Egy kedves egykori aktív játékosunkra, Maccormackra emlékezünk e játékkal, aki már egy ideje nincs többé köztünk. 3 évvel ezelőtt ő készítette el még számunkra ezt az érdekes fejtörőt.
Kellemes fejtörést kívánunk egykori játékostársunk, Maccormack játékához, melyet korrekció nélkül közlünk.
Találd ki, hogy játéksorozatunkban melyik hídon, a világ mely részén járunk… 🙂
Válasz megoldásként mindig mást várunk. Hol csak földrész nevét, vagy pedig ami felett a híd átível, hol a híd nevét, vagy a várost – ahol található. Tehát ügyelni kell a válaszadással. 😉
Most ebben a feladványban a városés a híd nevét is várjuk megoldásként.
Egy több mint 140 éves ívhídon sétálok át, melyet közel 80 éve a második világháborúban ért légitámadás miatt újra kellett építeni. Jelenleg egy kétsávos autóút – a gyalogos forgalom mellett – halad át rajta, melegebb évszakokban a híd oszlopai egynyári virágokkal teli kaspókkal is díszítettek. Ha figyelmesek vagyunk, a híd egyik végéből látni a város másik hidját is. Alattunk egy közel 1000 kilométer hosszú folyó hömpölyög tova lassan és csendesen. A hídról balra és jobbra nézve egyaránt kikötői pontonok illetve úszó mólók és különböző – kisebb – kiránduló és egyéb hajók láthatóak. Ahogy tovább sétálunk a hídon, kissé jobbra tekintve egy nagyon impozáns, és a híddal hasonló korú patinás neoklasszicista múzeumot láthatunk – a hídon tovább haladva a hídfő elhagyása után még közelebbről is megcsodálhatjuk a terén -, mely a századelő romantikáját idéző városképnek is egy meghatározó része. Ha pedig balra nézünk, akkor nem tudja a figyelmünket elkerülni a rakpart mögötti lakóházak tetői fölé magasodó három torony. Ezek közül az egyik a szecesszió egyik fellegvárának is nevezett ezen város legrégebbi, több mint 250 éves barokk-, copf-, és klasszicista stílusú templomának tornya, mely harangtorony szerényen magasodik a másik két 81 méter magas és díszes tornyok előtt, amelyek az előzőtől csak pár 10 méterre lévő neoromán stílusban épült közel 100 éves székesegyháznak a szépen díszített harang- és óratornyai.
Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, pontosabban a hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.
Kezdhetjük? 🙂
Bizonyos szempontból én vagyok a világ legmagasabb hegysége, bár ezt a címet hivatalosan csak a 19. századig tarthattam meg. Azt azonban senki nem veheti el tőlem, hogy a magyar köznyelv részévé váltam. Vulkáni részem már több mint másfél évezrede inaktív, nincs mitől félnie a kedves túrázóknak. Fejtetőmet gleccserek fedik, a helyiek szoktak is vinni magukkal a helyi piacra jeget. 1880 elején sikerült engem először meghódítani és még ugyanabban az évben még egyszer megmászott az illető.
Országom címerén is szerepelek, ennél több büszkeségre nincs is szükségem
Rájöttél ki vagyok?
Ez a település a legmagasabban fekvő fővárosok egyike, ha csak nem bajnoka. Régészeti leletek alapján több mint 6000 éves múltra tekint vissza, bár a hivatalos alapítási évet a spanyol felfedezések idejére helyezik, mert az eredeti várost felégették. Közel 2 millió lakosával országa második legnagyobb városa, agglomerációval együtt a 3 milliót közelíti. Évről- évre folyamatosan fejlődik, miközben a világ egyik legszebb állapotú világörökségeivel büszkélkedhet.
Találd ki, hogy játéksorozatunkban melyik hídon, a világ mely részén járunk… 🙂
Válasz megoldásként mindig mást várunk. Hol csak földrész nevét, vagy pedig ami felett a híd átível, hol a híd nevét, vagy a várost – ahol található. Tehát ügyelni kell a válaszadással. 😉
Most ebben a feladványban a városés a híd nevét is várjuk megoldásként.
Egy hatalmas sivatag vagyok. Végeláthatatlan homokdűnéim között tevék vándorolnak. Az éjszakai égboltom csillagos, és láthatom a Tejút fényét. A nap folyamán a levegő hőmérséklete itt nálam eléri az 50 fokot.
Ez az Atlanti-óceán partján fekvő település eredetileg nem töltött be fontos szerepet országa életében, a változás a brit gyarmatosítók miatt történt. Több különböző nemzet épített erődítményt a víz partján, ezeket vásárolták fel és egyesítették a britek. Harcok árán sikerült a 19. század végére uralmuk alá hajtani a várost, melyet a gyarmatuk központjává emeltek. Ennek hatására érkeztek európai bevándorlók, akik eleinte az őslakosoktól szegregáltan telepedtek le. A város fellendülése a vasúti hálózat megépítése után kezdődött, megindult a kakaó-export. A fővárosban tartott békés tüntetés tragikus véget ért, melynek hatására érte el az ország a függetlenségét. Napjainkban a város közel 300 ezer lakossal rendelkezik, agglomerációval együttvéve azonban több mint 5 millió ember él itt.
Ezt a települést spanyol gyarmatosítók alapították a 16. században és népük védőszentje után nevezték el. Alapítása óta fővárosi funkciót tölt be, bár az országa csak évszázadokkal később lett önálló gyarmat majd független nemzet. A várost egy folyó szeli át és egy medencében fekszik, nyugati irányban egy óceán, keletre egy hegység található. Több mint 6 millió ember él a fővárosban, ez a nemzeti népesség közel harmada. Bár minden szempontból központi szerepet lát el az ország életében, a törvényhozás intézménye nem a fővárosban helyezkedik el.
Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.
A jelenlegi helyszínünk egy építmény, amely 2,2 hektárnyi területet foglal el, és helyén eredetileg egy erődítmény állt. Az építményt 2007-ben vette fel az UNESCO a világörökségi listájára. A tetőszerkezet 161 tonna súlyú – több mint egymillió tetőcserép burkolja -, és 65 méter magas. Az építmény 1956-ban megrendezett nemzetközi tervpályázatára 233 tervet adtak be, és egy dán építész lett a győztes. Az építkezésnek négy évig kellett volna tartania, az azonban tíz évvel tovább tartott. Az 1959-ben megkezdett munkában tízezer építőmunkás vett részt. Napjainkban évente közel 11 millió ember látogatja meg az építményt, melynek további érdekessége, hogy közvetlenül a kikötőből vett tengervízzel hűtik, a rendszer 35 kilométeres csöveken keresztül keringeti a kikötőből nyert hideg vizet, amivel az épület fűtését és hűtését is ellátja. Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek?