… legalább is így reméljük. 🙂

Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi hely­színre kell ráismerni.

A jelenlegi helyszínünk egy rendkívül kiterjedt hálózat, amely összesen 111 önálló régészeti lelőhelyből áll. Ezt a kü­lön­le­ges, nagyrészt rejtőzködő együttest 2011-ben vette fel az UNESCO a világörökségi listájára. Az egymástól tá­vol eső helyszínek együttesen alig 2,7 négy­zet­ki­lo­mé­ter­nyi területet tesznek ki, ám a felszín alatt egy hatalmas, szinte láthatatlan világot rejtenek a mocsarak, folyópartok és tavak mélyén. A maradványok egy hihetetlenül hosszú, csaknem 4500 éves időszakot (időszámításunk előtt 5000-től 500-ig) ölelnek fel, bepillantást engedve az első európai földművelők min­den­nap­ja­i­ba. A hálózat igazi nemzetközi összefogás eredménye, hiszen 6 különböző európai ország osztozik rajta, a helyszínek több mint fele – pontosan 56 darab – azonban e­gyet­len alpesi állam területén fekszik. A levegőtől elzárt, nedves iszapnak kö­szön­he­tő­en a fából és növényekből készült tárgyak elképesztő épségben maradtak meg, így a kutatók itt találták meg a kontinens legősibb textíliáit és keréklenyomatait is. Nap­ja­ink­ban a látogatók nagy része nem is sejti, hogy a lábuk alatt vagy a víz tükre alatt milyen felbecsülhetetlen értékű kincsek bújnak meg, amelyeket ma már modern ki­ál­lí­tá­so­kon és újjáépített szabadtéri falvakban mutatnak be.

Mi a neve ennek a mostani helyszínünknek?

… legalább is így reméljük. 🙂

Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi hely­színre kell ráismerni.

A jelenlegi helyszínünk egy monumentális é­pü­let­e­gyüt­tes, amelynek otthont adó természetvédelmi terület 25,6 hektárt foglal el, és helyén eredetileg egy fejedelmi udvarház állt. Az építményt 1996-ban vette fel az UNESCO a világörökségi listájára. Az összetett komplexum ha­tal­mas tetőszerkezete több mint 11 000 négyzetméter ki­ter­je­dé­sű, amely teljesen összeköti az épületegységeket. Az itt található lenyűgöző klasszicista teremkönyvtár ál­lo­má­nya napjainkban már megközelíti a 400 000 kötetet, mely­nek legféltettebb kincse a legrégebbi latin betűs magyar írásos nyelvemlékünk e­re­de­ti dokumentuma. Az épületegyüttes belső tereinek modern, vitákat is kiváltó mi­ni­mál stílusú rekonstrukciójára egy nemzetközi szinten elismert brit építész kapott fel­ké­rést, a munkálatok kivitelezése pedig több évig tartott. Az építmény lábánál el­te­rü­lő ültetvényeken termesztett növényekből az apátság saját lepárlóüzemében ké­szí­te­nek olajokat. Napjainkban évente átlagosan százezer feletti látogató keresi fel ezt a spirituális és kulturális központot.

Mi a pontos neve ennek a mostani helyszínünknek?

… legalább is így reméljük. 🙂

Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi hely­színre kell ráismerni.

Képzelj el egy helyet, ahol a napkelte aranyba mártja a homokkő tornyokat, melyek lótuszvirágként nyúlnak az ég felé. Egy hatalmas, szimmetrikusan elrendezett é­pít­mény­rend­szer, amelyet egy közép-délkelet-ázsiai bi­ro­da­lom emelt, hogy isteni legitimitását kőbe vésse. A vallási épületkomplexumot, mely 50 000 munkás, 5000 szobrász és kőfaragó harminc évi munkájával készült, vízárok ve­szi körül, és a falakon több ezer dombormű mesél is­te­nek­ről, csatákról és mitikus lényekről. Bár a természet vissza­kö­ve­telte a környék egy részét, ez a hely ma is áll — nem elrejtve, hanem büszkén, mint egy nemzet szimbóluma.

Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek?

A Világörökség magyar logója. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/

   … legalább is így reméljük. 🙂

   Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.

