Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂

   Rajtam utazol, de nem állhatsz meg. A Balaton déli oldalán találsz, gyönyörű kilátást kínálok a magyar tengerre. Tihanyról én is tisztán látható vagyok, ha tudod hol keress. Fajtámból én vagyok a leghosszabb Magyarországon és idén töltöm a 17. életévemet. 

   Válaszként a hely nevét várjuk.

Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂

A Földközi-tenger partján fekvő , több mint ezer éves város területét egykor még a punok lakták. Bár a gyarmatosítás során sokat fejlődött francia uralom alatt, az arab hatás volt a meghatározóbb építészetileg és kulturálisan is. A több mint félmilliós város lakói a muszlim vallást gyakorolják. Exportját főleg szőnyegek és olíva olaj adja, de kedvelt turisztikai állomás is. Bár országának legfejlettebb települése, kétszer annyi a munkanélküliek aránya a fővárosban, mint országosan.

(Válaszként a város nevét várjuk.)

A város nevét kell kitalálni, úgy, hogy felsoroljuk az egyik főbb terének a nevezetesebb épületeit.

A tér szinte évszázadok óta változatlanul áll. A város első középülete tornyosodik előttünk, aztán egy árkádos múzeum, a harmadikat egy király ajándékozta a városnak, eleinte ez volt a Városház is, aztán jön egy koronázási templom, egy borozó, mely a király szállása is volt eredetileg, a hatodik a megyeháza klasszicista korinthoszi oszlopokkal, majd egy római alapokra épített loggiás emeletes ház, a nyolcadik épületnek több neve is van, az egyiket egy polgármesterről kapta, végül a város legszebb palotája, egy barokk sarokház.

Melyik város fő terének épületei közül soroltuk a nevezetesebbeket?

Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂

Két folyó és egy hegység találkozásánál fekszik ez a település, Európa egyik legidősebb városa. A kelta-római eredetű helység a nyugati és keleti kultúra mezsgyéjén helyezkedik el. Kitűnő központi elhelyezkedését bizonyítja, hogy az idők során több állam is fővárosának választotta. Bár országa legnépesebb városa, a lakosság kevesebb mint ötöde lakik itt, közel másfél millió fő. Az ortodox vallás zászlóshajója, itt található a legnagyobb ortodox templom a világon. A városrészekben megőrizték az eredeti építészeti stílusokat így megtalálható középkori, török és újkori stílus is egymás mellett. Viszontagságai miatt az épületek többsége nem idősebb 200 évesnél.

(Válaszként a város nevét várjuk.)

   Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.

   Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, pontosabban a hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.

   Kezdhetjük? 🙂

   Egy 1500 km hosszúságú hegységrendszernek a legmagasabb pontja vagyok. E hegységrendszer legszélesebb, s egyben a legmagasabb szakaszának a legmagasabb hegyvonulatában (mely egyben a világ legkisebb magashegysége is), jelenleg két ország határán állok. Én nem mozdultam el, csak a határok vándoroltak odébb az idők folyamán. A hegységem egyes részeinek látogatását a nemzeti parkok látogatási rendje szabályozza. Vannak egyes területek, amelyek teljes védelem alatt állnak, és a turisták elől teljesen el vannak zárva, de én kötetlenül látogatható, és többfelől is megmászható vagyok. Mind a mai napig vitatott, hogy kik hódítottak meg, de ez számomra lényegtelen is, annyit tudok, hogy az első látogatóm 1834-ben érkezett fel hozzám. A korábbi időkben legalább öt-hatféle más nevem is volt, mert mindig valami (jellemzően politikai) okból más névre kereszteltek. A mai nevemet arról a községről kaptam (amely a nevét pedig egy egykori bíró neve után kapta), amely a lábaimnál fekszik.

Rájöttél ki vagyok?

   … legalább is így reméljük. 🙂

   Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.

