… hogy a mai napon, november 13-án…

A) 1635-ben Nagyszombaton kezdte meg a működését a Pázmány Péter alapította tudományegyetem?

A Nagyszombati Jezsuita Egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus alapította, hogy „a harcias nemzet lelkülete megszelidüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek”. Vezetését a jezsuitákra bízta. További idézetek az 1635. május 12-én kelt alapítólevélből: „ha idő múltával (ha Isten a török igától megszabadítja) alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Jézus Társaságnak ezt a mi alapításunkat […] máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön […] Ha pedig […] az Egyetem Magyarországon nem állhatna fenn tovább, hanem külső és belső ellenség […] erőszakából […] a Társaság atyái távoznának […] köteles legyen a Társaság […] Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani az adományozott 100 000 forint tőkét és kamatát, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek felszentelésük után Magyarországra visszatérni […] változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik, a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák, és az Egyetem folytatódjék. Köteles lesz a Társaság arra is, hogy Nagyszombatban még ebben az 1635. évben egy filozófiai kurzust kezdjen, a következő években pedig állandóan három filozófiai kurzus legyen etikával és matematikával együtt a skolasztikus teológia két professzorával.”
Az egyetemet kezdetben Nagyszombati Jezsuita Egyetemnek, 1769-től Királyi Magyar Tudományegyetemnek nevezték. Az egyetemnek kezdetben csak egy kara volt, a bölcsészeti és teológiai, de fokozatszerzésére jogosított. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben; ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé. 1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessék Pestre, az Anton Erhard Martinelli tervei szerint 1716-ban épült Invalidusok házába (1052 Városház u. 9–11.). Mária Terézia nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnek Budát javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy előbb az egyetem tanulmányi rendjét alakítsák ki úgy, hogy az oktatásban a vallás és az állam érdekei is érvényesüljenek. 1777-ben a négy karral működő egyetemet a jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia királynő áthelyezte Budára. 1777 nyarán az egyetem felszereléseit szekerekre rakták, majd Kempelen Farkas vezetésével a Vágon és a Dunán hajókon, tutajokon Budára szállították. A teológiai kar a volt budai jezsuita rendházba költözött, a többit a királyi palotában helyezték el úgy, hogy a trónterem lett az egyetem aulája. A Füvészkert a Krisztinavárosba költözött. Az átköltözéssel az érseki egyetem királyi egyetemmé alakult: Mária Terézia 1780. március 15-én kelt ünnepélyes beiktató levele a Diploma Inaugurale lényegében az egyetem második alapítólevele. II. József 1784-ben az egyetemet Pestre költöztette, hogy az ország legfőbb hivatalait (Magyar Kamara, Helytartótanács, Királyi Kúria) Budára telepíthesse: a bölcsészkart a Curia utcába, a Kúria volt épületébe (az épületet a 19. században lebontották), a jogi kart a volt pálos kolostorba (Egyetem tér 1–3.), az orvosi kart az Újvilág (ma Semmelweis) utcába (Semmelweis u. 2.), a könyvtárat a volt ferences kolostorba. Budán maradt a csillagvizsgáló és nyomda, a hittudományi kar pedig egy ideig szünetelt. Ezen újabb áthelyezése után az egyetemet Pesti Királyi Tudományegyetemnek, 1873-tól 1921-ig pedig Budapesti Tudományegyetemnek nevezték. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre. 1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték. Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. 1950. szeptember 15-én új nevet kapott: Eötvös Loránd fizikus, politikus után Eötvös Loránd Tudományegyetem lett (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata). Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból. 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, ami önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel, a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultásra. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem részesült számottevő fejlesztésben, ezért épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt. Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek. Jelenleg kilenc karral működik és mintegy 28 ezer hallgatója van Budapesten, Szombathelyen és Nyíregyházán. A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint az ELTE a legjobb egyetem Magyarországon.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, október 16-án…

A) 1701-ben alapították meg a Yale Egyetemet?

