Te tudtad…? 44

… hogy a mai napon, október 31-én…

A) 1632-ben hollandiai Delft városában megkeresztelték Jan Vermeer van Delft-et?

A delfti Vermeer holland festőművész Rembrandt mellett a holland aranykor másik legnagyobb festője, „Észak Mona Lisájának” (Leány gyöngy fülbevalóval) alkotója. Születése időpontja nem ismert, csupán azt tudni, hogy Delftben született. Festményein a holland polgári interieurt ábrázolta: szépen berendezett szobabelsőket, amelyek lakói kézimunkáznak, festegetnek, zenélnek, olvasnak vagy beszélgetnek egymással. Történelmi, allegorikus, táj-, de leginkább zsánerképeket festett – utóbbiakon legtöbbször a középosztály életének jeleneteit megörökítve. Lassan dolgozott, élénk színeket használt. Vermeer művészetére számos olyan jegy jellemző, ami megkülönbözteti őt a többi festőtől. Az egyik ilyen fontos alkotóelem Vermeer képein a színek tökéletes összhangja, azon belül is az ultramarinkék és a sárga együttes használata. A másik tipikusan Vermeerre jellemző jegy a háttér kitöltése. Vermeer számtalan tárgyat használt a képein, de a későbbiek fő jellemzője a kidolgozott háttér: egy térkép, egy festmény, egy tükör tette a képet tökéletesebbé. A térképeket különösen szerette, így a zsánerképek olyan hatást kelthettek, mintha a modelljei módosak lennének, mivel egy térkép akkoriban még drága dolog volt. A háttérben látható térképeket annyira kidolgozta, hogy például „A festészet allegóriája” (Műterem) című képen még a hágai holland udvar (az Orániai-ház rezidenciája) is felismerhető. Vermeer legismertebb festményei: „A csipkeverőnő”, „A festészet allegóriája”, „Delft látképe”, „Leány gyöngy fülbevalóval”. Műveit sokáig csak kortársai ismerték el, majd évszázadokig névtelenség kísérte. Csak a XIX. század közepén, 1842-ben fedezte fel őt Étienne Joseph Théophile Thoré neves francia műkritikus, művészettörténész. A hosszú ismeretlenség miatt nem tudni pontosan, hány képet festett; ma 34-ről állítják biztosan, hogy az ő műve, és még további pár festmény kérdéses.

B) 1667 óta a reformáció napja?

A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával (1516–17-ben Albert mainzi érsek búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források rá eső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez. Luther ezért is támadta például a katolikus egyház visszaéléseit, mert ezek által a búcsúcédulák által meg lehetett vásárolni az üdvösséget.) kapcsolatos 95 tételét – újabb kutatások szerint a tételeket Luther a legvalószínűbben először levél útján juttatta el feletteséhez, a megyés püspökhöz, nem pedig a templomajtóra szögezte ki -. A reformációt eleinte különböző dátumokkal kapcsolatban ünnepelték: Luther születése évfordulója (november 10.), illetve halála napján (február 18.), az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napján (június 25.). 1667-ben, a 95 tétel nyilvánosságra hozásának 150. évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék. Ettől az időtől fogva lassanként más evangélikus egyházakban is szokásba jött ennek a napnak, vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése.

C) 1795-ben Londonban megszületett John Keats angol költő?

John Keats Lord Byron és Percy Bysshe Shelley mellett az angol romantikus költők második generációjának egyike, a „Szépség Költője”. A verseit csupán négy évvel halála előtt jelentették meg. Rövid élete során a kritikusok nem mindig nézték jó szemmel a munkásságát, ám a 19. század végére az egyik leghíresebb angol költővé vált. Keats költészetét leginkább a nagyon érzékeny és érzelmes képi világ jellemzi, amit az olvasó az ódái olvasása közben vehet észre legkönnyebben. Keats teljes lényével nyitott volt a szépség minden jellegű befogadására, valamint sokat foglalkozott a boldogság és azon belül is saját boldogságának nyughatatlan keresésével és annak leírásával. Az irodalom szépségei számára felfoghatatlan csodák. Rajongással beszél és ír költőtársairól, és dicső elődeiről: Shakespeare-ről és Homéroszról. Keats igazi esztétaköltő, aki a szépséget újradefiniálja: „A szépség igazság, az igazság szépség, ez minden, amit tudtok e földön és amit tudnotok kell…” (Beauty is truth, truth beauty – that is all, ye know on earth, and all ye need to know.) Keats verseit többek között Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc fordította magyarra.

