Harmadik típusú torpedó játékunkban számok és logika segítségével találhatod meg a hajók helyzetét.

Itt is mindig az ábra alatt látható az abban fellelhető összes hajó, és meg­kü­lön­böz­tet­he­tő­ek a hajók közbenső, és szélső elemei. A kör alak továbbra is az egyes hajó, a lekerekített elemek pedig a kettős, vagy annál hosszabb hajók végeit jelképezik, míg a kockák a hármas, és annál nagyobb hajók közbenső elemeit.

A szabályok:

  • A hajók sem oldalukkal se sarkukkal nem találkozhatnak.

  • A hajók alakja egyenes, és az ábra szélén is lehetnek.

  • Az ábra jobb oldalán található számok az adott sorban lévő összes hajórész szá­mát jelzik.

  • Az ábra alatti sorban található számok pedig az adott oszlopban fellelhető ha­jó­ré­szek számát.

  • Az ábra alatt lévő hajók mindegyike el van rejtve a táblában, még hozzá pon­to­san egyszer.

Szeretném tovább olvasni

 Nem kell elővenned a fiókodból a dobókockát, hogy dobj vele. Itt a mi kockánk, hasz­­náld ezt. 🙂

 De nem is dobni kell. Ki van terítve a mi képzeletbeli dobókockánk, és azt várjuk, hogy meg tudod-e mondani, az összehajtás után melyik számú kocka a mi kockánk képe?

Egy rajzolós logikai játékot hozunk ide most nek­tek, mely ismert még Link-a-Pix, vagy Láncrejtvény néven is.

Feladványsorozatunk egy logikai számos-rajzolós rejtvény: össze kell kötni két azonos számot olyan hosszú vonalakkal, amelyek épp ugyanolyan hosszú­ak, mint amennyi a számok értéke, másképp mondva számpárokat kell helyesen összekapcsolni. Mindezt úgy, hogy az összekötő vonalak nem keresztezhetik soha egymást, de még csak a számokat tartalmazó cellákat sem.

A rejtvények mindig egy négyzetrácsból állnak, amelyben több szám van meg­ad­va. Az ábrában az 1 kivételével minden szám számpárnak számít (és mindnek van párja is, az 1-et leszámítva). A cél az, hogy az azonos értékű számok összekötésével végül megjelenjen egy rejtett kép. Ezért minden egyes számnak (az 1 kivételével) meg kell találni az azonos értékű szám-párját, és össze kell kötni ezt a kettő számot, amit persze a végső kép elérése érdekében célszerű azonnal besatírozni is, nem csak összekötni. Az egyetlen kivételt az 1-es mezők jelentik, mivel az 1 csak egy mezőt je­löl, ott csak 1 mezőt satírozunk be.

A vonalak lehetnek vízszintesek vagy függőlegesek, és kanyaroghatnak bármely irányba, de soha nem keresztezhetik egymást.

Példa: a 3-as szám három besatírozott mezőt eredményez, azaz a két 3-assal jelölt mezőt és a közöttük lévő egy mezőt.

Értelemszerűen a kész besatírozást követően bizonyos számú négyzetek mindig ki fognak maradni a besatírozásból.

A kérdés pedig mindig ugyanaz. Mit ábrázol a kapott mozaikkép?

Nos, kezdhetjük? 🙂

 Vigyázat, hamiskodunk…! 🙂

 Sorozatunkban ismert festményeken követünk el ga­lád­sá­got. A festmény valamely részét „rosszul hamisítottuk”, ezért a festmény hibás.

 A festmény címét eláruljuk. Megfejtésként mindig az e­re­de­ti mű festőjének nevét, és az általunk a festményen elkövetett hiba meg­ne­ve­zé­sét (rövid, pár szavas leírását) várjuk megfejtésként.

Szeretném tovább olvasni

E sokak által már valószínűleg ismert játékunkban bizonyos számú gyufaszálat kell elmozdítani, és új helyre tenni, hogy az eredmény helyes legyen. De vajon hova?

