi oszlopokkal, majd egy római alapokra épített loggiás emeletes ház, a nyolcadik épületnek több neve is van, az egyiket egy polgármesterről kapta, végül a város legszebb palotája, egy barokk sarokház.
Melyik város fő terének épületei közül soroltuk a nevezetesebbeket?
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Két folyó és egy hegység találkozásánál fekszik ez a település, Európa egyik legidősebb városa. A kelta-római eredetű helység a nyugati és keleti kultúra mezsgyéjén helyezkedik el. Kitűnő központi elhelyezkedését bizonyítja, hogy az idők során több állam is fővárosának választotta. Bár országa legnépesebb városa, a lakosság kevesebb mint ötöde lakik itt, közel másfél millió fő. Az ortodox vallás zászlóshajója, itt található a legnagyobb ortodox templom a világon. A városrészekben megőrizték az eredeti építészeti stílusokat így megtalálható középkori, török és újkori stílus is egymás mellett. Viszontagságai miatt az épületek többsége nem idősebb 200 évesnél.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.
Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, pontosabban a hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.
Kezdhetjük? 🙂
Egy 1500 km hosszúságú hegységrendszernek a legmagasabb pontja vagyok. E hegységrendszer legszélesebb, s egyben a legmagasabb szakaszának a legmagasabb hegyvonulatában (mely egyben a világ legkisebb magashegysége is), jelenleg két ország határán állok. Én nem mozdultam el, csak a határok vándoroltak odébb az idők folyamán. A hegységem egyes részeinek látogatását a nemzeti parkok látogatási rendje szabályozza. Vannak egyes területek, amelyek teljes védelem alatt állnak, és a turisták elől teljesen el vannak zárva, de én kötetlenül látogatható, és többfelől is megmászható vagyok. Mind a mai napig vitatott, hogy kik hódítottak meg, de ez számomra lényegtelen is, annyit tudok, hogy az első látogatóm 1834-ben érkezett fel hozzám. A korábbi időkben legalább öt-hatféle más nevem is volt, mert mindig valami (jellemzően politikai) okból más névre kereszteltek. A mai nevemet arról a községről kaptam (amely a nevét pedig egy egykori bíró neve után kapta), amely a lábaimnál fekszik.
Rájöttél ki vagyok?
… legalább is így reméljük. 🙂
Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.
Ezt a Zöld-hegyen található barokk templomot 1994-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A barokk és gótikus stílusjegyeket egyesítő templom építése a XVIII. század elején zajlott. Konstrukciója a kör alakzaton alapul, mely többször ismétlődik, valamint az ötös számon. A templom körül felváltva öt háromszög alakú és öt ovális alaprajzú kápolna helyezkedik el. Így a templom konstrukciója a gótikus katedrálisok kórusának metszetére és annak működési rendszerére emlékeztet. A templom közepe azonban függőlegesen épült, ami szimbolikus jelentőségű. A falak emelkedése ugyanis a látogató tekintetét az égre emeli. A templom belsejében az ovális oldalkápolnákat keskeny, törött ablakok kötik össze a középső, henger alakú térrel. A középső teret egy hullámos kupola koronázza, melyet tíz pillér tart. Az építész maximálisan kihasználta a fény adta lehetőségeket, így lehetőség nyílt a fény barokk értelmezésére, Isten jelenlétének jelképeként. Ez a „szakrális fény“. A templombelső megvilágításának sokfélesége különös ellentmondást mutat. A templom középső része közvetett megvilágítást kap, míg a félreeső helyek fényárban fürdenek. Ez a fény a templom középső részébe azokon a tört üvegablakokon át jut el, amelyek a falak azon részére lettek elhelyezve, ahol a támpilléreknek kellene állniuk. Ez az ellentét, amelyet a fal és a boltív között paradox kapcsolatot mutató stukkódíszítés is kihangsúlyoz, azt a benyomást kelti a látogatóban, hogy az épületet a fény hozza létre és tartja. A főoltárt öt angyal veszi körül, a főoltár angyalai közül három mennyországot jelképező gömböt tart, amit szintén öt csillag ékesít. A templomot tíz körcikkből álló alaprajz szerint épült ámbitus-gyűrű veszi körül, amelyet az öt ötszög alakú kápolna és öt kapu választ el. A kápolnák tetejét eredetileg öt pilon tartotta, amelyek szintén a fény fontosságát hirdették és az örökkévalóságot szimbolizálták.
Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek, és melyik országban találod?
