Matilda, az óvónéni vett húsvétra egy nagy tábla csokit Alíznak, Boginak, Csonginak és Daninak, amit egyenlően szét akart osztani közöttük, de mire odaért volna, a csokit már nem találta sehol.
Hamar el is kezdte végigkérdezni a gyerekeket sorban, hogy mit tudnak a csokiról. A válaszaik sorban:
Alíz: “Most játszottunk együtt Csongival, amikor mondta nekem, hogy több csoki juthatna nekünk, ha nem várnánk meg, amíg felosztjuk, hanem előbb esszük meg. Szerintem nála lehet mind!”
Bogi: “Miután Csongi ott hagyta Alízt játszani, Alíz gyorsan ellopta a tábla csokit. Körbenézett, és azt hitte, hogy nem látja senki, de én láttam!”
Csongi: “Alíznak nem lehet hinni Matilda néni! Soha nem mond igazat, nem is mondtam neki ilyeneket!”
Dani: “Én csak azt tudom, hogy nem én loptam el a csokit, a többiekről nem tudok sajnos semmit sem!”