Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Nehéz erről a hosszú folyó egyik kanyarulatának a partja mentén elterülő fővárosról úgy beszélni, hogy az ember ne kerülje ki, hogy olyan adatokat használjon fel hozzá, amelyekből ne lehetne azonnal ráismerni, még pedig több okból is. Egyrészt mert az 1010-ben alapított város nevét a történelem során számtalanszor megváltoztatták, csak 1831 óta őrzi a mai nevét; és mert volt amikor főváros volt, és volt, amikor nem; és még azért is, mert a sok véres háborút és rengeteg katonai- és civil áldozatokat is követelő csatákat megélt települést megannyiszor más és más dinasztiák és idegen népek szállták meg vagy épp szabadították fel az uralom alól, és a szinte állandó harcok következtében az ország is két részre szakadt. A város az ország 1976-os újra egyesülése óta már az egész ország fővárosa. A békeidők beköszöntével a lakosság száma rohamos mértékű növekedésnek indult, és napjainkban is folyamatosan nő. A 921 km² területű fővárosnak a 2004-es becslések szerint 3083800 lakosa volt, a 2016-os statisztikák szerint már 7785000. A háborús károknak már évtizedek óta nyoma sincs, a károkat a városban nagyon gyorsan elhárították, a hidakat is hamar újraépítették. A szomorú múltú főváros rengeteg szemgyönyörködtető látványával: a mesébe illő parkjaival és gazdagon díszített templomaival, múzeumjaival, mauzóleumjaival és még megannyi szép látnivalóival fogadja látogatóit.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Egy folyó torkolatán, az óceán partján fekszik ez a Karib-tenger kertvárosának is nevezett forró és csapadékos éghajlatú főváros, mely egyben az ország legnagyobb városa is. A francia gyarmatosításkor 1782-ben tették fővárossá az addig holland igazgatás alatt álló kisvárost, majd 1812-ben nevezték el a települést a mai nevére, az egyik brit király tiszteletére. A 2012-es népszámláláskor 118 363 fő lakosa volt. A városban a közbiztonsággal hadilábon állnak, gyakoriak a fegyveres rablások. Amúgy látnivalót a város nyújtana bőven az idelátogatóknak, számos parkja, temploma, székesegyháza, múzeuma van, és a sportélete is jelentős, a legkedveltebb sport itt a krikett.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
A világ hatodik legnagyobb országa fővárosának 1913-ban adták azt a nevet, amit az óta is visel. Ekkor kezdődött el az addig csak őslakosok által lakott településnek a fővárossá kiépítése is. 1927-ben adták át a bozótos főváros első parlamenti épületét. Egy 2016. évi kimutatás szerint a 814,2 négyzetkilométeren elterülő város lakossága 395790 fő. A városban rengeteg a látnivaló, évente számos fesztivált is rendeznek. A város vezetése számára fontos a környezetvédelem, így célul tűzték ki többek között az üvegházhatású gázok kibocsátási mértékének a leredukálását is.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
A félszigeten fekvő, 65 hegycsúccsal büszkélkedő ország területe, amelynek ez a település a fővárosa, kisebb területű, mint a mi Budapestünk. A virágzó turizmusú főváros 1278 óta az ország legfontosabb települése. Bár ugyan a városnak a domborzati viszonyok miatt vasútállomása és repülőtere nincs, mégis könnyen megközelíthető. Ha már itt járunk, és nem csak síelni vágyunk, akkor érdemes a tájat élvezve átsétálni a sebes folyású folyót átívelő középkori ép és szép kőhídon, és megtekinteni a román kori, X. századi és még korábbi korokban épült templomokat is. De sétálgathatunk az óvárosban is a középkori hangulatú kőházak között, vagy meglátogathatjuk a telente megrendezett zenei fesztivált is.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Ezt a részint szigetre épült fővárost még a XVIII. században alapították. Kezdetben a település gyengén fejlődött, gazdasága jóformán csak a gyöngyhalászaton alapult. A XX. század elején is még mindössze 6000 lakos élt itt. Az addigi kis főváros életében az 1958-as év hozott óriási áttörést. Hatalmas kőolajmezőket találtak a közelben, melyek rendkívül gazdaggá tették a várost és az országot is. Rá 60 évre, 2018-ra a város lakossága 1,45 millió főre duzzadt.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
A több mint fél milliós népességű város egy fjord északi részén helyezkedik el. Neve többször is változott a történelem során, míg végül visszakapta a korunkban is ismert változatot. A világ egyik legdrágább városának tartják, népességét nagyrészt mégis bevándorlók gyarapítják. A területén számtalan tó és sziget található, illetve nem ritkák a jávorszarvas-észlelések telente, tavaly megkapta az “Európa Zöld Fővárosa” címet.
