Utazzunk 38.

   Találd ki, most ki beszél magáról! 🙂

   A Dolomitok lenyűgöző csúcsai által körbevett 45,96 km² területű település vagyok. Létezésemnek első bizonyítéka egy 1185-ből származó pápai bulla. Lakosaim újlatin nyelvet beszélnek, sőt, nem csak nyelvüket, hanem kultúrájukat és hagyományaikat is igyekeznek életben tartani. Hagyományuk például egy ősi álarcos mulatság, amelyet a karneváli időszak utolsó vasárnapján rendeznek. Az álarcos mulatság főszereplője országom legszebb lánya, akit mindig évente választanak meg az esemény királynőjének. Aki aztán pompásan öltözve, fehér fűzővel, hajtogatott partiszoknyával, színes zsebkendőkkel, szalagokkal, nyakláncokkal, medálokkal, virágokkal és értékes tárgyakkal lejt utcáimon az álarcos menettel együtt a főtérre. Fekete fedora kalapot hord még, körülötte színes papírrózsákkal és hátul hosszú színes szalagokkal, lábbeliként pedig “scarpet”-ot, a lábszárán meg csengettyűkécsket visel, míg a kezében virágcsokrot tart. A hagyomány szerint e mulatságnak szent és engesztelő szerepet kell betöltenie. Arról is elbüszkélkedhetem még, hogy itt látta meg a napvilágot többek közt egy római pápa, akinek egykori szülőháza kertjében a közösség az iránta való tisztelete jeléül egy bronzszobrot is emeltetett. 

   Válaszként a település nevét várjuk.

Tetszett a feladat? Oszd meg: