Ebben a sorozatunkban egyes (esetenként összetett) szavakban rejlő másik szót keresünk. A megadott, hiányos, kiegészítendő szavakban az elrejtett szó pontos helyét nem ismerjük. A keresett szó önmagában is egy értelmes magyar szót alkot, mint ahogyan a helyesen kiegészített 6 szónak is minden esetben ragozatlan értelmes magyar szónak kell lennie. A hiányzó “elveszett” szó feladványokon belül kivétel nélkül (ékezethelyesen is) megegyezik.
A beküldendő mindössze az az elveszett szó. 🙂

Felkészültél? Mehet? 🙂

ÁS
GYERMEKI
JOBB
LÉK
ÚSZÓ
VIRÁG

   Képes feladványsorozatunkban feltöltünk egy 200*200 pixeles nagyságú arcképrészletet a világ valamely tájáról, egy közismert (élő avagy már elhunyt) személyiségről. Ebből a fotórészletből kell a személyt felismerni.
Megfejtésként kizárólag a személy teljes (polgári-, és ezen belül a családi- és kereszt) nevét várjuk beküldeni. Tehát, ha a feladvány például Gárdonyi Géza volna, akkor helyes a „Ziegler Géza” megoldás is, ám a „Gárdonyi”, a „Don Vigole”, vagy „az egri remete” nem, és ugyanígy a külföldiek esetében például ha „Sir Winston Leonard Spencer Churchill” volna a képen, akkor az iménti teljes nevén kívül a „Winston Churchill” megoldás is helyes lenne, ám a „Warden ezredes”, a „Charles Morin”, vagy csak „Churchill” nem.

   Felkészültél? Akkor lássuk a képet.
   Nos, szerinted ki van az alábbi fényképen?

   Sorozatunk a közismert “Könnyű mint az ABC(DEF)” játék adaptálása a közkedvelt lakótelepes játékunk és a betűs latin négyzetek ötvözéséből.

    Ebben a fajta táblázatos fejtörőben az ábra mérete feladványonként lehet mindig más.
A feladat az ABC betűinek elhelyezése a táblázatba. Az ábrán kívül eső általunk megadott betűk mindenkor kivétel nélkül megmutatják, hogy mely betűk szerepelhetnek az ábrában, de azt is, hogy az adott irányból nézve az oszlopban vagy sorban melyik betű fog legelöl állni.
Kivétel nélkül minden ábra nagyobb méretű, mint amennyi betűt szükséges beleírni, de mivel látszólag ellentmondásosan a játék szabályai szerint mindegyik betű minden egyes sorban és oszlopban csak egyszer szerepelhet, ezért a maradék rubrikák üresen fognak maradni – mely üres kockák száma is játékonként változhat, de egy ábrán belül állandó -.

   Játékunk online megfejthetővé tételéig a hasonló játékainkhoz hasonlatosan az ábrának csak egy részét kérjük válaszban megküldeni.
Ebben a nehezebb (A, B, C, D betűkkel kitöltendő) feladványunkban az ábra (e célból beszínezett) harmadik sorának rubrikáiba kerülő karaktereket várjuk beküldeni.

Felkészültél a játékra? 🙂

   Anyanyelvi játéksorozatunkban már emberöltők óta elfeledett, vagy napjainkra már csak kizárólag el-elvétve, néhol, egy-egy tájegységben és idősektől hallható, a mindennapos beszédből már rég teljesen hiányzó magyar szavakkal játszunk.

   Ez a szavunk egy 6 betűs főnév. A meghatározása:

Kisebb erdő, bozótos, apró vad részére befásított hely; – de létezik még ez a jelentése is: – veszélyes, erdős-mocsaras terület.

   Harmadik típusú torpedó játékunkban számok és logika segítségével találhatod meg a hajók helyzetét.

Itt is mindig az ábra alatt látható az abban fellelhető összes hajó, és megkülönböztethetőek a hajók közbenső, és szélső elemei. A kör alak továbbra is az egyes hajó, a lekerekített elemek pedig a kettős, vagy annál hosszabb hajók végeit jelképezik, míg a kockák a hármas, és annál nagyobb hajók közbenső elemeit.

