… hogy a mai napon, szeptember 30-án…
A) 1452-ben megjelenik az első nyomtatott könyv, Johannes Gutenberg Bibliája?
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg német ötvösmester, feltaláló, a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálója, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai elterjesztője. Hosszú kísérletezés után találta meg Gutenberg a megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos arányú antimon és ón. A mozgatható betűket valamikor a 11. század közepén ugyan Kínában találta fel egy Pi Seng nevű ember, de az ő betűmintája agyagból készült, ami nem túl tartós. A koreaiak jóval Gutenberg előtt már fémből készült betűmintákat használtak, a 15. század elején a koreai kormány egy öntödét is fenntartott nyomóelemek gyártására. A mozgatható betűmintával történő nyomtatás Kínában mégsem vált általánossá egészen addig, amíg a Nyugattól át nem vették a Gutenberg-féle könyvnyomtatás műveleteit. Gutenberg jelentősége tehát nem abban rejlik, hogy feltalálta volna a könyvnyomtatást, hiszen egyáltalán nem erről van szó, hanem abban, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni.
B) 1651-ben házasságot kötött a hollandiai utrechti Szent Katalin-székesegyházban Apáczai Csere János erdélyi magyar pedagógus, filozófus és Aletta van der Maet, a jómódú és előkelő holland van der Maet család lánya, majd az ifjú férj az apósa utrechti házába költözött, és itt kezdte meg a Magyar Encyclopaedia munkálatait?
Kolozsvári diákévei után Apáczai a korabeli Erdély legfontosabb iskolája, a gyulafehérvári református kollégium tanulója lett. 1648-től a református egyház ösztöndíjával Hollandiában tanult, ahol 1651-ben a harderwijki egyetemen teológiai doktorrá avatták. Csulai György református püspök 1652-ben visszarendelte Apáczait Erdélybe. Apáczai a feleségével és kisgyermekével, valamint a Magyar encyclopaedia addig kinyomtatott fejezeteivel 1653-ban érkezett meg Kolozsvárra, majd Enyeden keresztül Gyulafehérvárra. II. Rákóczi György fejedelem kinevezte őt a gyulafehérvári kollégiumba, ahol kezdetben csupán osztálytanítói státust kapott, majd 1656-ban a kolozsvári református iskola igazgatójává nevezte ki. Apáczai mindvégig hallatlan energiával dolgozott, hogy kibontakoztathassa iskolateremtői ambícióit. Életművének kiemelkedő értékeit az utókor elsősorban pedagógiai törekvéseiben látja. A korszerű magyar neveléstudomány első képviselőjeként tarthatjuk számon, aki az elmaradottsággal vívott küzdelme során újszerű elgondolásokkal harcolt az oktatásügy megjobbításáért, a tananyagában és szervezeti felépítésében egyaránt korszerű iskolarendszerért, a tanári hivatás megbecsüléséért, és mindehhez kapcsolódóan a korszerű tudományos gondolkodás és művelődési viszonyok meghonosodásáért, a pallérozott anyanyelvi írásbeliség kialakulásáért. Apáczai korai tanulmányaitól kezdve számos ösztönzést kapott a tudományos ismeretek enciklopédikus összefoglalására. A kolozsvári iskolában diákéveiben mestere, Porcsalmi András többször megmutatta neki jegyzeteit, amelyekben a kor tudományos eredményeit foglalta össze, és növendékét is hasonló munka elkészítésére buzdította. Apáczai nagy szorgalommal már kolozsvári diáksága során készített is ilyen másolatokat és kivonatokat. Utrechti tanára, Voetius ismeretsége további ösztönzőerőként szolgált, és Apáczai ekkor kezdte el Utrechtben a nevezetesebb tudományos áttekintéseket kivonatolva – kezdetben latin nyelven – tudománytárának összeállítását. Ezek az első lépések vezettek el végül a tudományos ismereteket immár magyar nyelven összefoglaló „Magyar encyclopaedia” megszületéséhez. A tartalmi arányokat tekintve a „Magyar encyclopaedia” elsősorban természettudományos munka: a könyv 412 oldalának csaknem kétharmadát teszik ki a jobbára descartes-i természetmagyarázattal ismertetett reáliák, míg a filozófiai alapvetésre csupán 26, a társadalomtudományokra 74, a teológiára pedig 47 oldal jut. Az utókor gyakran illette Apáczait azzal a váddal, hogy műve nem eredeti, csupán mások eredményeinek összeollózása. Jóllehet, ezt maga Apáczai sem tagadta, bevallott célkitűzése az elérhető tudományos ismeretek összegzése volt, és forrásait minden esetben aprólékos gonddal fel is tüntette. A „Magyar encyclopaedia” nem eredeti mű tehát, viszont elévülhetetlen érdeme, hogy szerzője a skolasztika elvont tanaival szemben főként természettudományos ismereteket közvetített, és egyik legjelentősebb törekvése, hogy szerzője az eladdig csak idegen nyelveken elérhető tudományos ismeretanyagot elsőként kívánta magyar nyelven közreadni. Nem csupán magyar földön, de Európa keleti felében is egyedülálló kezdeményezésnek számított akkor egy nemzeti nyelvű enciklopédia kiadása.
