… hogy a mai napon, május 04-én…
A) 1925-ben Újdombóváron megszületett Buzánszky Jenő, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető?
Újdombóváron az Esterházy Miklós nádor Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, ezután a MÁV Vasúti Tisztképzőjét végezte el. Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt, az NB II-ben 56 mérkőzésen lépett pályára. Grosics Gyulával ketten voltak az aranycsapat dorogi tagjai. 1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal. A Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát szakedzői tagozaton 1964-ben. 1985–1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993–97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese. Dorog stadionja a képviselő-testület döntése alapján 2010 májusától a Buzánszky Jenő Stadion nevet viseli. 2015. január 11-én halt meg, az Aranycsapat tagjai közül utolsóként.
B) 1938-ben Budapesten megszületett Juhász Előd magyar zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés közismert alakja?
Középiskolai tanulmányait 1956-ban fejezte be a Toldy Ferenc Gimnáziumban, ahol osztálytársa volt többek között Szabó István Oscar-díjas filmrendező. Tanulmányai közben egy zeneiskolában tanult zongorázni, az érettségi után – mindhárom lehetőséget kihasználva – pedig felvételizett a Zeneakadémia karmester-, illetve zenetörténész és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára. Mindkét helyre felvették, de végül a Zeneakadémiát választotta. A Zenetudományi tanszéket röviddel azelőtt hozta létre Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence, de mesterei között tudhatta még Bartha Dénest és Bárdos Lajost is. Zeneakadémiai tanulmányait 1961-ben kitüntetéssel fejezte be, szakdolgozatának témája Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája volt, emellett elvégezte az ELTE BTK zeneesztétika szakát is, itt doktorált. Doktori disszertációját a zenei esztétikum és a hétköznapi tudat áthidalási lehetőségei témájában írta, a Trisztán és Izolda, illetve A kékszakállú herceg vára című operákon keresztül. 1962-től a Zeneműkiadó szerkesztő-gyakornoka volt, de a Magyar Radiónak is dolgozott. 1963-ban végleges állást kapott a Rádiónál, és már az első évében meginterjúvolhatta a Budapestre érkező Igor Sztavinszkijt. Műsorvezetője volt a Hétvégi panoráma, a Kettőtől ötig és a Muzsikáról – fiataloknak című műsorsorozatoknak, de a legemlékezetesebb és egyben legtovább, a Csiba Lajossal közösen készített, 25 évig futó Zeneközelben volt. Utóbbi vegyes tematikájú műsor volt, amiben a komolyzene mellett a népzene, a dzsessz és a rock is helyet kapott. Közben írt is; első könyve az 1964-ben megjelent, Gershwin című kötet volt, emellett pedig zenei ismeretterjesztő előadásokat is tartott, fiataloknak. 1966-ban Ford-ösztöndíjjal és Kodály tanácsaival felvértezve egyéves amerikai tanulmányúton vett részt. Itt tanulmányozta az amerikai zenei életet, a zenei iskolákat, a zenei kísérleteket – például az elektronikus zenét – és a zenei fesztiválokat. 1981-ben, Czigány György hívására átment a Rádióból a Magyar Televízióba, ahol a Zenebutik volt rendkívül népszerű műsora. Ez is több műfajú műsor volt, a komolyzenei témák mellett bemutatták a legfrissebb nyugati pop-rock-videóklipeket, de irodalmi, képzőművészeti részek is szerepet kaptak. Az élőben sugárzott, változatos helyszínekről (külföldről is) jelentkező műsorsorozat húsz év alatt 266 adást ért meg. A műsor és a Magyar Televízióbeli pályafutása 2002-ben, nyugdíjazásával szűnt meg. Ezután, 2002–2003-ban a Hír TV-nél vezette a Zenehíd, illetve az Operapáholy című műsorokat. 2005-től 2009-ig a Szépművészeti Múzeumban Múzeum+ néven, hetente egyszer jelentkező zenei programot vezette, és létrehozta a Szépművészeti Kórust. 2011 óta a Magyar Katolikus Rádióban Csiba Lajossal párban készíti a Zeneközelben című műsorsorozatot. 2016-ban ugyanott indította útjára a szintén hetente jelentkező Házimuzsika a Délibáb utcában című sorozatát. Rendszeresen tart zenei ismeretterjesztő előadásokat. Folyamatosan írja és jelenteti meg könyveit, amelyek közül 2017-ben a Kocsis Zoltánnal készített utolsó interjúit tette közzé.
C) 1940-ben Zircen megszületett Borenich Péter magyar újságíró, dramaturg?