Egyik fő nevezetessége, hogy itt adják át a béke Nobel-díjat.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
A Földközi – tenger partján fekvő törpeállam mindössze 0,2 négyzetkilométer nagyságú fővárosa. Kellemes mediterrán éghajlata már az újkor óta vonzotta a pihenni vágyókat. Itt nem kell személyi jövedelemadót fizetni, sok híres személy választja névleges lakhelyéül, ezért tényleges népessége ismeretlen. Apró mérete ellenére Formula-1 versenynek is helyet adott szomszédos városával közösen 66 alkalommal.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
A világ egyik legősibb, a Földközi- és a Holt-tenger közt elfekvő városát két állam is fővárosának tekinti. A judaizmus, a kereszténység és az iszlám is a “szent város”-ként tartja számon, számtalan vallási épület és intézmény található az óvárosban. A közel milliós népességű város lakossága a szolgáltatói szektorban helyezkedett el. E hely híres szülöttje Natalie Portman színésznő.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Az 1550-ben alapított, egy öböl partján 715 km²-en elterülő kétnyelvű fővárost körülbelül 650 ezer, az elővárosokkal együtt jóval több mint kétszer ennyi ember választotta lakhelyéül. A városban 50 természetvédelmi terület, és 300 sziget is található, melyek több mint fele fél hektárnál kisebb területű, 50 sziget pedig 3 hektárnál nagyobb. Építészeti szempontból a város a klasszicizmus fellegvára. Rengeteg látnivalóval bővelkedik, könyvtárak, parkok, erdők, múzeumok, templomok, színházak, műemlékek, erődítmény. A nyár végeztével Biennálét tartanak nemzetközi színvonalú kiállításokkal opera- és balettelőadásokkal, öt évente pedig nemzetközi hegedűsversenyt rendeznek a városban.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Több mint 5 és fél millió ember választotta a kontinensszegélyek összeforrási vonalára, ráadásul egy sziklás dombra épült egyetemvárost lakóhelyéül. A település története a i. e. második évezredre nyúlik vissza. A városban óriási problémát jelentenek az egy éjszaka alatt épült illegális, építészeti szempontból kifogásolható lakóépületek, amelyek csaknem a lakosság felének adnak otthont. Talán ennek is köze lehet ahhoz, hogy ez a főváros nem tartozik a hagyományos értelemben vett turistacélpontok közé. A mindezek ellenére igenis fejlett település négy metróvonallal és egy könnyű metróvonallal is büszkélkedhet. A város kulturális élete igen sokszínű. A kulturális turizmusa leginkább a múzeumokra koncentrálódik, a történeti és régészeti múzeumokban rengeteg értékes lelet megtekinthető. A régi városrészben számos történelmi műemlék is található. A főváros egyik legnagyobb látnivalója egy mauzóleum. Számunkra, magyaroknak pedig igazi kuriózum lehet az esztergomi vár és bazilika hasonmásával itt szembetalálkozni.
(Válaszként a város nevét várjuk.)