A mostani feladatban 1 gyufát kell átmozdítanunk, és több megoldás is lehetséges.

Megfejtésként elfogadunk kész leírt eredményt (22-15=7), vagy akár magyarázatot is, hogy adott helyről adott helyre tettük a szálat.

Általános segítség a gyufarejtvényekhez

Új feladványsorozatunkban minden alkalommal 6 képet mutatunk be. A 6 kép kö­zött nincs összefüggés, véletlenszerűek.

A feladat mindössze annyi, hogy a hat kép közül egyet ki kell választani, amely a képek alatt közölt egyetlen mondatra, annak gondolatára, vagy konkrét kérdésére, a tartalmára, mintegy válaszként logikailag, képileg, minden szempontból megfelel.

Nos, felkészültél? Akkor lássuk. 🎨 🌞

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Szárnyal, de már rég nem él.

 Képes feladványsorozatunkban feltöltünk egy 200*200 pixeles nagy­sá­gú arcképrészletet a világ valamely tájáról, egy közismert (élő avagy már elhunyt) személyiségről. Ebből a fotórészletből kell a személyt felismerni.
 Megfejtésként kizárólag a személy teljes (polgári-, és e­zen be­lül a családi- és kereszt) nevét várjuk beküldeni. Tehát, ha a fel­ad­vány például Gárdonyi Géza volna, akkor helyes a „Ziegler Gé­za” megoldás is, ám a „Gárdonyi”, a „Don Vigole”, vagy „az egri re­me­te” nem, és ugyanígy a külföldiek esetében például ha „Sir Winston Leonard Spen­cer Churchill” volna a képen, akkor az iménti teljes nevén kívül a „Winston Chur­chill” megoldás is helyes lenne, ám a „Warden ezredes”, a „Charles Morin”, vagy csak „Churchill” nem.

 Felkészültél? Akkor lássuk a képet.
 Nos, szerinted ki van az alábbi fényképen?

Egy rajzolós logikai játékot hozunk ide most nek­tek, mely ismert még Link-a-Pix, vagy Láncrejtvény néven is.

Feladványsorozatunk egy logikai számos-rajzolós rejtvény: össze kell kötni két azonos számot olyan hosszú vonalakkal, amelyek épp ugyanolyan hosszú­ak, mint amennyi a számok értéke, másképp mondva számpárokat kell helyesen összekapcsolni. Mindezt úgy, hogy az összekötő vonalak nem keresztezhetik soha egymást, de még csak a számokat tartalmazó cellákat sem.

A rejtvények mindig egy négyzetrácsból állnak, amelyben több szám van meg­ad­va. Az ábrában az 1 kivételével minden szám számpárnak számít (és mindnek van párja is, az 1-et leszámítva). A cél az, hogy az azonos értékű számok összekötésével végül megjelenjen egy rejtett kép. Ezért minden egyes számnak (az 1 kivételével) meg kell találni az azonos értékű szám-párját, és össze kell kötni ezt a kettő számot, amit persze a végső kép elérése érdekében célszerű azonnal besatírozni is, nem csak összekötni. Az egyetlen kivételt az 1-es mezők jelentik, mivel az 1 csak egy mezőt je­löl, ott csak 1 mezőt satírozunk be.

A vonalak lehetnek vízszintesek vagy függőlegesek, és kanyaroghatnak bármely irányba, de soha nem keresztezhetik egymást.

Példa: a 3-as szám három besatírozott mezőt eredményez, azaz a két 3-assal jelölt mezőt és a közöttük lévő egy mezőt.

Értelemszerűen a kész besatírozást követően bizonyos számú négyzetek mindig ki fognak maradni a besatírozásból.

A kérdés pedig mindig ugyanaz. Mit ábrázol a kapott mozaikkép?

Nos, kezdhetjük? 🙂