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Ez a tengerparti főváros országának a legnagyobb városa, a népesség harmada itt él. Már az ókor óta fontos szerepet töltött be a tengeri kereskedelemben, innen származik a főniciai nép is és a város címerén is egy ókori hajó szerepel. Az 1940-es függetlenedésig többször cserélt gazdát, egymás mellett élnek az ortodox, keresztény, muszlim és zsidó vallású emberek is. A város virágzása csupán 1970-ig tartott, utána polgárháború sújtotta, a közel-keleti csatározásokat is megsínylette és 2020-ben még egy hatalmas katasztrófa érte. Ennek ellenére természeti és művészeti értékei miatt a mai napig kedvelt turisztikai célpont.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Ez a főváros egy folyó mentén fekszik, és országának a legnagyobb városa. Eredetileg halászfalu volt, címerében krokodilok is szerepelnek, a gyarmatosítás nyomán vált központtá. A város becsült lakossága 2022-ben közel 3 millió, míg száz évvel előtte csak alig 16 000 fő volt. Az ország gazdasági és kulturális központja és a kontinens vasútvonalának is fontos részét képezi. A “fapados Dakar”-nak is nevezett magyar szervezésű rali eredeti végállomása is ez a város volt, a résztvevők az extrém kihívások után karitatív tevékenységet végeztek a városban.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂
Szent István király feleségének, Gizellának voltam kedvenc tartózkodási helye, el is neveztek ezért a királynék városának. A Vár utcám végénél lévő kilátóbástyánál áll az első királyi párunkat ábrázoló szobor-pár. Ki tudod ennyiből találni, hogy melyik város vagyok?
Válaszként a hely nevét várjuk.
Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.
Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, illetve hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.
Kezdhetjük? 🙂
Sem messzire, sem magasra nem kell ahhoz túráznod, hogy hozzám felérj. Ráadásul könnyűszerrel meg is találsz, többféleképpen is megközelíthető vagyok, csak keress egy középhegység mészkő vonulatában. Éppen ott, ahol a középkori királyok kedvelt vadászterülete volt, napjainkban pedig a siklóernyősök kedvelt repülőhelye. Azon a helyen, ahol néhány évtizede még légvédelmirakéta-bázis működött (az elhagyott bunkerek ma is megtalálhatóak). Ott, ahol most egy – a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remetének a nevét viselő – kilátó magaslik, korábban pedig egy 1976-os építésű geodéziai mérőtorony állt, mely torony a légvédelmi bázis 1995-ös bezárása után lepusztult, és fém részeit is sajnálatos módon eltulajdonították. A napjainkban rajtam található, 2014-ben a régi mérőtorony megmaradt vasbeton falainak megerősítésével újjáépített kilátónak a kilátószint magassága 12,90 méter, a torony teljes magassága pedig 17,25 méter, míg az átmérője 9,20 méter (a korábbi geodéziai torony mindössze 12,50 méter magas és 3,50 méter átmérőjű volt). Érdekesség még, hogy a kilátó tetőszintjén meteorológiai megfigyelő, és amatőr rádióállomás is működik.
Rájöttél ki vagyok?
… legalább is így reméljük. 🙂
Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.
Ez az egységet alkotó, parasztbarokk stílusú, mintegy 60 házból és tanyából álló épületegyüttes az 1870-es években épült ezen a középkori településen. Az idelátogató egy időutazónak érezheti itt magát, aki a XIX. századba csöppent. Csúcsos homlokzatú lakóházak és magtárak alkotják, és gazdagon díszített kapuk és kerítések kötik össze az épületeket egy egységgé. Az épületeken a fehér és az okker szín a domináns, és többségükön fennmaradt az eredeti stukkódíszítés is, melyeken gyakran felismerhetőek az ábrázoló motívumok, mint a virágok és a fák, vagy a körökből és téglalapokból, legyezőkből, fogaskerekekből vagy szaggatott elemekből álló geometrikus motívumok is, amely gazdagon díszített oromzatok és homlokzatok egyedülálló hangulatot adnak a településnek. A skanzen határain kívül található a földművesmesterségek központja, amelynek része egy boksa is. A mindössze 140 fő lakos e nyugodt környezetű falucskában máig egy élő közösséget alkot, mely napjainkban is az állandó lakhelyük. Minden év július utolsó előtti hétvégéjén gazdaünnepet tartanak, ez amolyan vásár, kulturális programokkal, ahol régi kézműves alkotásokat is bemutatnak.
Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek, és melyik országban találod?
Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂
A szőlővel és olívaligetekkel borított alacsony dombságomból kis fehér süvegekként emelkednek ki a XVIII. században épült trullók, melyek közül sokat máig is laknak. Az alap-, kötőanyag-, és fa-tetőszerkezet nélkül épült, süveges tetejű kunyhók csak apró lakóteret nyújtanak. A környékén több ezer trulló borítja a kisparcellás mezőgazdasági művelés miatt nagyon változatos tájamat, a vakítóan fehérre meszelt falú kis házak között kanyargós utcák labirintusában barangolhat a hozzám látogató, sőt egy trulló-templomot is találunk a domb tetején.
Válaszként a hely nevét várjuk.