1957 elején a kádári politikai rendőrség kétszer is letartóztatta a népi demokratikus rend elleni szervezkedés és izgatás bűntettének gyanújával. Végül is vádat nem emeltek ellene, viszont közölték, hogy hiába akar egyetemre menni, büntetésül nem tanulhat tovább. Ennek ellenére érettségi után többször is megpróbált felvételizni különböző egyetemekre, de helyhiányra való hivatkozással mindig elutasították kérelmét. 1964–2007 között a Magyar Rádió munkatársa volt. Először bemondó, majd több száz dokumentumműsor dramaturgja, ezenkívül szerző és riporter. Az 1964–65-ös tanévben a Színház- és Filmművészeti Főiskola vendéghallgatója volt, rendezői szakon, majd 1967-ben újságíró diplomát szerzett. 1967–73 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója volt, itt történelem–népművelés szakon diplomázott. A Magyar Televízió több műsorának volt riporter-műsorvezetője. A rendszerváltás Magyarországon idején a 168 Óra is alkalmazta. 1992-től 1996-ig a Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsának elnöke. A médiatörvény életbelépése után a Magyar Rádió Üzemi Tanácsának vezetője lett, de dolgozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségében és Érdekvédelmi Bizottságában is. Az ezredfordulón tanított a Szegedi Tudományegyetem kommunikációs szakán. 2007-ben nyugalomba vonult, napjainkban tényfeltáró blogot vezet az interneten.
D) 1944-ben Budapesten megszületett Huszti Péter (eredeti neve Hendel Péter), Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professzor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja, érdemes és kiváló művész?
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1966-ban végezte el Várkonyi Zoltán osztályában. (Várkonyi még gimnazista korában figyelt fel Husztira egy iskolai rendezvényen, ő tanácsolta később a felvételinél korábbi teljesítményét látva, hogy rendező helyett inkább színész legyen.) Ádám Ottó hívására a Madách Színházhoz szerződött, melynek 2007-ig volt a tagja. Ezen időszak alatt több, mint 70 prózai darabot játszott, kedvencei és legnagyobb kihívásai a Shakespeare színdarabok voltak. A játék mellett a tanítás is élete részévé vált, 1974-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola, majd 1982-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 1988 és 2010 között a színész főtanszak vezetőjeként dolgozott. 1989–1994 között a Madách Kamara művészeti vezetője volt, de közben a filmszerepek is megtalálták. Több, mint 100 tévé és játékfilm szereplője volt, neves filmje volt például a Várkonyi Zoltán által 1976-ban rendezett nagy sikerű “Fekete gyémántok”. Az Őrjárat az égen című, a Magyar Néphadsereg életét bemutató négyrészes filmsorozat pedig általános ismertséget hozott számára. 1994–2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Akkoriban több nemzetközi fesztivál megrendezése is a nevéhez fűződött: 1992-ben Madách: Az ember tragédiája, 1994-ben Molnár Ferenc színháza, 1996-ban, Shakespeare: A művészképzés nemzetközi nyelve és 1998-ban, Híd a közös színjátszáshoz címmel. 1999-ben DLA fokozatot szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti egyetem professor emeritusa lett. 2002-ben Görgey Gábor az akkori kultuszminiszter kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává, s bár szakmailag rátermett volt, a feladat politikai tartalma miatt nem töltötte ki mandátumát sem; egy hét után lemondott. 2003 óta a Soproni Petőfi Színház színésze, majd 2007-től művészeti tanácsadója 2012-ig. 2008-tól a Turay Ida Színház társulatának tagja, egyik rendezője.
E) 1949-ben a Vas megyei Bérbaltaváron megszületett Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő?
Tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd Szombathelyen népművelés és könyvtár szakon végezte. 1976-80 a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője. 1981-től 1985-ig a Magyar Írószövetség titkára, 1985-től a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, 1988-tól a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője volt. 2000-ben tagjai közé választotta a Magyar Művészeti Akadémia. Költői életművének fontos része volt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének őrzése és eszméinek felmutatása. Több költeményét, köztük A Fiú naplójából és az Öröknyár: elmúltam 9 éves c. verseket az 1989-es politikai rendszerváltás szellemi előkészítőjeként tartják számon. Utóbbi szerzeménye Nagy Imre (kezdőbetűiből: NI) jelöletlen sírjára utal. A cenzorok figyelmét ez elkerülte, így az Új Forrás 1984. októberi számában le is közölték. A lapszámot bezúzatták, Nagy Gáspár pedig kénytelen volt lemondani írószövetségi tisztségéről. 1969-től megfigyelés alatt tartották, a titkosszolgálat felbontotta leveleit, lehallgatta telefonjait. A Fiú naplójából a Tiszatáj 1986. júniusi számában jelent meg, s egyik oka volt a pártállami vezetés újabb irodalmi folyóiratot érintő retorziójának: a lapszámot bezúzatták, a folyóirat szerkesztőit leváltották. A rendszerváltás előtt Nagy Gáspár költészete beszélt legnyíltabban a kommunista diktatúra bűneiről. Költészete nyílt szembenállás volt a diktatúrával, leleplezte annak módszereit és cselekedeteit. Aztán regisztrálta a rendszerváltás örömét, majd azonnal szót emelt visszásságai, felemássága miatt. Nagy erkölcsi felelősséggel szólt a rendszerváltozás folyamatában megmutatkozó színváltásokról, árulásokról, elvtelen helyezkedésekről.