   Ezt a Zöld-hegyen található barokk templomot 1994-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A barokk és gótikus stílusjegyeket egyesítő templom építése a XVIII. század elején zajlott. Konstrukciója a kör alakzaton alapul, mely többször ismétlődik, valamint az ötös számon. A templom körül felváltva öt háromszög alakú és öt ovális alaprajzú kápolna helyezkedik el. Így a templom konstrukciója a gótikus katedrálisok kórusának metszetére és annak működési rendszerére emlékeztet. A templom közepe azonban függőlegesen épült, ami szimbolikus jelentőségű. A falak emelkedése ugyanis a látogató tekintetét az égre emeli. A templom belsejében az ovális oldalkápolnákat keskeny, törött ablakok kötik össze a középső, henger alakú térrel. A középső teret egy hullámos kupola koronázza, melyet tíz pillér tart. Az építész maximálisan kihasználta a fény adta lehetőségeket, így lehetőség nyílt a fény barokk értelmezésére, Isten jelenlétének jelképeként. Ez a „szakrális fény“. A templombelső megvilágításának sokfélesége különös ellentmondást mutat. A templom középső része közvetett megvilágítást kap, míg a félreeső helyek fényárban fürdenek. Ez a fény a templom középső részébe azokon a tört üvegablakokon át jut el, amelyek a falak azon részére lettek elhelyezve, ahol a támpilléreknek kellene állniuk. Ez az ellentét, amelyet a fal és a boltív között paradox kapcsolatot mutató stukkódíszítés is kihangsúlyoz, azt a benyomást kelti a látogatóban, hogy az épületet a fény hozza létre és tartja. A főoltárt öt angyal veszi körül, a főoltár angyalai közül három mennyországot jelképező gömböt tart, amit szintén öt csillag ékesít. A templomot tíz körcikkből álló alaprajz szerint épült ámbitus-gyűrű veszi körül, amelyet az öt ötszög alakú kápolna és öt kapu választ el. A kápolnák tetejét eredetileg öt pilon tartotta, amelyek szintén a fény fontosságát hirdették és az örökkévalóságot szimbolizálták.
   Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek, és melyik országban találod?

Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂

Ez a tengerparti főváros országának a legnagyobb városa, a népesség harmada itt él. Már az ókor óta fontos szerepet töltött be a tengeri kereskedelemben, innen származik a főniciai nép is és a város címerén is egy ókori hajó szerepel. Az 1940-es függetlenedésig többször cserélt gazdát, egymás mellett élnek az ortodox, keresztény, muszlim és zsidó vallású emberek is. A város virágzása csupán 1970-ig tartott, utána polgárháború sújtotta, a közel-keleti csatározásokat is megsínylette és 2020-ben még egy hatalmas katasztrófa érte. Ennek ellenére természeti és művészeti értékei miatt a mai napig kedvelt turisztikai célpont.

(Válaszként a város nevét várjuk.)

Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂

Ez a főváros egy folyó mentén fekszik, és országának a legnagyobb városa. Eredetileg halászfalu volt, címerében krokodilok is szerepelnek, a gyarmatosítás nyomán vált központtá. A város becsült lakossága 2022-ben közel 3 millió, míg száz évvel előtte csak alig 16 000 fő volt. Az ország gazdasági és kulturális központja és a kontinens vasútvonalának is fontos részét képezi. A “fapados Dakar”-nak is nevezett magyar szervezésű rali eredeti végállomása is ez a város volt, a résztvevők az extrém kihívások után karitatív tevékenységet végeztek a városban. 

(Válaszként a város nevét várjuk.)

   Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂

   Szent István király feleségének, Gizellának voltam kedvenc tartózkodási helye, el is neveztek ezért a királynék városának. A Vár utcám végénél lévő kilátóbástyánál áll az első királyi párunkat ábrázoló szobor-pár. Ki tudod ennyiből találni, hogy melyik város vagyok?

   Válaszként a hely nevét várjuk.

   Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.

   Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, illetve hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.

   Kezdhetjük? 🙂

   Sem messzire, sem magasra nem kell ahhoz túráznod, hogy hozzám felérj. Ráadásul könnyűszerrel meg is találsz, többféleképpen is megközelíthető vagyok, csak keress egy középhegység mészkő vonulatában. Éppen ott, ahol a középkori királyok kedvelt vadászterülete volt, napjainkban pedig a siklóernyősök kedvelt repülőhelye. Azon a helyen, ahol néhány évtizede még légvédelmirakéta-bázis működött (az elhagyott bunkerek ma is megtalálhatóak). Ott, ahol most egy – a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remetének a nevét viselő – kilátó magaslik, korábban pedig egy 1976-os építésű geodéziai mérőtorony állt, mely torony a légvédelmi bázis 1995-ös bezárása után lepusztult, és fém részeit is sajnálatos módon eltulajdonították. A napjainkban rajtam található, 2014-ben a régi mérőtorony megmaradt vasbeton falainak megerősítésével újjáépített kilátónak a kilátószint magassága 12,90 méter, a torony teljes magassága pedig 17,25 méter, míg az átmérője 9,20 méter (a korábbi geodéziai torony mindössze 12,50 méter magas és 3,50 méter átmérőjű volt). Érdekesség még, hogy a kilátó tetőszintjén meteorológiai megfigyelő, és amatőr rádióállomás is működik.

   Rájöttél ki vagyok?