Úgy tűnik, hogy eltévedtél, talán a keresés segíthet:
Címke: Lefestették-sorozat
Lefestették – mi leírjuk (28)
Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.
-
-
A kép témája egy találkozás.
-
A mű montpellier-i Fabre Múzeumban tekinthető meg.
-
XIX. század közepi mű, 132 cm × 150,5 cm méretű, olajfestmény vásznon.
-
A festmény a modern realista festészet nárcisztikus megteremtőjének a műve.
-
A világos és hatásos kép első ránézésre nem túl mozgalmas és nem sokat mondó, ám mégis rengeteg burkolt közlendővel rendelkezik. A csak látszólag statikus és idilli képet nem csak a távolban elhajtó postakocsi látványa háborítja meg. Az előtérben álló és egymást üdvözlő férfiak testtartása és viselkedése teszi a képet és szemlélőjét zavarttá. A festmény sok kritikát kapott és nagyon kifigurázták, aminek hatására a kép középpontjában álló két férfinek az odáig régóta jól működő baráti- és munkakapcsolata is sértettség okán végérvényesen megszakadt.
-
Itt nem található semmi
Úgy tűnik, hogy eltévedtél, talán a keresés segíthet:
Lefestették – mi leírjuk (27)
Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.
-
-
A kép témája négy gyermek.
-
A mű a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.
-
XIX. század végi mű, 39 cm x 80 cm méretű, olajfestmény vásznon.
-
A festmény az akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakjának műve.
-
A kép központja a négy egymástól eltérő korú és arckifejezésű gyermek. A gyermekek profiljai eluralják és beragyogják a képet. Ezt a hatást megerősítendő a festő nem is festett csak egy semleges sötét hátteret a képének.
-
Lefestették – mi leírjuk (26)
Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.
-
-
A négy eredeti változatban (és plusz egy litográfiában) is létező kép témája tulajdonképpen a természet, illetve egy tengeröböl.
-
A művek két osloi múzeumban tekinthetők meg.
-
A XIX. század végi – XX. század eleji művek 91×73,5; 74×56; 79×59; 83×66 cm méretűek, és a technikájuk is vegyes: pasztell-, viaszkréta, tempera- és olajfestmények kartonon (a litográfia 49,4×37,3 cm).
-
Noha az expresszionista festő alkotásai a világ számos nagy múzeumjaiban megtalálhatóak, ez az alkotása mégis a legismertebb.
-
A parti sétány mellett egy csendes tengeröböl terül el előttünk, amelyet és a környékét a lemenő nap – és vélhetőleg egy indonéziai vulkánkitörés – szinte természetellenes, félelmetes színekkel fest meg.
-
Lefestették – mi leírjuk (25)
Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.
-
-
A kép témája kettős portré.
-
A mű a Magyar Nemzeti Galériában tekinthető meg.
-
XX. század eleji mű, 68 cm x 100 cm méretű, olajfestmény kartonon.
-
A posztimpresszionista festőnek ezt a festményét tartják a munkássága egyik legfontosabb állomásának.
-
Vélhetően egy szobában vagyunk, amit csak a foltokban megjelenített ülőalkalmatosságokból és az előttük álló asztalból lehet megtudni, ugyanis a háttér nem kidolgozott, egyszerű, egyöntetű sárga árnyalatú. A kép a két alakot a közös meditáció alaphelyzetében ábrázolja: míg az egyik a bensőséges, patriarchális múltat idézi, addig a másiknak a feje méltóságot sugároz, földre szegezett szemében belső nemesség és öntudat tükröződik. Az alakokat csend veszi körül – ezt a csendet hivatott a kidolgozatlan háttér is szolgálni -, amely szinte “hallható” eleme a képnek. A két, egymást metsző tekintet és az egész kép szuggesztivitásának egyik fő forrása a befelé fordulás és elmélkedés, a teljes testi és szellemi nyugalom, a belső megállapodottság, és harmónia. Tekintetünk egyszerre csapong a két pólus közt, és hol az egyik, hol a másik alakra terelődik.
-
Lefestették – mi leírjuk (24)
Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.
-
-
A kép témája egy férfi.
-
A mű a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg.