F) 1954-ben Monostorpályiban megszületett Géczi János, József Attila-díjas író és képzőművész, egyetemi oktató (élettudomány-történet, művelődéstörténet, neveléstörténet, szimbólumtörténet, antropológia)?
1972-ben sikeres felvételt nyert a József Attila Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetem) kutató biológus szakára, de tanulmányai megkezdése előtt még teljesítenie kellett egy év sorkatonai szolgálatot. Harmadéves korától az Antropológia Tanszéken tevékenykedett Farkas Gyula vezetése mellett. 1978-ban szerzett biológia-szakos diplomát. 1979-1988 között a veszprémi Országos Oktatástechnikai Központban volt a biológia tantárgyi szerkesztője. 1988-1999 között az Oktatáskutató Intézet könyvkiadóját vezette. 1990-től az Iskolakultúra szerkesztője, közben 1991-1996 között az Országos Közoktatási Intézet munkatársa. 1993-2000 között a Vár utca 17 szerkesztője. 1995-től a pécsi Janus Pannonius (Pécsi Tudományegyetem) teljes, majd félállású oktatója, habilitált docens, majd 2003-tól 2017-ig a veszprémi Pannon Egyetem munkatársa, az MFTK Filozófia, Történelemtudomány és Antropológia intézet vezetője, az utolsó 7 évben a kar stratégiai dékánhelyettese. Géczi János szerkesztő magyar nyelven megjelent biológiai szakkönyvei, fontosabb szerkesztői munkái a kiadványtípusok szerint (könyv, könyvsorozat, folyóirat), továbbá a közoktatás számára írt tankönyvei, egyetemi jegyzetei, könyvrészletei, lektorált magyar nyelvű folyóirat-közleményei, magyarul külföldön megjelent tanulmányai, idegen nyelven megjelent tanulmányai, szakmai tudományos előadásai, recenzióinak és elektronikus úton elérhető munkáinak bibliográfiai leírása tematikus rendben megtalálható az Iskolakultúra honlapján.
G) 1956-ban Budapesten megszületett Igó Éva, Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész?
A gimnáziumot angol-orosz tagozaton végezte, majd 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Kerényi Imre osztályában, ahova harmadszorra vették fel. 1976-tól már játszott a Pinceszínházban. 1980–1984 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, majd 1984–1987 között a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. A Vígszínháznak 1987 óta tagja. 2006-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen DLA fokozatot szerzett, a témavezetője Hegedűs D. Géza volt. A Shakespeare Színművészeti Akadémia beszédtanára volt.
H) 
1991 óta a tűzoltók napja Magyarországon?
Szent Flórián 240. körül született keresztény vértanú, a tűzoltók védőszentje. A 3. század második felében élt, ekkor vette fel a keresztény hitet. A római légióban századosként szolgált. A kor a kereszténység szempontjából viszonylag békében telt, Flórián békésen vett búcsút a hadseregtől. Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban azonban újra kitört a keresztényüldözés. Amikor Flórián tudomást szerzett arról, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch an der Enns) fogságba ejtettek 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. A városba érkezés előtt nyíltan megvallotta keresztény mivoltát, ezért elfogták és bíróság elé állították. Egykori katonatársai vitték a bíró elé. Büntetésként megbotozták, és arra ítélték, hogy kővel a nyakában az Ennsbe dobják. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hidjáról taszították le Flóriánt. Sírja felett templomot építettek, amelyet a bencések, majd a lateráni kanonokok gondoztak. Sírja körül híres kegyhely épült ki. Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el, gyakori még Szlovénia és Horvátország területén, ahol ma is szokás főként a vidéki tűzoltószertárak épületét Szent Flóriánt ábrázoló festménnyel ellátni. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent, délnémet és osztrák területeken szokás volt a család egyik fiúgyermekének a Flórián nevet adni, a szent tisztelete által a ház védelmét remélve a tűzvésztől. A tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje. Kezdetben az árvizek ellen kérték segítségét. A hagyomány szerint ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai, ennek hatására a 15. század végén már inkább elsősorban a tűzzel hozták kapcsolatba. Tisztelete Magyarországon a középkor végén a Szepesség németlakta vidékein kezdődött, majd a 17. században terjedt el általánosan.