Nem kell elővenned a fiókodból a dobókockát, hogy dobj vele. Itt a mi kockánk, használd ezt. 🙂
De nem is dobni kell. Ki van terítve a mi képzeletbeli dobókockánk, és azt várjuk, hogy meg tudod-e mondani, az összehajtás után melyik számú kocka a mi kockánk képe?
Ebben a sorozatunkban egyes (esetenként összetett) szavakban rejlő másik szót keresünk. A megadott, hiányos, kiegészítendő szavakban az elrejtett szó pontos helyét nem ismerjük. A keresett szó önmagában is egy értelmes magyar szót alkot, mint ahogyan a helyesen kiegészített 6 szónak is minden esetben ragozatlan értelmes magyar szónak kell lennie. A hiányzó “elveszett” szó feladványokon belül kivétel nélkül (ékezethelyesen is) megegyezik. A beküldendő mindössze az az elveszett szó. 🙂
Ebben a sorozatunkban zenélünk, illetve hangszereken játszunk, pontosabban, hangszerekkel játszunk. 🙂
Egészen pontosan, mi leírjuk egy konkrét hangszernek pár jellemzőjét, és ki kell találni, mely hangszerre gondolunk.
Akkor hát csapjunk a húrok közé! 😀 😀
Ez a hangszer nem tartozik sem a húros, sem a fúvós, sem a klasszikus ütőhangszerek közé – mégis hangot ad, méghozzá rezgés és súrlódás révén. Ez egy kicsi, modern ütőhangszer (közvetett ütésű idiofon), amely egy drótkeretre felfüggesztett, kis, rugalmas fémlemez, amely egy fogantyúban végződik. A fémlemez mindkét oldalán finom rugóacél csíkokra szerelt gumi- vagy fagombok, ütők helyezkednek el. A megszólaltatáskor a fémlemez rezegni kezd, és különleges, éteri, vibráló hangot ad, amelyet gyakran használnak kortárs zenében, filmzenében vagy hanghatásként. A játékos az egyik kezében tartja a hangszert, tenyerével a drótkeretet, hüvelykujjával pedig a rugóacél szabad végét. A játékos ezután remegő mozdulattal rázza a hangszert, aminek következtében az ütők a fémlemez oldalához ütődnek. A hangja olyan, mintha egy csillag születne, vagy mintha egy varázslatos pillanatot festene meg a levegőben. Ha egyszer hallottad, sosem felejted el.
…akiről Sir Winston Leonard Spencer Churchill mondta:
„…Csodálatot éreztem iránta, mint államférfi, ügyember és háborús vezető. A legnagyobb bizalmat éreztem becsületes, inspiráló jellemében és szemléletében, és olyan személyes tiszteletet – mondhatom, vonzalmat – éreztem iránta, amelyet ma már nem tudok kifejezni. Hazája iránti szeretete, alkotmánya iránti tisztelete, a mozgó közvélemény áramlatainak felmérésére való képessége mindig nyilvánvaló volt, de ehhez járult még annak a nagylelkű szívnek a dobbanása, amelyet az erősek gyengékkel szembeni agressziójának és elnyomásának látványosságai mindig haragra és cselekvésre késztettek. Valóban veszteség, keserű veszteség az emberiség számára, hogy ezek a szívverések örökre elnémultak…”
A KAKURO leginkább egy matematikai keresztrejtvény. A megadott ábra üres mezőit mindig 1-től 9-ig terjedő számokkal kell kitölteni. Azt, hogy éppen melyikkel, az ábra fekete mezőiben található összegszámok határozzák meg. Ugyanis az előre beírt számok a tőlük jobbra vízszintesen és az alattuk függőlegesen lefelé beírandó folyamatos számsorok pontos összegét mutatják mindig. Szabály, hogy az egyes összegszámokhoz tartozó folyamatos számsorokban a számjegyek nem ismétlődhetnek (például nem lehet 3+3+1=7, vagy 2+2+3=7, csak 1+2+4=7). A cél minden alkalommal az, hogy úgy töltsük ki az ábra összes üres mezőit, hogy a fekete mezőben megadott összegszámok mind pontosan egyezzenek a hozzájuk tartozó számsorok összegével.
Az eddigi jól bevált gyakorlatnak megfelelően amíg ez a játék is online fejthető nem lesz, addig egy-egy kockáját az ábrának beszínezzük, és mindig csak azt a számot kell majd beküldeni, amelyik a helyes kitöltést követően a színezett kockában áll.
Ebben a feladványban a világoskékre színezett kockákban álló számokat (balról jobbra haladva) várjuk beküldeni.
Sorozatunk a Mesterelme játékunkhoz hasonló, de ebben nem színekkel játszunk, hanem betűkkel, szavakkal.
Ahogy helyezkednek a másik játékban is a sorokban a színes bábuk, úgy helyezkednek itt is egymás mellett a sorokban a betűk. A két játék közti lényeges különbség nem csak az, hogy ebben betűkkel játszunk, hanem a betűk által kirakott ragozatlan szavakat az általunk elfogadott nyomtatott vagy elektronikus magyar értelmező szótárak valamelyikének tartalmaznia is kell. Ezen lényeges “verbális” különbségen kívül a játék hasonló, még annyi kivétellel, hogy a betűknek és azok sorrendjének a sorban elfoglalt pozícióját jelölni nem fekete-fehér jelzőbábuk hivatottak, hanem mindössze két szám. Az első helyen álló szám értéke azt jelenti, hogy a sorba rakott betűk közül mennyi az, amely jó, és jó helyen is áll, a második szám értéke azt takarja, hogy a sorban mennyi betűt sikerült eltalálni, ám a pozíciójuk nem helyes.
A feladat, mint már több feladványunkban tőlünk megszoktátok, mindig változó, képi feladvány.
Ez a főváros egy szigeten fekszik, dombos vidéken, ahol a történelmi központot egykor királyi paloták uralták. A meredek utcákon élénk piacok nyüzsögnek, fűszerek, kézműves portékák és egzotikus gyümölcsök illata lengi be a levegőt. A környező táj buja zöld, vörös földekkel és rizsföldekkel tarkított. A helyi kultúra gazdag, a zene és tánc mindennapi része az életnek. A nyelv különleges, máshol nem beszélt nyelvcsaládhoz tartozik, de a város lakói egy másik, európai eredetű nyelvet is magabiztosan használnak a mindennapokban. Bár nem tartozik a legismertebb fővárosok közé, mégis sajátos bájjal és történelmi mélységgel bír — egy olyan helyen, ahol a palota egykor a tizenkét szent domb egyikén emelkedett.
Híres fizikusokkal és kémikusokkal való játéksorozatunkban a Találd ki, ki az játékunkhoz hasonlóan a feladvány szövege alapján kell kitalálni, vajon mely ismert, híres kémikusra, avagy fizikusra gondolunk.
Csapjunk is bele egy leírással. 🙂
XVII. századi gondolkodó, akinek kísérletei a levegő természetéről és a vákuumról új alapokra helyezték a fizikai világképünket. A nyomás és térfogat kapcsolatát leíró törvénye ma is alapvető. Emellett a természetfilozófia és a teológia határán is otthonosan mozgott.
