Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂
Szent István király feleségének, Gizellának voltam kedvenc tartózkodási helye, el is neveztek ezért a királynék városának. A Vár utcám végénél lévő kilátóbástyánál áll az első királyi párunkat ábrázoló szobor-pár. Ki tudod ennyiből találni, hogy melyik város vagyok?
Válaszként a hely nevét várjuk.
Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.
Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, illetve hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.
Kezdhetjük? 🙂
Sem messzire, sem magasra nem kell ahhoz túráznod, hogy hozzám felérj. Ráadásul könnyűszerrel meg is találsz, többféleképpen is megközelíthető vagyok, csak keress egy középhegység mészkő vonulatában. Éppen ott, ahol a középkori királyok kedvelt vadászterülete volt, napjainkban pedig a siklóernyősök kedvelt repülőhelye. Azon a helyen, ahol néhány évtizede még légvédelmirakéta-bázis működött (az elhagyott bunkerek ma is megtalálhatóak). Ott, ahol most egy – a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remetének a nevét viselő – kilátó magaslik, korábban pedig egy 1976-os építésű geodéziai mérőtorony állt, mely torony a légvédelmi bázis 1995-ös bezárása után lepusztult, és fém részeit is sajnálatos módon eltulajdonították. A napjainkban rajtam található, 2014-ben a régi mérőtorony megmaradt vasbeton falainak megerősítésével újjáépített kilátónak a kilátószint magassága 12,90 méter, a torony teljes magassága pedig 17,25 méter, míg az átmérője 9,20 méter (a korábbi geodéziai torony mindössze 12,50 méter magas és 3,50 méter átmérőjű volt). Érdekesség még, hogy a kilátó tetőszintjén meteorológiai megfigyelő, és amatőr rádióállomás is működik.
Rájöttél ki vagyok?
… legalább is így reméljük. 🙂
Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.
Ez az egységet alkotó, parasztbarokk stílusú, mintegy 60 házból és tanyából álló épületegyüttes az 1870-es években épült ezen a középkori településen. Az idelátogató egy időutazónak érezheti itt magát, aki a XIX. századba csöppent. Csúcsos homlokzatú lakóházak és magtárak alkotják, és gazdagon díszített kapuk és kerítések kötik össze az épületeket egy egységgé. Az épületeken a fehér és az okker szín a domináns, és többségükön fennmaradt az eredeti stukkódíszítés is, melyeken gyakran felismerhetőek az ábrázoló motívumok, mint a virágok és a fák, vagy a körökből és téglalapokból, legyezőkből, fogaskerekekből vagy szaggatott elemekből álló geometrikus motívumok is, amely gazdagon díszített oromzatok és homlokzatok egyedülálló hangulatot adnak a településnek. A skanzen határain kívül található a földművesmesterségek központja, amelynek része egy boksa is. A mindössze 140 fő lakos e nyugodt környezetű falucskában máig egy élő közösséget alkot, mely napjainkban is az állandó lakhelyük. Minden év július utolsó előtti hétvégéjén gazdaünnepet tartanak, ez amolyan vásár, kulturális programokkal, ahol régi kézműves alkotásokat is bemutatnak.
Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek, és melyik országban találod?
Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂
A szőlővel és olívaligetekkel borított alacsony dombságomból kis fehér süvegekként emelkednek ki a XVIII. században épült trullók, melyek közül sokat máig is laknak. Az alap-, kötőanyag-, és fa-tetőszerkezet nélkül épült, süveges tetejű kunyhók csak apró lakóteret nyújtanak. A környékén több ezer trulló borítja a kisparcellás mezőgazdasági művelés miatt nagyon változatos tájamat, a vakítóan fehérre meszelt falú kis házak között kanyargós utcák labirintusában barangolhat a hozzám látogató, sőt egy trulló-templomot is találunk a domb tetején.
Válaszként a hely nevét várjuk.
