Találd ki, hogy játéksorozatunkban melyik hídon, a világ mely részén járunk…  🙂

   Válasz megoldásként mindig mást várunk. Hol csak földrész nevét, vagy pedig ami felett a híd átível, hol a híd nevét, vagy a várost – ahol található. Tehát ügyelni kell a válaszadással. 😉

   Most ebben a feladványban a város és a híd nevét is várjuk megoldásként.

   Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂

   Egy hatalmas sivatag vagyok. Végeláthatatlan homokdűnéim között tevék vándorolnak. Az éjszakai égboltom csillagos, és láthatom a Tejút fényét. A nap folyamán a levegő hőmérséklete itt nálam eléri az 50 fokot.

   Válaszként a sivatag nevét várjuk.

Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂

(Válaszként a város nevét várjuk.)

Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂

(Válaszként a város nevét várjuk.)

   … legalább is így reméljük. 🙂

   Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.

   A jelenlegi helyszínünk egy építmény, amely 2,2 hektárnyi területet foglal el, és helyén eredetileg egy erődítmény állt. Az építményt 2007-ben vette fel az UNESCO a világörökségi listájára. A tetőszerkezet 161 tonna súlyú – több mint egymillió tetőcserép burkolja -, és 65 méter magas. Az építmény 1956-ban megrendezett nemzetközi tervpályázatára 233 tervet adtak be, és egy dán építész lett a győztes. Az építkezésnek négy évig kellett volna tartania, az azonban tíz évvel tovább tartott. Az 1959-ben megkezdett munkában tízezer építőmunkás vett részt. Napjainkban évente közel 11 millió ember látogatja meg az építményt, melynek további érdekessége, hogy közvetlenül a kikötőből vett tengervízzel hűtik, a rendszer 35 kilométeres csöveken keresztül keringeti a kikötőből nyert hideg vizet, amivel az épület fűtését és hűtését is ellátja.
   Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek?

Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂

(Válaszként a város nevét várjuk.)

   Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂

  Híres vallási helyszín vagyok a Dunántúlon. Alapításomat a római korra datálják, habár csak István államalapítása után kezdtem el fejlődni. Hivatalosan 1805 óta vagyok zarándokhely és 1977-ig voltam önálló település. Rendelkezem szabadtéri oltárral, kegytemplommal és kálváriával is. 

   Válaszként az helység nevét várjuk.

Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂

(Válaszként a város nevét várjuk.)

   Találd ki, hogy játéksorozatunkban melyik hídon, a világ mely részén járunk…  🙂

   Válasz megoldásként mindig mást várunk. Hol csak földrész nevét, vagy pedig ami felett a híd átível, hol a híd nevét, vagy a várost – ahol található. Tehát ügyelni kell a válaszadással. 😉

   Most a híd nevét várjuk megoldásként beküldeni.

   Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.

   Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, pontosabban a hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.

   Kezdhetjük? 🙂

   Két testvéremmel a Dolomitok részeként magasodunk ki az Alpokból. Annak ellenére nincsen magyar nevem, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia része voltam, őszintén az anyanyelvi megnevezésem sem túl különleges. Csak a hegymászók szoktak engem megkülönböztetni testvéreimtől, általánosságban közös nevünkön szólítanak minket, pedig én vagyok a legmagasabb. 1869 nyarán hódítottak meg. Déli mászóvonalaim egyszerűnek számítanak, ellenben az északiak között találni extrém nehézségűt is. Amikor legutóbb mértem magam, még nem értem el a 3000 métert.

Rájöttél ki vagyok?