Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.

   Játékainkban kivétel nélkül mindig a megadott leírás alapján a hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.

   Kezdhetjük? 🙂

   Én nem vagyok egy nagy csúcs. Nem érem el még az 1000 métert sem, sőt, épphogy magasabb vagyok mint 500 méter. Mégis a rajtam álló majdnem 200 méter magas toronnyal, amely viszont országszerte a legmagasabb építmény, büszke jelképe lettem a városnak, ahol állok. A torony körkilátójából szép időben nagyon messze el lehet látni. Volt egy alacsonyabb kilátóm is, de azt lebontották amikor a tornyot megépítették. Megközelíteni könnyen tudsz, műút vezet hozzám. Oldalamban kisvasút, sínpályák, szánkópálya, és még állatkert is van. Rájöttél, ki vagyok?

   Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂

   A XVI. század óta állok így itt elterülve, 245 méter tengerszint feletti magasságon egy széles fennsíkból kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején. Építésem már a XIII. században megkezdődött, azután az idők alatt több ízben is hozzám építettek, fejlesztettek, bővítettek, mindig valamivel megerősítettek. Az évszázadok alatt sok harcot láttam. Többükben fontos szerepem is volt, igen jelentős védelmi és stratégiai pont voltam. Annak dacára, hogy számtalanszor cseréltem gazdát, és a XVIII. század elején még fel is gyújtottak, és hogy végül gazdátlanná válva sem az idő vasfoga, sem a helyi lakosok nem kíméltek, és végül már balesetveszélyessé is váltam, mégis egész tűrhető állapotban maradtam fent sok sorstársamhoz képest. De hogy még szebb legyek, és hogy az eljövendő nemzedékek is kívül-belül megcsodálhassanak és a szélesen elterülő fennsíkra nyíló pazar panorámámban a tág horizonton is gyönyörködhessenek, az 1960-as években megkezdték a régészeti feltárásomat és megóvásomat. Az 1990-es évektől tért az élet belém folyamatosan vissza, napjainkban a területemen már állandó kiállításokat és különféle, a korabeli életet bemutató, rendszeresen megrendezésre kerülő programokat is meg lehet tekinteni: többek közt korabeli jelmezekben történelmi lovasjátékokat és lovagi torna bemutatót, vagy akár ízekben gazdag jellegzetes zamatú középkori lakomán is részt lehet venni.

   Válaszként a hely nevét várjuk.

   Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.

   Játékainkban kivétel nélkül mindig a megadott leírás alapján a hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.

   Kezdhetjük? 🙂

   Mint több más hozzám hasonló hegy is, én is országok határain fekszem, de én leginkább csak a szomszédságukban, és ezek a népek engem mind ráadásul még szentként tisztelnek is. Tudományos oldalról nézve vulkáni masszívum vagyok, szunnyadó vulkán, én ezt a környezetemben olykor heves földrengésekkel jelzem is, hogy a vulkáni tevékenységeim végső szakaszában járok. Az általam nyújtott kilátásban és gleccsereimben gyönyörködni, a csúcsomat megmászni bár nem volna olyan nehéz, mint pár másik társamnak a meghódítása, de engem engedély nélkül bárki nem tud meglátogatni. Egyébként olyan ismert vagyok, hogy már a bibliában is szerepeltem. És míg el nem felejtem, nem vagyok egyedül. Itt a kistestvérem is mellettem, mi ketten, így együtt uraljuk a terepet. Ő épphogy nem éri el a 4000 méteres magasságot. Körülbelül az ő magasságától számítva kezdődik az én hóhatáram. Szeretem ezt a fehér hósipkát, ezért mindig hordom. Rájöttél, ki vagyok?

   … legalább is így reméljük. 🙂

   Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.

   A mostani helyszínt, ami egy tó – és amelynek még magyar vonatkozása is van -, tényleg csak remélni tudjuk, hogy majd az unokáink is még láthatják. A körülbelül 6400 négyzetkilométer felszínű, gazdag élővilágú tavat az UNESCO Világörökség Bizottsága a tó víztérfogatának rohamos csökkenése miatt 2018 június 24-n besorolta a veszélyeztetett helyszínek közé is. Három folyó is táplálja a tavat, kifolyása nincs, az kizárólag a párolgás folyamatától ürül. A világ legnagyobb lúgos vizű tavára elsősorban az egyik tápláló folyójára épített nagy (1870 megawatt teljesítményű) vízi erőmű- és gát jelenti a legnagyobb veszélyt, a másik pedig egy közeli cukorgyár a több százezer hektáron fekvő cukornád ültetvényeivel.

Most három kérdésünk is van:

1. Mi a neve a mostani helyszínünknek?

2. Hol találod, jellemzően melyik ország területén?

3. Mi az a magyar vonatkozás?

   Te is tudsz kapura célozni és betalálni? 🙂

   Hát akkor most kapura játszunk, célozz, és találj! Találd ki a feltöltött kép alapján, hogy melyik kapura célzunk!

   Megoldásként a kapu nevét, és a várost várjuk, ahol áll.

   Találd ki, hogy játéksorozatunkban melyik hídon, a világ mely részén járunk…  🙂

   Válasz megoldásként mindig mást várunk. Hol csak földrész nevét, vagy pedig ami felett a híd átível, hol a híd nevét, vagy a várost – ahol található. Tehát ügyelni kell a válaszadással. 😉

   Most a hídnak is, és amin átível, annak a nevét is várjuk megoldásként beküldeni.

   Te is tudsz kapura célozni és betalálni? 🙂

   Hát akkor most kapura játszunk, célozz, és találj! Találd ki a feltöltött kép alapján, hogy melyik kapura célzunk!

   Megoldásként a kapu nevét, és a várost várjuk, ahol áll.

   Ebben a sorozatunkban hegycsúcsokkal játszunk.

   Játékainkban kivétel nélkül mindig a megadott leírás alapján a hegycsúcsra kell ráismerni, és megnevezni azt.

   Kezdhetjük? 🙂

   Én is elmondhatom magamról, hogy határeset vagyok. Egy 1200 km hosszú hegylánchoz tartozom, amelynek bár nem én vagyok a legkimagaslóbb csúcsa, de engem az egész világ ismer, én számítok a földrészemen is az egyik legtöbbet fényképezett turistalátványosságnak. Több sikertelen kísérlet után 1865-ben hódítottak meg legelőször, bár már 100 millió éves vagyok. Komoly feladatot jelentek a hegymászóknak, sokakat közülük többé el sem engedek. Rendkívüli alakomat az engem alkotó két óriási egymásnak ütközött dolomit és zöldpala kőzetlemezeknek köszönhetem, melyek egy majdnem függőleges vetősík mentén feszülnek egymásnak már évmilliók óta. Rájöttél, ki vagyok?

   … legalább is így reméljük. 🙂

   Ebben a sorozatunkban mindig egy világörökségi helyszínre kell ráismerni.

   A mostani helyszín a gigantikus, meredek hegycsúcsaival országának egyik legnevezetesebb látnivalója. A sziklák némelyike tetején több mint 600 éves, kőből épült kolostorok állnak, melyek közül több nevezetes. Mi a neve a mostani helyszínünknek, és hol találod?

   Találd ki, hogy játéksorozatunkban melyik hídon, a világ mely részén járunk…  🙂

   Válasz megoldásként mindig mást várunk. Hol csak földrész nevét, vagy pedig ami felett a híd átível, hol a híd nevét, vagy a várost – ahol található. Tehát ügyelni kell a válaszadással. 😉

   Most a hídnak, és amin átível, annak a nevét is várjuk megoldásként beküldeni.