A csokoládé világnapja egy évente július 7-én ünnepelt jeles nap. Ez a nap azért nagyon je­len­tős, mert naponta egymilliárd ember eszik cso­ko­ládét. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a csokoládéfogyasztás egészségügyi előnyeire. A csokoládé világnapjának szülőföldjét Fran­ci­a­or­szág­nak tekintik. A franciák kez­de­mé­nyez­ték ezt az ünnepet 1995-ben. A világnapnak a megünneplése 2009-re nyúlik vissza, de nem té­vesztendő össze a Nemzetközi Csokoládé Nap­pal. Néhány forrás az 1550. év ezen napjára datálja a csokoládé Európába való bevezetését.
 Más csokoládénapi ünnepségek is léteznek, például az Egyesült Államokban október 28-án tartják a nemzeti csokoládénapot. Az Egyesült Államok Nemzeti Cukrász Szövetsége viszont szeptember 13-át tartja a nemzetközi cso­ko­lá­dé­nap­nak, amely egybeesik annak az amerikai csokoládékészítő üz­let­em­ber­nek a születési dátumával, aki megalapította az első amerikai csokoládégyárat. A má­so­dik legnagyobb kakaótermelő ország február 14-én ünnepli a csokoládénapot. Lettországban, Oroszországban pedig július 11-én ünneplik.
 A csokoládé Amerikából származik. A maják a kakaófa terméséből italt ké­szí­tet­tek, a gyümölcsöket összetörték és vízben főzték szójával, vaníliával és chilivel e­gyütt. Az aztékok is hasonlóan készítették el, a kakaóbabot megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták, majd megitták a keserű italt, melynek eredeti neve xocolātl. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xo­co­lātllal kínálta Cortést. A maják birodalmában a kakaóbabot más dél-amerikai kul­tú­rák­hoz hasonlóan még fizetőeszközként is használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni.
 Ma már más az elkészítés, mint régen. Mivel kifejezetten keserű ízűek, ezért a ba­bo­kat erjedni hagyják, hogy gazdag ízt fejlesszenek ki, majd szárítják, megtisztítják, megpörkölik, végül összetörik. Melegítéssel a masszát csokoládélikőrré alakítják, a­melyhez édesítőszereket, emulgeálószereket, aromákat és kakaóvajat adnak.
 A szilárd étcsokoládé formája kezdetben hengeres volt, ezért az ördög szarvának is nevezték.
 A csokoládészelet feltalálásáig a csokoládét főként csak ital formájában fo­gyasz­tot­ták.
 A csokoládénak számos egészségügyi előnye van, ha hozzáadott cukor nélkül és mér­tékkel fogyasztjuk. Növeli a szerotonin és a dopamin szintjét, amelyek segítenek javítani a hangulatot. Az étcsokoládé az antioxidánsok erős forrása, és segít javítani a véráramlást, csökkenteni a vérnyomást és csökkenteni a szívbetegségek koc­ká­za­tát.
 Az étcsokoládé a csokoládénak egy olyan formája, amely több kakaóból, ka­ka­ó­vaj­ból és cukorból készül, és tejet nem tartalmaz. Az étcsokoládé antioxidánsokat tar­tal­maz, és a hagyományos csokoládékhoz képest viszonylag alacsony a cu­kor­tar­tal­ma. Éppen ezért a csokoládé egy egészségesebb fajtájaként ismert. A csokoládénak tulajdonított temérdek jótékony hatás csak a jó minőségű étcsokoládéra jellemző.
 A fehér csokoládé cukorból, ka­ka­ó­vaj­ból és tejből készült szilárd készítmény, ami bár nem csokoládé, mégis annak nevezik.

És akkor a kérdések:

1.) Ki volt az az amerikai csokoládékészítő, üzletember és filantróp, aki az első a­me­ri­kai csokoládégyárat megalapította?

2.) Melyik a második legnagyobb kakaótermelő ország?

3.) Melyik évben találták fel a csokoládészeletet?

4.) Amerika melyik részéről származik a csokoládé?