Találd ki, most melyik fővárosban járunk! 🙂
Ez a főváros egy hegy déli lejtőin, folyó mentén fekszik, és országának a legnagyobb városa. Neve helymeghatározásból rövidült a mai formájára, a középkori neve még más volt. A város becsült lakossága 2018-ban 804 507, míg száz évvel előtte csak alig 70 000 fő volt. Gazdag római kori történelemmel rendelkező város. A nevét 1134-ben jegyezték fel, 1242-ben szabad királyi város lett. Különleges státusszal rendelkezik, mint közigazgatási körzet, és összevont városmegye, közigazgatásilag 17 városrészre oszlik. Globális városnak számít, országának vezető gazdasági pozícióját a közlekedési kapcsolatok, az ipar, a tudományos és kutatóintézetek koncentrációja és az ipari hagyományok alapozzák meg. 1767 óta főváros, 1991-től pedig önállóvá vált országának a fővárosa. Látnivalói a három történelmi városrészbe sűrűsödnek: az Alsó-, Felsővárosba, és a Káptalandombba. Megannyi színházak, könyvtárak, múzeumok, templomok, mecset, angol park, és még egy 13. században épült középkori várerőd is várják a látogatókat. Itt rendezték 2013-ig az egyik legjelentősebb európai színházi fesztivált is.
(Válaszként a város nevét várjuk.)
Gyerekek, fantasztikus helyeken jártam Európában!
Néhány ország hegyeit és hegységét látogattuk meg pár haverommal.
Jártunk például a mészkő alkotta szilicium+foszfor+litium hegységben. Megcsodáltuk cirkónium+argon+oxigén tetejéről a panorámát, viszont majdnem fejbevágott egy leomló kődarab. El ne felejtsem megemlíteni a tantál+rádium hegyen lévő Nemzeti Parkot. Józsi majdnem leesett a kripton+bárium+oxigén 2700 méter feletti csúcsáról. Anitáék gyönyörű képeket készítettek a molibdén+ozmium tetején található kilátótoronyból. Nekem pedig sikerült kis híján eltévednem a ködben, a lantán+iridium egyik csúcsán. A helyi lakosok borral kínáltak a germánium+rénium+jód lábánál található hegyi vasút állomásán. Utolsó napra hagytuk az egyik legszeszélyesebbet, az aluminium+hélium+kálium-ot.
Na, kitaláljátok melyik hegyekben járt a kémikusunk?
Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.
Játékainkban mindig a megadott leírás alapján a hegyre, illetve hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.
Kezdhetjük? 🙂
Tőlem csak egy van magasabb.
Rájöttél ki vagyok?
Te is tudsz kapura célozni és betalálni? 🙂
Hát akkor most kapura játszunk, célozz, és találj! Találd ki a feltöltött kép alapján, hogy melyik kapura célzunk!
Megoldásként a kapu nevét, és a várost várjuk, ahol áll.
… legalább is így reméljük. 🙂
Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.
Ez a XII. és XIII. században épült, román és gótikus jegyeket egyaránt magán hordozó, a világ első téglából épült gótikus székesegyháza. A hatására terjedt el a téglagótika Észak-Európában. Két tornya uralja városának városképét. A XV. század óta ez az ország uralkodóinak fő temetkezési helye, ennek megfelelően az évszázadok folyamán több uralkodó is bővítette, új temetőkápolnákat építve hozzá, évente több mint 115 000 látogatót vonz, 1995 óta a világörökség része.
Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek, és melyik országban találod?
Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂
Kaposvár és Szigetvár között helyezkedek el, egy tájvédelmi körzet területén. Ennek megfelelően messze vagyok a nyüzsgő városi élettől, hosszú út vezet hozzám az erdőn keresztül. Az év minden napján megéri engem felkeresned, ha a tiszta égboltot szeretnéd kémlelni, a legtöbben augusztusban látogatnak meg. Van nálam kilátó, bemutatóterem és kiállítások is.
Válaszként a hely nevét várjuk.