Collegiate School néven alapították az amerikai magánegyetemet New Haven városában, Connecticut államban. A Yale az USA harmadik legrégebbi felsőoktatási intézménye. Az egyetem címerén az egyetem mottója látható héber betűkkel: אורים ותמים (urim v’tumim), ami azt jelenti: fény és igazság. Az egyetem beceneve Elis, míg hallgatóira a Yalies kifejezéssel szoktak utalni. Itt tanult többek közt George Herbert Walker Bush és fia, George Walker Bush elnökök; valamint Bill Clinton elnök és neje Hillary Clinton; George Elmer Pataki kormányzó; Morris Swadesh nyelvész; vagy Meryl Streep, Edward Harrison Norton, Jodie Foster színművészek. Az egyetem története egészen a 17. század kezdetére nyúlik vissza, egészen a New Haven-i gyarmati kolónia megjelenéséig, melynek tagjai az Anglikán egyház elől menekülve jutottak el az Új Világba. Már az akkori spirituális vezetőben felvetődött az igény és az elképzelés egy vallási alapokon működő oktatási intézmény létrehozatalára. Az egyetemi könyvtár alapkövének lerakása 1656-ra datálódik, de az intézmény a kezdetleges formájában nem sokáig állhatott fenn, mert II. Károly angol király 1665-ben felfüggesztette a működésüket. Az egyetem újra szervezésére 35 évet kellett várni, amikoris John Davenport angol puritán tiszteletes és tíz lelkésztársa kitartva a nemes indíttatású céljaik mellett 1700-ban közös felajánlásból megteremtették a kollégium működését biztosító anyagi bázist. Az oktatási intézmény alapításának a híre eljutott Fitz-John Winthrop kormányzóhoz, aki azonnal a támogatásáról biztosította az intézményt alapító atyákat. Az egyetem első rektorának a szomszédos Killingworth városának fő lelkészét, Abraham Piersont választották. Pierson halála után 1707-ben az intézet új helyre került át, a valamennyivel távolabbi Saybrook városába, de utóbbi nem bizonyult megfelelő választásnak. 1716-ban ezért a minden szempontból tekintélyesebb anyagi és szellemi támogatást is maga mögött tudó New Haven városa lett – immáron véglegesen – az új tanintézmény székhelye. 1718-ban a gazdag londoni kereskedő és mecénás, Elihu Yale nagy összegű anyagi és pénzügyi támogatást ajánlott fel az iskolának, amely így tiszteletből felvette a Yale College nevet. 1887-ben változtatta a nevét a mostani Yale Egyetem-re. Ekkor a beiratkozott hallgatók száma már jóval meghaladta az 1000-et. 1892-ben a Yale elsőként engedélyezte nők számára az egyetemre történő beiratkozást. Az egyetemi oktatás alapfilozófiája a századok során mindig is szabadelvűnek számított. Érdekes tény, hogy az egyetem teljesen koedukálttá csak 1969-ben vált. Híres magyarok is “megfordultak” a Yale-en: Horváth Csaba akadémikus és tudós professzorként; Lovász László magyar matematikus, egyetemi tanár, a MTA és az amerikai National Academy of Science rendes tagja professzorként; Szelényi Iván magyar szociológus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja professzorként; Tamás Gáspár Miklós erdélyi magyar filozófus, politikus, közíró vendégprofesszorként; George Elmer Pataki magyar származású amerikai ügyvéd és politikus (1995-2006 között New York állam 53. kormányzója) hallgatóként.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, szeptember 04-én…

A) 1834-ben Kassán megszületett Doby Jenő grafikus, rézmetsző, rézkarcoló, festőművész, Doby Géza Károly (1877- 1968) biokémikus apja? 