D) 1815-ben Sir Humphrey Davy angol kémikus, fizikus, feltalálja a róla elnevezett lámpát?

A cornwalli kémikus, aki feltalálta az ívlámpa egy nagyon korai formáját is, és a róla elnevezett biztonsági bányászlámpát, a Davy-lámpát. Humphry Davy ezen kívül még számos kémiai elem felfedezője is. Kutató munkája során villamos energiával először izolált egy sor elemet: 1807-ben a káliumot és a nátriumot, a következő évben pedig a kalciumot, a stronciumot, a báriumot, a magnéziumot és a bórt, valamint a klórt és a jódot. Davy tanulmányozta az ezekben a szétválásokban szerepet játszó erőket is, és feltalálta az elektrokémia új területét. Davy nevéhez fűződik az is, hogy ő volt az első, aki felfedezte a gázhidrátokat a laboratóriumában. Ez idő tájt az angliai szénbányákban egyre súlyosabb gonddá vált a sújtólég belobbanása, emiatt az 1800-as évek elején bányákat kellett bezárni, és komoly bizonytalansági tényező lett a biztonságos világítás hiánya is, akadályozta a szénbányákban a kitermelést. Volt egy találmány, 1813 májusában, William Reid Clanny ír orvos biztonsági lámpája, és sikeresen tesztelték is ezt, de a használata körülményes volt. Eközben Davy a kísérletei során felfedezte, hogy a sűrű szövésű drótszövet a rajta áthatoló lángot annyira lehűti, hogy az a sújtólég gyulladási hőmérsékletét nem éri el. Ez lett a biztonsági lámpájának az alapelve, aminek első példányait 1816-ban készítették el. A Davy-lámpa volt az első világítóeszköz, ami nem robbantotta be a felgyülemlett metánt. Davy kísérletei kimutatták, hogy sújtólégrobbanás csak akkor következik be, ha a levegő metántartalma 5–15% között van. 5% metán tartalom alatt a gáz a lámpában égési pótanyagot jelent, és a láng fölött aureóla (fénykoszorú) keletkezik. 15% metántartalom felett már nincs elegendő oxigén a robbanáshoz és csak újból égés következhet be. A mecseki szénmedence vasasi üzemébe Bers Péter bányamérnök igazgató 1819-ben hozatta be az első Davy-féle lámpákat. Rendszeres használatuk csak 1830-ban kezdődött meg. A balesetmegelőzési óvórendszabályok 1980-ig előírták a kötelező használatot az alkalmazott korszerű metánmérő műszerek mellett is.

E) 1918-ban Budapesten véget ér az őszirózsás forradalom?

Az őszirózsás forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 30–31.-én. Nevét a katonák tábori sapkáján az uralkodói névjellel ellátott sapkarózsa helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta. A történetírás az eseménynek a „polgári demokratikus forradalom” elnevezést adta. Előzményei közé tartozik, hogy az 1918. április 8-ai római konferencián az antant elfogadta az Osztrák–Magyar Monarchia emigráns nemzetiségi politikusainak azon követelését, hogy a Monarchia helyén, Közép-Európában francia orientációjú kis nemzetállamok jöjjenek létre. 1918. október 16-án a császár kiáltványban hozta nyilvánosságra, hogy Ausztria „szövetséges állammá alakul át, melyben minden néptörzs saját külön állami közösséget alkot, letelepülési területén”, és felszólította a különböző nemzeti közösségeket, hogy alakítsák meg saját nemzeti tanácsukat. Végezetül a forradalom győzelmével Magyarország ki is vált a világháborúban katonai vereséget szenvedett és a nemzetiségi mozgalmak felerősödése miatt felbomlott Osztrák–Magyar Monarchiából. Október 31-én reggel József főherceg – mint a királyt teljhatalommal helyettesítő kormányzó Károlyi Mihályt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét nevezte ki miniszterelnöknek, aki „népkormányt” alakított a Magyar Nemzeti Tanács három pártjának (Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Polgári Radikális Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) képviselőiből. November 2-án a budapesti helyőrség tisztjei a parlament előtt esküt tettek az új kormányra. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával lemondott a trónról, és elismerte az ország új államformájáról születendő döntést. November 16-án kikiáltották az (első) Magyar Népköztársaságot, ami ekkor még nem „szocialista köztársaságot” jelentett, hanem csupán a „nép” előtaggal kívánták nyomatékosítani az új berendezkedés és az addigi „úri” Magyarország közti különbséget. Emiatt az 1918. november 16-tól 1919. március 21-éig tartó időszakot Első magyar köztársaság néven szokás számon tartani a magyar történelemben. (Korabeli fényképek tanúsága szerint egyes transzparenseken a „Magyar Köztársaság” felirat is szerepelt.)

