Könyvet olvastunk ismét. De egyszerre nem egyet, hanem többet is, mivel a könyvek lapjai olvasás közben széthullottak, és így persze ezzel a történetek is összekeveredtek. Meg tudod mondani, most mennyi könyvet, illetve pontosabban azt is, hogy kiknek mely műveit olvastuk?

Scarlett a karját kitárta, a szemét behunyta, és fejét ide-oda ingatta a bánatos, bűvös ritmusra. Úgy megindította a dal, hogy összeszorult a torka tőle.
   Mintha a zene varázslata bűvölte volna oda a katonákat, egyszerre trombitaszó és patkódobogás hallatszott odakintről, az utcáról a langyos esti levegőben. Nagy zűrzavar, lárma, kavarodás keletkezett. Kocsik érkeztek, fiatal lányok kacagtak, négerek veszekedtek, amint a lovakat elvezették.
   Néger énekkar érkezett a városba, és ez végre szenzációt keltett. Tom és Joe Harper maguk is szerveztek egy művésztársulatot, és két napon át boldogok voltak.
   Még a dicsőséges július negyedike is félresikerült, bizonyos értelemben. Hatalmas zápor támadt ugyanis, aminek következtében a felvonulás elmaradt. Mister Benton pedig, az Egyesült Államok egy tényleges szenátora – Tom véleménye szerint a legnagyobb ember a világon – ugyancsak megdöbbentő csalódást okozott, mert egyáltalán nem volt öt méter magas, sőt még csak közel sem járt hozzá.
 Akkor látta, hogy a sötétkék ruhába öltözött gyalogsereg mind láncra van fűzve. A ruhájuk rongyos, a hajuk sáros, az arcuk sápadt. Öreg ember nincs köztük egy se, de sebesült az van sok. Egy magas, rongyos rabnak merő kékvörösre dagadt seb az arca, csak éppen az egyik szeme látszik ki az összeroncsolt arcból.
   Vajon nem éppen Török Bálint vágta-e azt orrba?
 Kolnay szipogott és szepegett. Az orrát törülte.
 – Mit folytassak?
 – Honnan szedtétek a többit?
 – Hát most mondta a Csele… És az egylet nekem adott egyszer hatvan krajcárt, hogy én is szerezzek.
 Ez már nem tetszett Rácz tanár úrnak.
 – Hát pénzért is vettetek?
 És megnézte. És tessék, ott is lelt egy krajcárt. A hatodikat.
 Lázasak lettünk. Most már csak egy kell még.
 – Mutasd csak a te zsebedet is. Hátha abba is van.
 Az én zsebem! Nojsz azokat megmutathattam. Azokban nem volt semmi.
 Bealkonyodott és mi ott voltunk a hiányos hat krajcárunkkal, mintha egy se lett volna. A zsidónál nem volt hitel, a szomszédok épp olyan szegények, mint mi, s csak nem kérünk egy krajcárt!