Doby Jenö: Parti malom, rézmetszet

Apja kassai kereskedő, anyja nővére volt Henszlmann Imre régész, műtörténész, egyetemi tanárnak, akitől gyermekkorában rajzolni tanult. Rézkarcolást és rézmetszést Fuchsthaler Alajos pesti metszőtől tanult, aki ekkor Henszlmann Kassa ónémet stílusú templomai című művéhez készített metszeteket. 1852-ben Bécsbe, Bőhm Farkas festőhöz került, akitől festészetet tanult, és akit a római tanulmányútjára is elkísért, s ott a képtárakban számos régi itáliai mesterek festményeit másolta. Másféléves olaszországi tartózkodás után hazament Kassára és főként arcképfestéssel foglalkozott. 1855 októberében Párizsba ment, ahol tovább tökéletesítette művészeti ismereteit és Charles Gleyre francia festő műtermének alkalmazottja lett, közben tanulmányozta a párizsi világkiállítást és nagybátyja, Henszlmann munkáihoz rajzokat készített. 1862-től Alexandre Marie Soudain francia metsző műtermében lett alkalmazott, ahol megtanulta az architektúrai rézmetszést is. Metszeteket készített a Tudományos Akadémia, a Magyar Archeológiai Bizottság, a bécsi Királyi Műemléktudományi és Műemlékvédelmi Központi Bizottsága, Rómer Flóris bencés szerzetes, régész és művészettörténész, továbbá Henszlmann Imre számára. 1867-ben a főkamarási hivataltól öt évre ösztöndíjat kapott, hogy a budai királyi várban levő Engerth Vilmos magyar festő-litográfus Zentai csata című képét rézbe metssze. Munkája közben többször járt Bécsben, ahol megismerkedett Jacoby Lajossal, az Akadémia rézmetszés tanárával, kinek hívására 1869-ben Bécsbe költözött. Az 1873-as bécsi Világkiállításon a magyar művészeti kiállítás felügyelője volt. Dolgozott a bécsi Sokszorosító Egyesület és a Magyar Országos Képtár számára is. 1873-ban elkészült a Zentai csata metszésével. Ezután Wilhelm von Tegetthoff osztrák császári és királyi tengernagy arcképének rézbe metszésére ismét kapott ösztöndíjat. 1884-ben Trefort Ágoston miniszter kinevezte a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola rézmetszés szaktanárának. A szakirodalom Doby Jenőtől 126 metszetet tart számon. Számos műve található a Magyar Nemzeti Galériában. Kiváló grafikai munkásságán kívül nagy érdeme, hogy egész grafikus nemzedékeket nevelt a magyar művészetnek.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, május 04-én…

A) 1925-ben Újdombóváron megszületett Buzánszky Jenő, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető?

Újdombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el. Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt, az NB II-ben 56 mérkőzésen lépett pályára. Grosics Gyulával ketten voltak az aranycsapat dorogi tagjai. 1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal. A Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát szakedzői tagozaton 1964-ben. 1985–1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993–97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese. Dorog stadionja a képviselő-testület döntése alapján 2010 májusától a Buzánszky Jenő Stadion nevet viseli. 2015. január 11-én halt meg, az Aranycsapat tagjai közül utolsóként.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, március 15-én…

   A) 1655-ben Wesselényi Ferencet a pozsonyi országgyűlésen nádorrá választották?

Wesselényi Ferenc nevét leginkább a Wesselényi-összeesküvés okán ismerjük, mely egy 1664. és 1670. közt szerveződött, kudarcban és azt követően megtorlásokban végződő főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen. Az összeesküvésben a Magyar Királyság legtekintélyesebb főnemesi családjainak tagjai vettek részt, akik kiábrándultak a Habsburg-kormányzat gyengekezű törökellenes politikájából. Az indító ok az 1664-es vasvári béke volt. A felháborodott főurak eltökélték, hogy az ország politikai függetlenségét csorbító, és a törökkel lepaktáló kormányzat ellen összefognak, és akár magával a törökkel is. De hogy az összeesküvéstől a II. Ferdinánd császár által grófi rangra emelt Magyarország főtábornagyához, a bárói családból származó, hatalmas testi erővel és heves vérmérséklettel rendelkező Wesselényi Ferenchez visszakanyarodjunk, aki élete 62 éve alatt többször és több csatában is harcolt az oroszok, a tatárok, a svédek, és a törökök ellen, ő az 1655-ös választáskor a 97. lett a nádorok sorában.
Na de kik is voltak a nádorok? A nádor a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban, más néven a király helyettese. Szent István hozta létre a tisztséget a német-frank palotagróf mintájára. (Szent István a királyi udvar élére a történelem első nádoraként Aba Sámuelt nevezte ki. István király 1038-as halála után az új uralkodó, Orseolo Péter eltávolította a nádort a posztjáról, de a magyar nemesek trónfosztást követtek el Orseolo ellen, és királynak Aba Sámuelt választották meg.) A nádor a 13. századtól rendi méltósággá vált, a rendek hatalmi törekvéseit szolgálta a királlyal szemben is.
Az Aranybulla 8. pontja a nádor bírói jogköréről többek közt így rendelkezett: „A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék.”
Az 1485-ös váci országgyűlésen pedig részletesen szabályozták a nádori tisztség hatáskörét. A nádori cikkelyek a következők voltak:
– A király választásánál övé az első szavazat,
– A kiskorú király gyámja vagy gondnoka;
– Király nem létében vagy a király serdületlen kora alatt országgyűlést hirdethet;
– Nemesi felkelés esetében ő az országnak főkapitánya;
– A honfiak között felmerült meghasonlásokat kiegyenlíti,
– A király és ország között felmerült meghasonlás esetében közbenjár;
– Ha a király gyengeelméjűségnél vagy hanyagságnál fogva azt nem tehetné, vagy nem tenné, az ország szónokait meghallgatja, és azoknak válaszol;
– A királyi adományok alkalmánál felmerült panaszokat a király elé terjeszti;
– Ő az országnak első nagybírája oly értelemben hogy a királyi méltóságon kívül, nagyobb vagy az övéhez hasonló bírói hatalma senkinek sincs,
– A király távollétében annak helytartója;
– A kunoknak főkapitánya és bírája s ezért tőlük évenként 3000 aranyat húz;
– Dalmáciának bírája, amiért bizonyos dalmátszigeteknek jövedelmei illetik.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, október 31-én…