   Ezt a Zöld-hegyen található barokk templomot 1994-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A barokk és gótikus stílusjegyeket egyesítő templom építése a XVIII. század elején zajlott. Konstrukciója a kör alakzaton alapul, mely többször ismétlődik, valamint az ötös számon. A templom körül felváltva öt háromszög alakú és öt ovális alaprajzú kápolna helyezkedik el. Így a templom konstrukciója a gótikus katedrálisok kórusának metszetére és annak működési rendszerére emlékeztet. A templom közepe azonban függőlegesen épült, ami szimbolikus jelentőségű. A falak emelkedése ugyanis a látogató tekintetét az égre emeli. A templom belsejében az ovális oldalkápolnákat keskeny, törött ablakok kötik össze a középső, henger alakú térrel. A középső teret egy hullámos kupola koronázza, melyet tíz pillér tart. Az építész maximálisan kihasználta a fény adta lehetőségeket, így lehetőség nyílt a fény barokk értelmezésére, Isten jelenlétének jelképeként. Ez a „szakrális fény“. A templombelső megvilágításának sokfélesége különös ellentmondást mutat. A templom középső része közvetett megvilágítást kap, míg a félreeső helyek fényárban fürdenek. Ez a fény a templom középső részébe azokon a tört üvegablakokon át jut el, amelyek a falak azon részére lettek elhelyezve, ahol a támpilléreknek kellene állniuk. Ez az ellentét, amelyet a fal és a boltív között paradox kapcsolatot mutató stukkódíszítés is kihangsúlyoz, azt a benyomást kelti a látogatóban, hogy az épületet a fény hozza létre és tartja. A főoltárt öt angyal veszi körül, a főoltár angyalai közül három mennyországot jelképező gömböt tart, amit szintén öt csillag ékesít. A templomot tíz körcikkből álló alaprajz szerint épült ámbitus-gyűrű veszi körül, amelyet az öt ötszög alakú kápolna és öt kapu választ el. A kápolnák tetejét eredetileg öt pilon tartotta, amelyek szintén a fény fontosságát hirdették és az örökkévalóságot szimbolizálták.
   Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek, és melyik országban találod?

A Világörökség magyar logója. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/

   … legalább is így reméljük. 🙂

   Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.

   Ez az egységet alkotó, parasztbarokk stílusú, mintegy 60 házból és tanyából álló épületegyüttes az 1870-es években épült ezen a középkori településen. Az idelátogató egy időutazónak érezheti itt magát, aki a XIX. századba csöppent. Csúcsos homlokzatú lakóházak és magtárak alkotják, és gazdagon díszített kapuk és kerítések kötik össze az épületeket egy egységgé. Az épületeken a fehér és az okker szín a domináns, és többségükön fennmaradt az eredeti stukkódíszítés is, melyeken gyakran felismerhetőek az ábrázoló motívumok, mint a virágok és a fák, vagy a körökből és téglalapokból, legyezőkből, fogaskerekekből vagy szaggatott elemekből álló geometrikus motívumok is, amely gazdagon díszített oromzatok és homlokzatok egyedülálló hangulatot adnak a településnek. A skanzen határain kívül található a földművesmesterségek központja, amelynek része egy boksa is. A mindössze 140 fő lakos e nyugodt környezetű falucskában máig egy élő közösséget alkot, mely napjainkban is az állandó lakhelyük. Minden év július utolsó előtti hétvégéjén gazdaünnepet tartanak, ez amolyan vásár, kulturális programokkal, ahol régi kézműves alkotásokat is bemutatnak.
   Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek, és melyik országban találod?

A Világörökség magyar logója. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/

   … legalább is így reméljük. 🙂

   Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.

   Ez a XII. és XIII. században épült, román és gótikus jegyeket egyaránt magán hordozó, a világ első téglából épült gótikus székesegyháza. A hatására terjedt el a téglagótika Észak-Európában. Két tornya uralja városának városképét. A XV. század óta ez az ország uralkodóinak fő temetkezési helye, ennek megfelelően az évszázadok folyamán több uralkodó is bővítette, új temetőkápolnákat építve hozzá, évente több mint 115 000 látogatót vonz, 1995 óta a világörökség része.
   Mi a neve ennek a mostani világörökségi helyszínünknek, és melyik országban találod?