-
XX. századi mű, 59,5 cm x 45 cm méretű, olajfestmény vásznon.
-
A napút festőjének ez talán a legtöbbször elemzett és legsűrűbben vitatott festménye.
-
A festményen az azúr- és tengerzöld színek uralkodnak. A férfi alakjának megfestéséhez a művész meleg tónusú színeket is használt, de ezzel együtt mélysötét is. A kritikusok ezt a titokzatos, szélsőséges érzelmeket tömörítő szimbolikus figurát a művész egyfajta mitikus önarcképének is tekintik.
-
Szombat esti láz (161)
Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.
-
-
A téma egy gondolataiban mélyen elrévedő férfi.
-
Lágy vonalak és erős kontúrok, a barna színárnyalatainak mesteri játékával.
-
XIX. századi festmény, 163 cm x 126 cm, olaj, vásznon, a mű a velencei Gallerie dell’Accademia múzeumgalériájában tekinthető meg.
-
Az alkotó a hazájában a klasszicista és a romantikus irányvonalat képviselte.
-
A festmény egy közismert, híres tudóst ábrázol egy palotának a talpkövén, vagy egy sírbolt előtt, amit nagyon nehéz a szinte csak sejtettető háttérnek a kidolgozása miatt pontosan megállapítani, de mindenesetre egy oroszlános robusztus kő alatt hűsöl az árnyat adó lombok közt a földön ülve, miközben talán épp következő filozófiai művén mereng, és jegyzeteli azt.
-
Lefestették – mi leírjuk (23)
Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.
-
-
A kép témája egy hölgy.
-
A mű a párizsi Louvre múzeumban tekinthető meg.
-
XVI. századi mű, 77 cm x 53 cm méretű, nyárfatábla, olajfestmény.
-
A reneszánsz zseniális polihisztornak ez a festménye a világon a legismertebb, de ez az állítás másképp fogalmazva is igaz, hogy ez a világ legismertebb festménye.
-
A zöldben és barnában játszó érdekes háttér előtt a kép középpontjában egy nyugodt tekintetű ám rejtelmes mosolyú hölgy néz szembe velünk, akihez máig vitatott, hogy ténylegesen ki ült modellt.
-
Lefestették – mi leírjuk (22)
Sorozatunkban a világ tájairól szemezgetve mindig 1 közismert festmény jellemzőit adjuk meg, és a leírásból kell arra ráismerni. Válaszként mindig a mű címét, és alkotója nevét várjuk.
-
-
A kép témája két, hangszeren játszó fiatal lány.
-
A mű a párizsi Musée d’Orsay-ban tekinthető meg.
-
XIX. századi mű, 116 × 90 cm méretű olajfestmény, vásznon.
-
Az impresszionista stílusban festő művész ezt a festményét még négy ízben is feldolgozta, melyek különböző múzeumokban megtekinthetőek, különböző kidolgozottságúak – vagy címűek. Megegyezik rajtuk – természetesen – a hangszer, továbbá a zene által átitatott és családias hangulat, a báj, a fiatalság, az odaadás. A különbözőségek a nézőszemszögön és a kidolgozottságon kívül a lányok korában, testtartásában, a festmény háttereként szolgáló szoba elrendezésében és tónusában is eltérnek.
-
A vidám és világos tónusú kép hátterében lágy esésű nehéz drapéria, jómód hangulatát árasztó virágokkal díszített és aranyozott, bársonybevonatú bútorzat, az előtérben láthatóak a hamvas gyöngyház-bőrű fiatal lányok. Egyikük áll, kezei a hangszeren és a szék támláján pihennek, míg másikuk ül és egyik kezével kecsesen játszik a hangszeren, a másikkal – vélhetőleg – a kottát lapozta át épp a következő oldalra. Mindegyikük figyelme a játékon és a zenén összpontosul. Ruhájuk egyszerű, ámde igényes, és az ártatlanságot árasztja, hajzuhataguk lágyan omlik alá, és szinte érezni, mintegy hallani ahogy együtt játszanak és énekelnek. A kép árasztja magából a zene élvezete mellett a fiatalság, az örömérzet és a harmónia érzését. Nem mellesleg ennek a festménynek köszönhető, hogy az alkotót végre elismerték.
-