   A szabályok:

  • A hajók sem oldalukkal se sarkukkal nem találkozhatnak.

  • A hajók alakja egyenes, és az ábra szélén is lehetnek.

  • Az ábra jobb oldalán található számok az adott sorban lévő összes hajórész számát jelzik.

  • Az ábra alatti sorban található számok pedig az adott oszlopban fellelhető hajórészek számát.

  • Az ábra alatt lévő hajók mindegyike el van rejtve a táblában, még hozzá pontosan egyszer.

Szeretném tovább olvasni

   Alaposan összekevertünk nagy magyar íróinknak és költőinknek neveit, műveit.
Tulajdonképpen ez a játék a kakukktojás-sorozatunknak is a része lehetne, mivel a kérdésünk az, hogy (1) melyik irodalmi nagyság, és (2) mely mű lóg ki a többi közül, mégpedig (3) milyen okból?

– Csongor és Tünde
– Csokonai Vitéz Mihály
– Jókai Mór
– A kérők
– Arany János
– Jónás könyve
– Kisfaludy Károly
– Vörösmarty Mihály
– Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból
– Babits Mihály
– Az ember tragédiája
– Az arany ember
– Az elveszett alkotmány
– Madách Imre

   Sorozatunk a Mesterelme játékunkhoz hasonló, de ebben nem színekkel játszunk, hanem betűkkel, szavakkal.

   Ahogy helyezkednek a másik játékban is a sorokban a színes bábuk, úgy helyezkednek itt is egymás mellett a sorokban a betűk. A két játék közti lényeges különbség nem csak az, hogy ebben betűkkel játszunk, hanem a betűk által kirakott ragozatlan szavakat az általunk elfogadott nyomtatott vagy elektronikus magyar értelmező szótárak valamelyikének tartalmaznia is kell. Ezen lényeges “verbális” különbségen kívül a játék hasonló, még annyi kivétellel, hogy a betűknek és azok sorrendjének a sorban elfoglalt pozícióját jelölni nem fekete-fehér jelzőbábuk hivatottak, hanem mindössze két szám. Az első helyen álló szám értéke azt jelenti, hogy a sorba rakott betűk közül mennyi az, amely jó, és jó helyen is áll, a második szám értéke azt takarja, hogy a sorban mennyi betűt sikerült eltalálni, ám a pozíciójuk nem helyes.

   A feladat, mint már több feladványunkban tőlünk megszoktátok, mindig változó, képi feladvány.

Szeretném tovább olvasni

  Ez a játék a rejtvényfejtő újságokból közismert „Számozott betűk” nevű játéknak az adaptálása, egy betűkkel és számokkal való összetett logikai játék. A játék végén egy idézet lesz a megoldás. Ehhez az idézethez csak úgy jutunk, ha a számok mögé bújt betűket megtaláljuk.

   A játékban a magyar ábécének a felső táblázatban feltüntetett 34 betűjét használjuk csak fel, mely minden egyes betű egy-egy szám mögé bújt 1-től 34-ig, más szóval minden egyes betűnek 1-34-ig terjedően egy-egy szám felel meg. A felső táblázat után találhatóak azok a szavak, amelyek segítségével a számok felfedhetőek annak segítségével, hogy a szavak után látható egyenlőségjel után álló számok mindenkor a szóban álló egyes betűknek megfelelő számok összegével egyenlők. A különböző szavak betűit pedig, és a végösszegüket figyelembe véve a megadott szavakból mindig kikövetkeztethető lesz, hogy mely betű melyik szám mögé bújt el előlünk. Így a megtalált betűk segítségével az idézet már könnyedén megfejthető és „beírható” lesz az alul látható kis táblázatban, mely azokat a számokat tartalmazza, melyek az idézethez az imént fellelt betűket rejtik.

   Felkészültél? Akkor lássuk a tagság kérésére készített feladványt. 🙂

Válasz beküldéséhez jelentkezz be!

Segítség a feladványhoz