A) 1632-ben hollandiai Delft városában megkeresztelték Jan Vermeer van Delft-et?

A delfti Vermeer holland festőművész Rembrandt mellett a holland aranykor másik legnagyobb festője, „Észak Mona Lisájának” (Leány gyöngy fülbevalóval) alkotója. Születése időpontja nem ismert, csupán azt tudni, hogy Delftben született. Festményein a holland polgári interieurt ábrázolta: szépen berendezett szobabelsőket, amelyek lakói kézimunkáznak, festegetnek, zenélnek, olvasnak vagy beszélgetnek egymással. Történelmi, allegorikus, táj-, de leginkább zsánerképeket festett – utóbbiakon legtöbbször a középosztály életének jeleneteit megörökítve. Lassan dolgozott, élénk színeket használt. Vermeer művészetére számos olyan jegy jellemző, ami megkülönbözteti őt a többi festőtől. Az egyik ilyen fontos alkotóelem Vermeer képein a színek tökéletes összhangja, azon belül is az ultramarinkék és a sárga együttes használata. A másik tipikusan Vermeerre jellemző jegy a háttér kitöltése. Vermeer számtalan tárgyat használt a képein, de a későbbiek fő jellemzője a kidolgozott háttér: egy térkép, egy festmény, egy tükör tette a képet tökéletesebbé. A térképeket különösen szerette, így a zsánerképek olyan hatást kelthettek, mintha a modelljei módosak lennének, mivel egy térkép akkoriban még drága dolog volt. A háttérben látható térképeket annyira kidolgozta, hogy például „A festészet allegóriája” (Műterem) című képen még a hágai holland udvar (az Orániai-ház rezidenciája) is felismerhető. Vermeer legismertebb festményei: „A csipkeverőnő”, „A festészet allegóriája”, „Delft látképe”, „Leány gyöngy fülbevalóval”. Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte. Csak a XIX. század közepén, 1842-ben fedezte fel őt Étienne Joseph Théophile Thoré neves francia műkritikus, művészettörténész. A hosszú ismeretlenség miatt nem tudni pontosan, hány képet festett; ma 34-ről állítják biztosan, hogy az ő műve, és még további pár festmény kérdéses.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, szeptember 30-án…

A) 1452-ben megjelenik az első nyomtatott könyv, Johannes Gutenberg Bibliája?

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg német ötvösmester, feltaláló, a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai elterjesztője. Hosszú kísérletezés után találta meg Gutenberg a megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos arányú antimon és ón. A mozgatható betűket valamikor a 11. század közepén ugyan Kínában találta fel egy Pi Seng nevű ember, de az ő betűmintája agyagból készült, ami nem túl tartós. A koreaiak jóval Gutenberg előtt már fémből készült betűmintákat használtak, a 15. század elején a koreai kormány egy öntödét is fenntartott nyomóelemek gyártására. A mozgatható betűmintával történő nyomtatás Kínában mégsem vált általánossá egészen addig, amíg a Nyugattól át nem vették a Gutenberg-féle könyvnyomtatás műveleteit. Gutenberg jelentősége tehát nem abban rejlik, hogy feltalálta volna a könyvnyomtatást, hiszen egyáltalán nem erről van szó, hanem abban, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni.