F) 1930-ban Tiszaladányban megszületett Csikai Gyula (egyes publikációiban J. Csikai) magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja?

Kutatási területe volt az atommagfizika, a neutronfizika, és a nukleáris módszerek tudományos és gyakorlati alkalmazásai. 1972 és 1975 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, majd 1978–1981-ben az egyetem rektorhelyettese, 1981 és 1986 között rektora. 1987-ben a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese. Két szabadalom tulajdonosa. Nevéhez fűződik a neutrínó létezésének ködkamra-felvételekkel történő kimutatása és bizonyítása az impulzusmegmaradás törvénye alapján. Jelentős eredménye ezenfelül az (n, 3He) reakció létezésének kísérleti módon történő bizonyítása. Felismerte a nukleonok kötési energiája, valamint az atommag mérete között fennálló korrelációt. Emellett nevéhez fűződik továbbá a termikus neutronokra a reflexiós hatáskeresztmetszet koncepciójának bevezetése. Magyarországi állásai mellett 1976-tól a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) állandó szakértője számos külföldi helyszínen. Közel kétszáznyolcvan publikáció szerzője (pl. „A gyors-neutron-adatok és a fúziós reaktorok” 1983.) vagy társszerzője (pl. „A termikus neutronok reflexiós keresztmetszetének fogalma” 1999.), ebből négy könyv, illetve tizenhárom könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar, angol és orosz nyelven adta közre. Számos kitüntetései közül pár: Kijevi Állami Egyetemtől kapott díszdoktori cím, magyar kormánytól kapott Állami Díj, MTA-tól kapott Akadémiai Díj, Eötvös Loránd Fizikai Társulattól kapott díjak, Egyiptomi Magfizikai Társulat díj, Gyémánt Katedra díj, Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó-díj, magtudományban elért rendkívüli eredményeiért kapott amerikai kitüntetés.

G) 1941-ben befejezik a dél-dakotai Rushmore-hegyi nemzeti emlékművet?

A Mount Rushmore National Memorial (Rushmore hegyi nemzeti emlékmű) a dél-dakotai Keystone város melletti Black Hills hegyláncban található Rushmore (a lakota sziúk „A hat nagyapa” vagy „Puma-hegy” neveken nevezték) hegy gránitlapjába vésett kolosszális szobor. A szoboregyüttes George Washington, Thomas Jefferson, Theodore Roosevelt és Abraham Lincoln amerikai elnökök 60 láb (18 m) képmását ábrázolja. A szobor tervét (1:12 méretarányú gipszmakettet készített) és a szobrot Gutzon Borglum dán szobrász készítette, illetve a projektet vezette 1927 és 1941 között fiának, Lincoln Borglumnak a segítségével. Doane Robinson dél-dakotai történész nevéhez fűződik az az ötlet, hogy neves alakok képmásait faragják ki a dél-dakotai Black Hills hegyeiben a régió turizmusának előmozdítása érdekében. Az ő eredeti ötlete az volt, hogy a sziklamászók és a turisták körében egyaránt népszerű hegységnek a Custer State Park (Custer Állami Park) területén lévő erodálódott gránit oszlopait faragják meg, de a sziú indiántörzsek nyomása miatt ezt a tervet el kellett vetni. Robinson azt szerette volna, hogy olyan amerikai nyugati hősök jelenjenek meg benne, mint Lewis és Clark expedícióvezetők, Sacagawea, Red Cloud, Buffalo Bill Cody, vagy Crazy Horse. A szobrot készítő Borglum viszont úgy vélte, hogy a szobornak szélesebb vonzerővel kell rendelkeznie. Gutzon Borglum azért választotta ki ezt a négy elnököt, mert az ő szemszögéből nézve ők képviselték az Egyesült Államok történetének legfontosabb eseményeit, és úgy választotta ki a négy elnököt, hogy képviseljék a nemzet születését, növekedését, fejlődését és megőrzését. A kongresszusi delegáció és Calvin Coolidge elnök részvételével zajló hosszú tárgyalások után a projekt 1925. március 3-án megkapta a kongresszusi jóváhagyást. Peter Norbeck, az Egyesült Államok dél-dakotai szenátora szponzorálta a projektet, és szövetségi finanszírozást biztosított. A faragás 1927-ben kezdődött, az elnökök arca 1934 és 1939 között készült el, és 1941-ben végződött, halálos áldozatok nélkül. A faragásához dinamitot használtak, majd ezt követte a „méhsejt” eljárás, amely során a munkások az apróbb részletekhez egymáshoz közeli lyukakat fúrtak fúróval, lehetővé téve az apróbb darabok kézzel történő eltávolítását. A hegy fő faragója Luigi Del Bianco olasz-amerikai szobrász volt, a New York állambeli Port Chesterből. Del Biancot azért választották ehhez a projekthez, mert az ő szobrászi hozzáértése volt képes megtölteni érzelmekkel a faragott portrékat. Eredetileg minden elnököt tetőtől derékig kellett volna ábrázolni, de a finanszírozás hiánya miatt az építkezés 1941. október 31-én véget ért. Egyedül a legelőrébb lévő George Washington galléros öltözékét lehet felismerni, illetve kivehető még a jobb szélen helyet foglaló Lincoln elnök bal kezének felső része is, amit a tervek szerint a ruhájának hajtókájára kulcsolt volna. A munka során keletkezett törmelék azóta is látványos kupacként terül el a dombormű alatt, és a Mount Rushmore több mint kétmillió látogatót vonz évente. Annak dacára, hogy az indián őslakosok képviselőinek nyomására 2012-ben az ENSZ emberjogi képviselői azt javasolták az amerikai kormánynak, hogy adják vissza az indián őslakosoknak a Rushmore-hegyet – benne az emlékművet -, és ez eddig még nem valósult meg, a helyet mégis olykor a „demokrácia szentélyeként” is emlegetik.