C) 1847-ben Nagytétényen megszületett Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő?
Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, majd rá 4 évre értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 1872-től lett az egyetem hallgatója, 1879-ben védte meg disszertációját, és orvossá avatták. 1880-ban tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött (ekkor letette a szülésznői vizsgát, és ezután szülésznőként működött). Csak jóval később, amikor 1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy nők is folytathassanak itthon is egyetemi tanulmányokat, ezt követően kérte újból, 1896-ban I. Ferenc Józseftől a zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897-ben meg is történt, amikor is végre Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, illetve a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének és a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet és a ragályos betegségek ismereteit.
D) 1859-ben a Kovászna megyei Kisbaconban megszületett Benedek Elek magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő?
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen és Budapesten végezte. Majd újságíró lett, napilapokat és folyóiratokat szerkesztett. Több lap munkatársaként is dolgozott: a Budapesti Hírlap, Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti Iskola, Néptanítók Lapja. Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes „Az ismeretlen Benedek Elek” c. munka. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta, 5 éven át töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált.
E) 1861-ben Tiszakürtön megszületett Szabolcska Mihály református lelkész, költő?
Középiskoláit Kecskeméten és Szarvason végezte el, Debrecenben teológiát végzett 1886-ban. Három évig esküdt-felügyelő, egy évig senior volt Debrecenben, majd 1890-1892 között Genfben és Párizsban tanult. 1914-ben megválasztották a Tiszántúli Egyházkerület tanácsbírájává, majd 1917-ben zsinati rendes taggá, 1920-ban pedig a Bánáti Református Egyházmegye esperese lett. A debreceni püspöki székre is jelölték több alkalommal, az 1920-as években pedig az újonnan alakított Királyhágómelléki Egyházkerület püspökjelöltjei között is szerepelt. A lelkészi szolgálattól 1926-ban vonult vissza, ekkor megkapta az örökös esperesi címet. 1919 után nyilatkozataival és költeményeivel is megpróbálkozott azzal, hogy a Bánság magyarságát a szülőföldjén való maradásra késztesse, a trianoni békeszerződés után a magyar intézmények megtartása és létrehozása érdekében minden erejét latba vetette. A Kisfaludy Társaság 1899-ben választotta tagjai sorába, 1929. május 1-jétől haláláig a társaság titkára volt. 1908-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1926-tól tiszteleti tagja lett. Versei a Képes Futárban jelentek meg, de publikált a két világháború közt a temesvári Jövendő, a Kolozsváron újra megjelent Kis Tükör című folyóiratban is. Versei tudatosan egyszerűek, dallamos formában idillként eszményítik a falu csendes, igénytelen és gondtalan világát. Verseit több nyelvre is lefordították. A Nyugat köre Petőfi utódjának tartotta, Ady Endre „Költőcske Mihály”nak nevezte, Karinthy Frigyes pedig paródiát írt róla az Így írtok ti című művében.
F) 1929-ben megszületett Dr. Tóth János a Széchenyi-díj kezdeményezője, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének alapító főtitkára?
Pedagógusi végzettsége alapján, szinte kezdetektől az értelmiségi, az intellektuális környezet problémái, feladatai, azok emberi tényezői foglalkoztatták. Közvetlen közelről foglalkozott a műszaki-természettudományos felsőoktatás oktatáspolitikai, tudományos és gyakorlati témáival. A rendszerváltozást megelőző időszak parlamenti képviselőjeként, mint a Kulturális Bizottság titkára, egyik kezdeményezője volt a Széchenyi Díj megalapításának, tevékeny részese az Oktatási Törvény, az OTKA törvény megalkotásának, melyeket hosszú éveken keresztül a magyar tudománypolitika és tudománytörténet egyik legnagyobb jelentőségű törvényének tekintettek. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége főtitkáraként közel másfél évtizeden keresztül foglalkozott a műszaki, természettudományi és agrárértelmiség és az őket összefogó egyesületek egzisztenciális és működési feltételei javításával, e tudományos szakterületek elismerésének elősegítésével. Nemzetközi együttműködési törekvései eredményeként sikerült elérni, hogy a MTESZ szervezésében valósulhatott meg még a rendszerváltozás előtt a Magyar Tudósok első világtalálkozója. A GTTSZ főtitkáraként pedig nevéhez fűződik a több éven keresztül igen jól működő és jó szakmai kapcsolatokat eredményező Közép-Európai Mérnökszervezetek Szövetsége létrehozása, valamint a ma már 200-nál is több rendezvényt eredményező „Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban?” című konferenciasorozat.