Szeretném tovább olvasni

… hogy ettől a résztől kezdve kibővül és átalakul sorozatunk, és több információval látunk el az érintett témákban? 🙂 🙂 🙂

… és azt tudtad-e, hogy a mai napon, augusztus 09-én…

A) 1173-ban kezdődött el a pisai torony építése, amit nem terveztek ferdére?

Miután 1178-ban a torony harmadik emeletét is felhúzták, az épület olyannyira megsüllyedt, hogy a nagy riadalom miatt az építkezést azonnal leállították. Csak jó 100 év múlva láttak hozzá a további építkezésnek. Az 58 méter magas, hat emeletes szépség az itáliai román stílus gyöngyszeme.

B) 1648-ban Arnstadt városában megszületett Johann Michael Bach német zeneszerző, Heinrich Bach német orgonista és zeneszerző fiaként, és az első zenei leckéket is apjától kapta?

Munkássága alatt többnyire motettákat és kantátákat szerzett. Veje volt Johann Sebastian Bach, a barokk kori német zeneszerző, orgonista, és hegedűművész, a zeneművészet kiemelkedő egyénisége.

C) 1783-ban Szentpéterváron megszületett Alekszandra Pavlovna, a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyhercegnő, I. Pál minden oroszok cárja és Marija Fjodorovna cárné legidősebb leánya?

A Habsburg–Lotaringiai József Antal főherceggel (József nádor) kötött házassága révén osztrák főhercegné, valamint magyar nádorispánné lett. Az ortodox vallású nádornét szeretettel fogadták a magyarok, aki hamar meg is kedvelte a magyar zenét és táncokat. Állítólag az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld és trikolór a magyar zászló.

D) 1866-ban Xántus János természettudós közreműködésével és igazgatásával megnyílt a Budapesti Állat- és Növénykert, amely első állatkert volt Magyarországon?

Megnyitásakor a kertben közel 500 állatot láthatott a közönség, napjainkban több mint 850 állatfajjal ismerkedhetnek a látogatók. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente 1–1,1 millió látogatója van. A jelenlegi területet határoló utak közül az alapításakor csak az 1842-ben épített vasút volt meg, az összes többit már az állatkert megnyitása után, nagyrészt a kert területének rovására alakították ki. Az állatkertből hasítottak ki területet a Vidám Park egy részéhez, a Fővárosi Nagycirkuszhoz, és a két szomszédos étteremhez is. A területcsonkítások következtében az eredeti 18 hektáros területből 1912-re csak 11 hektár maradt, az 1950-es években további területvesztést okozott a Dózsa György út szélesítése, de a 2010-es években visszakapta a területeit, ismét 18 hektáron működik.

E) 1921-ben Kaposváron megszületett Hanák Péter, Deák Ferenc- és Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja?

Neves kutatója volt a dualizmus korának, annak művelődés-, társadalom- és eszmetörténetének. Kutatásaival jelentős szerepet vállalt abban, hogy megváltozzon a szocialista Magyarország egyértelműen negatív dualizmus-képe.

F) 1932-ben Kaposváron megszületett Nádas Gábor magyar zeneszerző, zongorista, Nádas György humorista apja?

Musicaleket, zenés vígjátékokat (pl.: Potyautas, Imádok férjhez menni, A kaktusz virága, Charley nénje, Kisorsolt menyasszony, Nem vagyunk angyalok), táncdalokat szerzett (pl.: Jamaikai trombitás, Különös éjszaka volt, Kicsit szomorkás, Engem nem lehet elfelejteni). Több mint 400 táncdala jelent meg hanglemezen Magyarországon, Dániában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Finnországban. Zenés darabjait hazánk több színházában is bemutatták, de még Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában is.

G) 1974-ben Richard Nixon, az akkor 61 éves amerikai elnök 5 és fél év hivatalban eltöltött idő után lemond a Watergate-botrányban való érintettsége miatt?

1972. június 17-én öt férfit fogtak el a Washingtonban található Watergate-épületkomplexumban, akik éppen lehallgató berendezéseket helyeztek el, illetve iratokat fényképeztek a Demokrata Párt által bérelt irodákban. Később kiderült, hogy a betörők megbízói Richard Nixon újraválasztási kampányának szervezői közül kerültek ki, így a bűncselekmény szálai egészen a Fehér Házig, és a titkosszolgálatokig vezettek, a botrányba maga az elnök is belebukott. Nixon hogy megelőzze a leváltását célzó kongresszusi eljárást, jobbnak látta lemondani.

