Játéksorozatunkban még egyszer utoljára a táncparkettre csábítunk. Gyere, érezd a zenét, és ropd velünk! 😀

…Botláb nem akadály! Hisz most is csak az agy­te­ker­vé­nye­id kell megmozgatnod…

Eme játékunkban leírjuk, épp mit táncolunk, mi az a tánckincs, ezerarcú mozgásvilág, és nincs más dolgod, mint rájönni, milyen táncba a­ka­runk téged belevinni… 🙂

Ez a sokszínű tánc nem a szalonokban született, hanem a földön, a porban, a közösség szí­vé­ben. A mozdulatok egyszerre játékosak és férfiasak, néha szólóban, néha párban, de mindig a ritmusra válaszolnak. A lábmunka gyors, pattogó, a kéz néha a csípőn, néha a levegőben – és minden mozdulatban ott van a büszkeség. A zenéhez gyakran vonós hangszerek társulnak, a ritmust pedig nemcsak a nagybőgő, hanem a csizma kop­pa­ná­sa is diktálja. A táncot a férfiak és a nők együtt is ropják, gazdagon díszített nép­vi­se­let­ben: hímzett rokolyák, gyöngyös főkötők, mellények – mind-mind egy-egy tájegység meséje – gyakran körbe állva, kéz a kézben, mintha a mozdulatok egy kö­zös történetet mesélnének el. A táncosok nemcsak ropják, hanem mesélnek is vele – a mozdulatokban ott van a vidék, a hagyomány, és a közösség ünnepe. Ez a tánc nem­csak mozgás, ha­nem identitás – egy nép lelke, amely a dobbanásokban és ütemekben él to­vább.