G) 1980-ban bevezetik az Ethernet specifikációt?
Az Ethernet elnevezés a számítógépes hálózatok egy specifikációját és annak kiterjesztéseit takarja, amelyek a LAN (helyi hálózat), MAN (városi hálózat) és WAN (nagy kiterjedésű hálózat) kialakításának műszaki tartalmát írja le. Manapság az elnevezés már összeforrt a számítógépes helyi hálózattal, így legtöbbször már ennek a szinonimájaként használatos. Az eredeti változat a Digital Equipment Corporation, Intel Corporation és a Xerox Holding cégek által kidolgozott alapsávú LAN-ra vonatkozó specifikáció (a programfejlesztésben a specifikáció valamilyen programmal, programrésszel, vagy szolgáltatással szemben támasztott követelményeknek a leírása) volt. Az Ethernet az 1970-es évek elején a kaliforniai Xerox PARC kutatási központjában került kifejlesztésre, mint adatkommunikációs megoldás. A nevét az éterről, a 19. századi fizikusok által feltételezett, az elektromágneses sugárzások terjedésére szolgáló könnyű közegről kapta. Az Ethernet nevet valószínűleg egy Robert Metcalf nevű fejlesztő adta. Az Ethernet esetén a közeg nem vákuum, hanem egy speciális koaxiális kábel volt, amely akár 2,5 km hosszú is lehetett. Az Ethernet 1.0 változata 75 Ohm-os koaxiális kábelen működött, 2,94 megabit/másodperc sebességgel. Ugyanebben az időben az USA védelmi minisztériumának egyik fejlesztőrészlege (DARPA) belekezdett egy olyan katonai hálózat kifejlesztésébe, amely akkor is megőrzi működőképességét, ha egyes – akár központi – részei üzemképtelenné válnak. Ezt a célt decentrazilált, útvonalkeresésre képes protokollok segítségével tervezték elérni. A fejlesztés eredményeként előállt hálózatot Internet-nek nevezték el. Az Internet kiépítésében fizikai közegként a fejlesztők az Ethernet-re alapoztak. A technika fejlődésére jellemző, hogy 2020-ban, a bevezetésére 40 évvel rá az Ethernet Technology Consortium egy minden korábbinál gyorsabb Ethernet specifikáció kiadását jelentette be, az új szabvány az eddigi legsebesebb elődjénél is kétszer gyorsabb, az elképesztő sebesség eléréséhez összesen 8 darab adatvezetéket használ, amik mindegyikén 106 gigabit/másodperc sebességgel (1 gigabit/másodperc = 125 megabit/másodperc, tehát a 40 évvel ezelőtti sebességhez képest több, mint 4500-szor gyorsabb!) tud kommunikálni, így 800 gigabit/másodpercnél is magasabb sebességen teszi lehetővé az adatok átvitelét a hálózati végpontok között. A specifikáció a másodpercenkénti 800 gigabit átvitelét is lehetővé tevő sávszélesség, amin keresztül egyetlen komplett DVD átvitele a másodperc 5 század részét sem veszi igénybe.
H) 2005 óta A népmese napja?
A népmese a szóbeli költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság. A népmesék számos szállal kapcsolódnak az őket alkotó társadalomhoz, az adott világképhez, hiedelemvilághoz. A népmese az élőbeszéd művészete. A mesének az elmondó és a hallgató is részese. A kifejezőeszközök a beszéd és az azt kísérő gesztusok és mimika, illetve a két ember között lévő viszony. Ezért szinte lehetetlen feladat, hogy a népmeséket írásban rögzítsék. Az erre történő kísérletek csak vázlatokat illetve műköltészeti szövegeket tudtak produkálni. A 19. század termékei voltak a ponyvafüzetek, melyek a különböző változatok redakcióit gyarapították. Napjainkban még mindig a gyermekek mulattatására, nevelésére szolgál, bár a szóbeliség szerepe visszaszorult az írásbeliségre. A 16. században jelentek meg az első népkönyvek, innentől kezdődik a szóbeliség és írásbeliség interferenciája: a francia fabliau például írásban jutott el Magyarországra, a német tündérmesék 18. századi virágzása itt is éreztette hatását, a Grimm fivérek gyűjtése a polgárok körében volt népszerű, Perrault meséinek változatai még a 20. században is kerültek elő. Nagyban hozzájárultak a népmesekincs megőrzéséhez Kriza János, Jókai Mór, Arany László és Benedek Elek gyűjteményei.