Speciálisan, a lóugrásban végzendő feladványok esetében a betűjegyeket a sakk játékból ismert huszár lépésének megfelelően, „lóugrásban” kell az ábrában összeolvasnunk. Egészen addig, amíg a kívánt szót összeolvasni nem tudjuk.
Visszalépni ezekben a játékokban második lépésként az azt megelőző kockába (pozícióba) sem a “Páros lóugrás”, sem a “Lóugrásban” nevű játékainkban nem szabad.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy bármely játékról is beszélünk (pl. sakk), a lóugrás (vagy huszár lépés) azt jelenti, hogy
- előbb vízszintesen haladunk pontosan 2 kockát lépve jobbra vagy balra, és azután függőlegesen 1 kockát felfelé avagy lefele;
- előbb függőlegesen haladunk 2 kockát felfelé vagy lefelé, és majd azt követően lépünk vízszintesen 1 kockát jobbra avagy balra.
Páros lóugrás
A “Páros lóugrás” egy táblázatos betűkereső játék, amelyben a táblázat rubrikáiban álló betűkből a lóugrás szabályait betartva általában valamely (létező, vagy kitalált) személy tulajdonneve olvasható össze, és a beküldendő általában az ő párjának a neve. A feladvány szövegében segítségképpen mindig szerepel a személyekről némi információ.
Lóugrásban
A “Lóugrásban” nevű játék is egy táblázatos betűkereső játék, de itt több, különböző, önálló szavakat keresünk a táblázatban. Ennek a betűkereső, vagy még inkább szókereső játéknak a helyes találatokat leszűkítendő, szigorúbb szabályai vannak, mint a tulajdonnév-keresős “Páros lóugrás” nevű játéknak. A továbbiakban felsoroljuk a kitételeket.
A fellelt szó mindenképpen címszóként kell, hogy szerepeljen bármelyik általunk elfogadott, a magyar nyelv értelmező szótárainak listájában, de emellett:
– nem lehet rövidítés (IFJ., KAT., ORSZ., ILL., PILL., KER., FN., FK., AÍ., KM, FT, GR, KG, NM, stb.);
– nem lehet idegen szó (WIFI, BUG, SPAM, AUTO, HOMO, SCAN, stb.);
– nem lehet ragozott (EMELETRE, HÁZAK, KICSIKE, FENTI, KÉRTE, ÖNTI, GYORSÍT, NEKÜNK, TENNÉ, MEHET, JÖJJÖN, KISEBB, VILÁGOSAN, stb.);
– nem lehet mozaikszó (GYES, TRAFÓ, TV, URH, EKG, PVC, MSZ, KRESZ, stb.);
– nem lehet tulajdonnév (ELTE, TELEKOM, OTP, KOSSUTH, JÁCINT, MÁRIA, GYŐR, SVÁJC, DUNA, PILIS, PILVAX, stb.);
– nem lehet elvont gyök (Mivel az elvont gyökök nyelvünknek olyan származékai, amely szavak önállóan soha nem voltak használatosak, ezek más további származékszók alapját teszik ki. Úgy, mint például: IROG, ÜTÖG, FÖR, FIC, CSUSZ, KOB, KÓDOR, KOF, TAK, TER, UT, stb.);
– és végül nem lehet olyan önállóan nem használatos szó, amelyet például csak egy más szóval együttesen használunk, és helyesen kötőjellel kell írni (RÉGES, IZEG, CSIHI, CSILI, GIZES, NŐTTÖN, stb.).