H) Angolszász országokban hagyományosan ezen a napon ünneplik a halloweent?

A halloween jelentése: mindenszentek éjszakája – All Hallows’ Eve. A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján (ami a Mindenszentek katolikus ünnepe előtti este), amit elsősorban az angolszász országokban tartanak. Számos különféle hagyomány társul ehhez a naphoz, melyeknek közös alapja, hogy ezen az éjszakán elvékonyodnak a határok az evilág és a túlvilág között, a halottak közelebb kerülnek az élőkhöz, és az élők is könnyebben kerülnek kapcsolatba túlvilági lényekkel, ez az éjszaka a legmágikusabb az egész évben. Az ünnep 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett ír földműves vándorolt ki Írországból, akik magukkal vitték az ősi kelta eredetű népszokásaikat és hitvilágukat is. Az angolszász területeken a halloween ünnepében többek közt a samhain ünnepe is tovább él. Az ősi kelta hagyományokban a samhain az egyik legjelentősebb ünnep, az új év kezdete volt. Október 31-én sötétedéskor kezdődött és másnap estig tartott. A kelta népeknél az ünnepek a sötétséggel (sötétedéssel) kezdődtek, mert a sötétség megelőzte a fényt. Így a tél kezdete az év kezdete is volt. Szokás volt tüzeket gyújtani és töklámpást készíteni, amely megvédte a családot a szabadon kóborló szellemektől. És bár sokan nem tudják, de a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány. A történelem során több hasonló római kori ünnep (Pomona, Feralia) is elvegyült a kelta halálkultusz samhain nevű ünnepével, ezért mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep az ókori mediterráneumból (Földközi-tenger (part)vidékéről) származó elemeket is tartalmaz, amely kiegészült az ír nép szokásaival és az észak-amerikai, nyugat-európai vidám ünnepi és gasztronómiai bolondozással, töklámpás faragással, jelmezes kéregetéssel, beöltözős partikkal, almahalászattal is. Halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik „Trick or treat!” (Trükk vagy csemege!) kiáltással szólítják fel a háziakat állásfoglalásra, hasonlóan a magyar adománygyűjtő betlehemezéskor vagy Gergely-járáskor, Balázsoláskor elhangzó „Szalonnát, szalonnát, ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát!” kiáltáshoz. A gyerekek halloweenkor édességet kapnak, és többnyire baráti társaságban, jelmezbált rendezve, vidáman ülik meg az új év kezdetét jelző ünnepet, hasonlóan Szilveszter napjához.

   Biztosan tudtad is ezeket. 🙂

   De azt is tudod-e vajon, hogy melyik betűjelű eseményhez köthető Nick Darke „Nevetőgáz” című vígjátéka?

Tetszett a feladat? Oszd meg: