Találd ki, hogy játéksorozatunkban melyik hídon, a világ mely részén járunk… 🙂
Válasz megoldásként mindig mást várunk. Hol csak földrész nevét, vagy pedig ami felett a híd átível, hol a híd nevét, vagy a várost – ahol található. Tehát ügyelni kell a válaszadással. 😉
Most ebben a feladványban a város és a híd nevét is várjuk megoldásként.

Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂
Egy hatalmas sivatag vagyok. Végeláthatatlan homokdűnéim között tevék vándorolnak. Az éjszakai égboltom csillagos, és láthatom a Tejút fényét. A nap folyamán a levegő hőmérséklete itt nálam eléri az 50 fokot.
Válaszként a sivatag nevét várjuk.
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Ez az Atlanti-óceán partján fekvő település eredetileg nem töltött be fontos szerepet országa életében, a változás a brit gyarmatosítók miatt történt. Több különböző nemzet épített erődítményt a víz partján, ezeket vásárolták fel és egyesítették a britek. Harcok árán sikerült a 19. század végére uralmuk alá hajtani a várost, melyet a gyarmatuk központjává emeltek. Ennek hatására érkeztek európai bevándorlók, akik eleinte az őslakosoktól szegregáltan telepedtek le. A város fellendülése a vasúti hálózat megépítése után kezdődött, megindult a kakaó-export. A fővárosban tartott békés tüntetés tragikus véget ért, melynek hatására érte el az ország a függetlenségét.
Napjainkban a város közel 300 ezer lakossal rendelkezik, agglomerációval együttvéve azonban több mint 5 millió ember él itt.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Ezt a települést spanyol gyarmatosítók alapították a 16. században és népük védőszentje után nevezték el. Alapítása óta fővárosi funkciót tölt be, bár az országa csak évszázadokkal később lett önálló gyarmat majd független nemzet. A várost egy folyó szeli át és egy medencében fekszik, nyugati irányban egy óceán, keletre egy hegység található. Több mint 6 millió ember él a fővárosban, ez a nemzeti népesség közel harmada. Bár minden szempontból központi szerepet lát el az ország életében, a törvényhozás intézménye nem a fővárosban helyezkedik el.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
… legalább is így reméljük. 🙂
Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.
A jelenlegi helyszínünk egy építmény, amely 2,2 hektárnyi területet foglal el, és helyén eredetileg egy erődítmény állt. Az építményt 2007-ben vette fel az UNESCO a világörökségi listájára. A tetőszerkezet 161 tonna súlyú – több mint egymillió tetőcserép burkolja -, és 65 méter magas. Az építmény 1956-ban megrendezett nemzetközi tervpályázatára 233 tervet adtak be, és egy dán építész lett a győztes. Az építkezésnek négy évig kellett volna tartania, az azonban tíz évvel tovább tartott. Az 1959-ben megkezdett munkában tízezer építőmunkás vett részt. Napjainkban évente közel 11 millió ember látogatja meg az építményt, melynek további érdekessége, hogy közvetlenül a kikötőből vett tengervízzel hűtik, a rendszer 35 kilométeres csöveken keresztül keringeti a kikötőből nyert hideg vizet, amivel az épület fűtését és hűtését is ellátja.
Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek?
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Ásatások alapján már a kőkorszak óta lakott a település, Európa legmagasabban fekvő fővárosa. Az ország népességének negyede él itt, kicsivel több mint húszezer ember. Fővárosi rangját 1278-ban nyerte el, két püspök döntésének következményeként. Nem rendelkezik vasútállomással, se reptérrel, csak egy “helikopterállomással”.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂
Híres vallási helyszín vagyok a Dunántúlon. Alapításomat a római korra datálják, habár csak István államalapítása után kezdtem el fejlődni. Hivatalosan 1805 óta vagyok zarándokhely és 1977-ig voltam önálló település. Rendelkezem szabadtéri oltárral, kegytemplommal és kálváriával is.
Válaszként az helység nevét várjuk.
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
A település sem a térségben, sem az ország életében nem meghatározó tényező, fővárosi rangját és szerepét francia döntésnek köszönheti. Különböző berber törzsek építettek és rombolták le az itt épített erődítményt, a település neve is innen ered. A 12. század végére elnéptelenedett, felvirágozását a mór menekülteknek köszönheti, akik javarészt kalózkodásból és az ahhoz kapcsolódó rabszolga-kereskedelemből éltek meg. A kalózok leverése után francia fennhatóság alá tartozott, egészen az ország 1956-os függetlenedéséig. Iparát és kereskedelmét gyengíti, hogy a város menti folyó a kikötőt feltölti hordalékával.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, hogy játéksorozatunkban melyik hídon, a világ mely részén járunk… 🙂
Válasz megoldásként mindig mást várunk. Hol csak földrész nevét, vagy pedig ami felett a híd átível, hol a híd nevét, vagy a várost – ahol található. Tehát ügyelni kell a válaszadással. 😉
Most a híd nevét várjuk megoldásként beküldeni.

Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.
Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, pontosabban a hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.
Kezdhetjük? 🙂
Két testvéremmel a Dolomitok részeként magasodunk ki az Alpokból. Annak ellenére nincsen magyar nevem, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia része voltam, őszintén az anyanyelvi megnevezésem sem túl különleges. Csak a hegymászók szoktak engem megkülönböztetni testvéreimtől, általánosságban közös nevünkön szólítanak minket, pedig én vagyok a legmagasabb. 1869 nyarán hódítottak meg. Déli mászóvonalaim egyszerűnek számítanak, ellenben az északiak között találni extrém nehézségűt is. Amikor legutóbb mértem magam, még nem értem el a 3000 métert.
Rájöttél ki vagyok?