H) 2005 óta az állatkertek napja Magyarországon?

Az állatkertek népszerűsítésére tartják hazánkban az Állatkertek Napját. Manapság az Állatkertek éjszakája (ÉjszakáZOO) rendezvény tölti be ezt a népszerűsítő szerepet, amely viszont nem ugyanezen a napon, hanem pár héttel később, és változó időpontban van. Hazánk állatkertjei az idei, 2021-es évben augusztus 27-én várják az ÉjszakáZOO-n meghosszabbított nyitva tartással és helyszínenként különböző attrakciókkal a látogatókat.

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, június 23-án…

  • 1606-ban kötötték meg a bécsi békét II. Rudolf német-római császár és Bocskai István erdélyi fejedelem között, mely megállapodásban a Habsburgok biztosították Erdély önállóságát, a protestáns vallás szabadságát, és véget vetettek a felségsértési pereknek? (A)

  • 1873-ban Pápán megszületett Beck Ö. Fülöp magyar szobrász, éremművész? (B)

  • 1888-ban Budapesten megszületett Geyer Stefi magyar hegedűművésznő, a Zürichi Konzervatórium koncertszakának hegedűtanára, a Geyer Stefi-Kvartett és a Collegium Musicum Zürich alapítója, a Lucerni Fesztiválzenekar első hegedűszólamának tagja? (C)

  • 1905-ben Szombathelyen megszületett Iván István ötvös- és éremművész, az 1945-ös ötpengős és számos forintérme tervezője, aki emellett érmeket, plaketteket, kisplasztikákat is készített? (D)

  • 1912-ben Pozsonyban megszületett Martsa István kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész, érdemes művész? (E)

  • 1935-ben Budapesten megszületett Kárpáti György (Gyurika), a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző, minden idők legfiatalabb magyar vízilabdázó olimpiai bajnoka, aki az 1976-os montréali olimpián az aranyérmes férfi vízilabda-válogatott segédedzőjeként vett részt, és akinek a sporton kívüli pályafutása és a feltételezett ügynökmúltja miatt vegyes a megítélése? (F)

  • 1956-ban Budapesten megszületett Kenéz György (Dzsaja) olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző, aki az 1975-ös évtől 1986-ig 128 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, és az 1976. évi olimpián is a bajnoki címet nyert magyar csapatnak a tagja volt? (G)

  • van a Spam-ellenes világnap, amely minden évben június 23-án kerül megrendezésre, és 2003-ban a Yahoo nevezte ki ezt a napot arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljen a kéretlen üzenetek elleni védekezés fontosságának? (H)

Szeretném tovább olvasni

… hogy a mai napon, május 10-én…

  • van a madarak és fák napja, amely a Föld napjának a testvérünnepe? Hogy 1902-ben, Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében, és az 1906. évi I. törvénycikk (a mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Párizsban 1902. évi márczius hó 19-én kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képező két jegyzék beczikkelyezéséről) szerint minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a hasznos madarakkal? (A)

  • 1753-ban született Komáromban Zay Sámuel magyar orvosdoktor és természettudós, a magyarországi felvilágosodás tudományos közéletének kiemelkedő alakja, az ásványtan nemzeti nyelven való kidolgozásának egyik úttörője? (B)

  • 1842-ben született a szlovákiai Zselízen Kherndl Antal mérnök, műegyetemi tanár, a MTA tagja? (C)

  • 1872-ben született a Verőce vármegyei Szlatinában Weszelszky Gyula kémikus, gyógyszerész, radiológus, a radioaktív sugárzás gyógyhatásának kutatója, a budapesti hévizek eredetének, összetételének elemzője és leírója? (D)

  • 1887-ben Kresz Géza magyar orvos, királyi tanácsos kezdeményezésére megalakul a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME)? (E)

  • 1908-ban először emlékeznek meg hivatalosan az Anyák napjáról az USA-ban? (F)

  • 1925-ben Budapesten született Kardos G. György, József Attila-díjas magyar író, újságíró, dramaturg? (G)

  • 1990-ben megalakul az Alba Kör, a katonai szolgálatot megtagadók érdekképviseleti szerve? (H)

Szeretném tovább olvasni